164253. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés impulzus ütemjelek felismerésére és regenerálására

164253 5 6 ként rövidre zárja, úgyhogy a relaxációs áram­kör árammentes lesz és semleges állapotba jut, Az is lehetséges, hogy a segédtranzisztort oly módon vezéreljük, hogy az a relaxációs áram­kör áramellátását ütemenként megszakítja, úgy­hogy a relaxációs áramkör árammentessé válik és semleges állapotba kerül. A találmány tárgyának egy további kiviteli alakjánál az ütemjelet a RCM-jellel együtt két NAND-, illetve NOR-kapuból álló bistabil re­laxációs áramkör bemeneteire vezetjük. A re­laxációs áramkör elé összegező áramkör van kötve, amely úgy működik, hogy a PCM-jel ellenütemben jut a bemenetekre, míg az; ütem­jel azonos fázisban. A PCM-jel határolására a kapcsolási elrendezés differenciálerősítővel van ellátva. A találmány tárgyát rajz alapján, kiviteli pél­dák kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra kapcsolási elrendezést mutat biná­risan kódolt PCM-jelek felismerésére, diszkrét áramköri elemiekkel felépített bistabil relaxációs áramkörrel, amelyet párhuzamosan kapcsolt se­gédtranzisztor semleges állapotba vezérel. A 2. ábra olyan felismerő áramkör kapcso­lási elrendezését szemlélteti, amelynél a bistabil relaxációs áramkört sorosan kapcsolt segéd­tranzisztor vezérli semleges állapotban. A 3. ábra a felismerő áramkör egy további elrendezését mutatja két NAND-kapuval fel­épített bistabil relaxációs áramkörrel, amelyet az ütemjel közvetlenül vezérel semleges álla­potába. A 4. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási el­rendezés impulzusdiagramja. Az 1. ábra szerinti kiviteli példán ismertetett kapcsolási elrendezés részleteiben két TI és T2 tranzisztor által alkotott differenciálerősítőből, két T3 és T4 tranzisztor által alkotott bistabil relaxációs kapcsolásból és T5 segédtranzisztorból áll. A differenciálerősítő egy-egy TI és T2 tran­zisztorának kollektor a relaxációs áramkör egy­egy T4 és T3 tranzisztorának kollektorával együtt közös R3 és R4 kollektorellenállásokon keresztül a pozitív +U üzemfeszültség kapocs­csal van összekötve. A differenciálerősítő El és E2 bemenetein az erősített és optimálisan torzításmentesített ellenfázisban odajuttatott bi­náris PCM-jel van jelen, míg a T csatlakozó­kapcson egy ütemjel van, fél bit szélességű négyszögimpulzusok sorozatának alakjában, amint az a 4. ábrán látható. Mind a bistabil relaxációs áramkörre, mind pedig a differenciálerősítőre érvényes, hogy konstans áramnak betáplálásával a mindenkori emitter-ellenálláson keresztül és a kollektor­ellenállások megfelelő méretezésével el tudjuk kerülni a tranzisztorok telítését. Az ilyen bi­stabil relaxációs áramkörök önmagában ismert telítetlen logikai áramkörben lényegesen rövi­debb kapcsolás-késleltetési idővel működnek, mint a telített logikai áramkörben levő bistabil relaxációs áramkörök, amelyek ezért a nagy bit frekvenciájú PCM-jelek felismerésénél előnyö­sen alkalmazhatók. Az ütemjel negatív periódusa folyamán a T5 tranzisztor lezárt állapotban van. Ekkor az áram a differenciálerősítő mindenkori nyitott TI, ill. T2 tranzisztorán, valamint a bistabil relaxációs áramkör mindenkor nyitott T.3, ill. T4 tranzisz­torán keresztül folyik. A T ütemjel pozitív periódusa folyamán T5 segédtranzisztor nyitott és ezáltal a relaxációs áramkört rövidre zárja, úgyhogy az áram csak a T5 segédtranzisztoron és a differenciálerősítő mindenkori nyitott TI, ill. T2 tranzisztorán át tud folyni. Az RÍ és R4 emitter-ellenállások értéke úgy van méretezve, hogy a differenciálerősítőn át­folyó áramrész lényegesen kisebb, mint a bi­stabil relaxációs áramkörön át folyó áramrész. A relaxációs áramkör hiszterézisére vonatkoz­tatva, a bemenő jel által előidézett il és i2 dif­ferenciálerősítő áram úgy van határolva, hogy a relaxációs áramkör T3 és T4 tranzisztorainak bázisain jelentkező amplitudókülönbség nem elég ahhoz, hogy a bistabil relaxációs áramkört a T5 segédtranzisztor zárási periódusa alatt egyik stabil állapotából a másik stabil állapotá­ba billentse. A Tö segédtranzisztor nyitási periódusa alatt a bistabil relaxációs áramkör semleges állapot­ban van. Minthogy sem a T3 tranzisztoron, sem a másik T4 tranzisztoron át áram nem folyik, és a differenciálerősítő áram igen csekély, ezért az Al és A2 kimeneteken közel azonos potenciál lesz. A T ütemjelnek pozitívról negatívra való átmeneténél a tO; t2; t4 stb. időpontokban a semleges állapot megszűnik. Most a bistabil relaxációs áramkör állapota rövid időre labilis lesz. Hogy a bistabil relaxációs áramkör két stabil állapota közül melyikbe billen, az a be­menetein jelenlevő potenciálok aszimmetrikus voltától függ, azaz a differenciálerősítő kimenő jelétől. Ha például az El és E2 bemeneteken levő PCM-jel következtében az első TI tran­zisztor le van zárva, míg a második T2 tran­zisztor nyitott, például a tO, t4 időpontokban, akkor a bistabil relaxációs áramkör abba az állapotba billen, amelynél első T3 tranzisztora nyitott, míg második T4 tranzisztora zárt, míg a t2 és t6 időpontokban az ellenkező állapotba billen. Ha a billenési folyamat egyszer meg­indult, azaz a potenciál a relaxációs áramkör mindenkori nyitó, T3, ill. T4 tranzisztorának kollektorán a semleges állapot .megszűnése után csökkenni kezd, a bemenő jel polaritása meg­változhat, anélkül, hogy a billenési folyamat iránya változnék. A PCM-jelek letapogatásának időtartama te­hát igen rövid azon az alapon, hogy a billenési folyamat időtartama semleges állapotból egyik stabil állapotba való átbillenésnél rövidebb, mint egy billenési folyamat, amely egyik stabil állapotból a másik stabil állapotba visz át, ás a letapogatás, azaz az információsátvétel már be is fejeződik, mielőtt a megfelelő stabil állapotot teljesen elérte volna. Egy újabb letapogatás és egy mindenkori másik stabil állapot ebből adódó felvétele csak azután történhet meg, miután a bistabil relaxá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom