164255. lajstromszámú szabadalom • Fenil-származékokat tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására
ÍÓ4255 logénatom) valamely (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben M jelentése a periódusos rendszer I. főcsoportjába tartozó fém; X' jelentése —O— csoport; Z' jelentése formil-, karboxi- vagy kis szénatomszámú alkoxikarbonil-csoport); és egy kapott (I) általános képletű telítetlen vegyületet kívánt esetben epoxidálunk. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű halogenidek és a (III) általános képletű vegyületek általában ismert anyagok. A (II) és (III) képletű vegyületek reagáltatását önmagában ismert módon végezhetjük el. A (II) általános képletű halogenidet (előnyösen a kloridot vagy bromidot) célszerűen iners szerves oldószerben oldjuk és a (III) képletű vegyületet in statu nascendi képezett alkálifémsójával reagáltatjuk. Az alkálifémsót előnyösen a megfelelő fenolból alkálifémhidriddel, alkálifémalkoholáttal vagy alkálihidroxiddal állíthatjuk elő. Előnyösen a megfelelő nátriumvegyületeket alkalmazhatjuk. A sóképzést és a sónak a halogeniddel való reagáltatását célszerűen iners szerves oldószer jelenlétében végezhetjük el. Oldószerként nátriumhidrid esetében pl. dioxánt, tetrahidrofuránt, dimetilformamidot vagy etilétert; nátriummetilát esetében pl. metanolt, és nátriumhidroxid esetében pl. metanolt, etanolt vagy acetont alkalmazhatunk. A halogenid és a fenol reakcióját valamely karbonát jelenlétében is végrehajthatjuk. E célra előnyösen káliumkarbonátot alkalmazhatunk. A (II) és (III) általános képletű vegyület reakcióját célszerűen 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen hexametilfoszforsavtriamid jelenlétében végezhetjük el. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel pl. jégreöntés és éteres extrakció útján. Az éteres extraktot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó (I) képletű vegyületet adszorpcióval (pl. kovasavgélen vagy alumíniumoxidon) tisztíthatjuk. A (II) és i(III) általános képletű vegyület reakciójakor kapott aldehidet ismert módon a megfelelő savvá oxidálhatjuk. Az oxidációhoz előnyösen ezüstnitrátból nátriumhidroxiddal vizes közegben képezett ezüstoxidot alkalmazhatunk szobahőmérsékleten. A vizes reakció-oldatot éterrel extraháljuk. Az extraktot elöntjük. A vizes oldatban levő nátriumsót savanyítás útján a szabad savvá alakítjuk, melyet pl. éterrel vagy metilénkloriddal extrahálhatunk és az extraktból a szokásos módon izolálhatunk. A kapott savat pl. tionilkloriddal, előnyösen piridin jelenlétében savkloriddá alakíthatjuk, melyből alkanollal történő reagáltatással észtert képezhetünk. A kapott (I) általános képletű telítetlen vegyületeket kívánt esetben ismert módon epoxidálhatjuk. Az (I) általános képletű telítetlen vegyületek epoxidálását célszerűen oly módon végezhetjük el, hogy a megfelelő .(I) képletű vegyületet inert oldószerben (különösen halogénezett szénhidrogénekben, pl. metilénkloridban vagy kloroform-5 ban) oldjuk, majd 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon szerves persavval (pl. perbenzoesavval, m-klór-perbenzoesavval vagy perftálsavval) kezeljük. Eljárhatunk oly módon is, hogy a megfelelő (I) képletű telítetlen vegyüle-10 tet vízben szuszpendáljuk, majd homogén tömény oldat képződéséhez elegendő mennyiségű inert oldószert (pl. dioxánt, tetrahidrofuránt vagy 1,2-dimetoxi-etánt) adunk hozzá és 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérséklet-tarto-15 mányban részletekben N-bróm-szukcmimidet adunk hozzá. A képződött brómhidrint bázissal történő kezeléssel (pl. nátriummetiláttal metanolban) simán a kívánt epoxiddá alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek cisz/transz 20 izomer-keverékeket képeznek. A keveréket pl. az izomer formákkal szemben szelektív aktivitást mutató anyagokon történő adszorpció útján választhatjuk szét az izomerekre. Az izomer-keveréket pl. inert szerves oldószerben (pl. 25 éterben, hexánban vagy etilacetátban) oldjuk és kovasavgélen adszorbeáljuk. A különböző zónákban megkötött izomereket a fent ismertetett oldószerekkel vagy oldószer-elegyekkel eluálhatjuk és izolálhatjuk. Az izomer-keveré-30 ket bizonyos esetekben frakcionált desztilláció vagy adott esetben frakcionált kristályosítás útján választhatjuk szét. Az (I) általános képletű vegyületek, előnyösen az (la) általános képletű származékok kár-35 tevőirtószerként alkalmazhatók. A legtöbb ismert kártevőirtószer az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítja el, bénítja meg vagy űzi el; ezzel szemben az (I) általános képletű vegyületek az állatok hormonrendszerére hat-40 nak. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható {I) általános képletű vegyületek pl. rovaroknál az imágóvá történő átalakulást, a fejlődőképes tojások lerakását és a lerakott tojások rendes fejlődését megzavarják. A gene-45 rációs folyamat megszakad és az állatok közvetett módon elpusztulnak. Az (I) általános képletű vegyületek gerincesekkel szemben gyakorlatilag nem mérgezőek, toxicitásuk 1000 mg/kg feletti érték. Az (I) általános képletű új ve-50 gyületek továbbá igen könnyen lebomlanak és ezért a felhalmozódás veszélye kizártnak tekinthető. Az (I) általános képletű vegyületeket állatok, növények és raktárak kártevőinek irtására biztonságosan felhasználhatjuk. 55 Az (I) általános képletű vegyületek különösen gerinctelen állatok, előnyösen anthropódák és nematódák irtására alkalmazhatók. A kívánt hatás eléréséhez általában 10~3—10~ 8 g/cm 2 hatóanyag-koncentráció elégséges. 60 A hatóanyagot pl. emulziók, szuszpenziók, beporzással felhasználható készítmények, oldatok vagy aeroszolok formájában alkalmazhatjuk. Bizonyos esetekben a védendő tárgyat (pl. élelmiszert, vetőmagvakat, vagy textíliákat) közvet-65 lenül a hatóanyaggal, illetve oldatával impreg-3
