164249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(kis szénatomszámú) alkanoil-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin -2-on-származékok előállítására
164249 23 24 0,5 g 5-i(2-metil-l,3-dioxolán-2-il)-ftálimidoaeetamido-benzofenonnak 25 ml 95%-os etanollal képezett — 0,17 g hidrazinhidrátot tartalmazó — oldatát 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Mintegy 10 ml etanol desztillál át. Az ily módon bepárolt reakcióelegyet — mely 2-glicilamino-5^(2-metil-l,3-dioxolán-2-il)-benzofenont tartalmaz — szobahőmérsékletre hűtjük és szűrjük. A szűrletet 5%-os sósavval megsavanyítjuk. Az elegyet félóra alatt 80 C°-ra melegítjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük, híg nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és metilénkloriddal alaposan extraháljuk. Az extraktot vízzel mossuk és az oldószert ledesztilláljuk. Benzol-petroléter elegyből történő kristályosítás után enyhén sárga por alakjában 7-acetil-l,3-dihidro-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-ont kapunk. Op.: 192—193 C°. 7. példa: 1,61 g (5,0 millimol) l,3-dihidro-7~(2-metil-l,3--dioxolán-2-il)-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on és 10 ml vízmentes dimetilformamid szuszpenziójához keverés közben nitrogén-atmoszférában kis részletekben, 1 perc alatt 288 mg (6 millimol) 50'%-os, olajjal stabilizált nátriumhidridet adunk. Azonnal hidragénfejlődés lép fel. Az elegy 10 perc alatt zselatinszerű masszává dermed. 15 perc múlva egyszerre 0,50 ml (8 millimol) metiljodidot adunk hozzá. A megdermedt maszsza 10 perc alatt ismét elfolyósodik. Az elegyet 30 perc múlva 100 ml jéghideg vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és kis térfogatra bepároljuk. Az l,3-dihidro-l-metil-7--(2-metil-l ,3-dioxolán-2-il)-5-fenil-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on (op.: 122—124 C°) az oldatból lehűlés után kikristályosodik. Aceton-hexán elegyből történő átkristályosítás után 122—124 C°-on olvadó színtelen prizmákat kapunk. 200 mg (0,60 millimol) l,3-dihidro-l-metil-7--(2-metil-1,3-dioxolán-.2-il)-5-fenil-2H-l ,4-benzodiazepin-2-onnak 1,5 ml 3 n vizes sósavval képezett oldatát 10 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az oldatot vízzel hígítjuk, vizes nátriumhidroxid-oldattal semlegesítjük 7 körüli pH-értékre, majd metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos réteget vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékhoz petrolétert adunk. 110 mg gyakorlatilag tiszta 7-acetil-l,3-dihidro-l-metil-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont kapunk színtelen amorf formában. Az amorf anyag metilénklorid-éter-hexán elegyből történő kristályosítás után 120—122 C°-on olvadó színtelen prizmákat képez. A fenti eljárással analóg módon a megfelelő kiindulási anyagok felhasználásával az alábbi vegyületeket állítjuk elő: 5-(2-f luor-f enil)-l ,3-dihidro-7-(2-metil-l ,3-dioxolán-2-il)-2H-l,4-benzodiabepin-2-onból 7-acetü-5-(2-fluor-fenil)-l,3-dihidro-2H-l,4--benzodiazepin-2-ont (op.: 211—213 C°, éter-petroléter elegyből való kristályosítás után. világossárga prizmák); 5^(2-fluor-fenil)-l,3-dihidiro-l-metil-7-(2-metil-5 -l,3-dioxolán-2-ü)-2H-l,4-benzodiazepm-2-onból 7-aeetil-5-(2-f luor-f enil)-l ,3-dihidro-l-metil-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont (op.: 117— 119,5 C°, metilénklorid-petroléter elegyből való kristályosítás után világossárga 10 prizmák) állítunk elő. 8. példa: 15 44,0 g (1,10 mól) nátriumhidroxidnak 200 ml metanollal készített oldatához 26,0 g (0,22 mól) benzilcianidot és 43,0 g (0,22 mól) p-nitrofenil-1,3-dioxolánt adunk. A reakcióelegyet 30 per-20 cen át erőteljesen keverjük, az oldat kezdetben sötétvörös színt vesz fel, majd selymes sárga tűk kristályosodnak ki. A kristályokat szűrjük, vízzel és metanollal mossuk és metanolból átkristályosítjuk. Színtelen tűk alakjában 5-(l,3-25 -dioxolán-2-il)-3-fenil-2,l-benzizoxazolt kapunk. Op.:134—135 C°. 26,7 g (0,1 mól) 5-(l,3-dioxolán-2-il)-3-fenil-2,1-benzizoxazol és 350 ml tetrahidrofurán oldatát 2,0 g 101%-os palládium-szén katalizátor 30 jelenlétében atmoszférikus nyomáson és szobahőmérsékleten 1,5 órán át hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A kristályos maradékot állandó olvadáspontig benzol-hexán elegyből átkristályosítjuk. 35 Enyhén sárga pelyhek alakjában 2-amino-5-(l,3--dioxolán-2-il)-benzofenont kapunk. Op.: 95— 97 C°. 2,69 g {10 millimol) 2-amino-5-<l,3-dioxolán-2--il)-benzofenon és 2,08 g (10 millimol) klórecet-40 savanhidrid 30 ml benzollal képezett oldatát 5 C°-on egy éjjelen át állni hagyjuk. A reakcióelegyet telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. 45 A maradék etanolos kristályosítása után színtelen tűk alakjában 2'-benzoil-2-klór-4'-<(l,3-dioxolán-2-il)-ecetsavanilidet kapunk. Op.: 152— 153 C°. 5,2 g (15,0 millimol) 2'-benzoil-2-klór-4'-(l,3-50 -dioxolán-2-il)-acetanilid és 4,45 g (30 millimol) nátriumjodid 250 ml acetonnal készített oldatát 30 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Az oldhatatlan szervetlen sókat leszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. 55 A maradékot etanolból állandó olvadáspontig átkristályosítjuk. Színtelen tűk alakjában 2'-benzoil-4'^(l,3-dioxolán-2-il)-2-jód-acetanilidet kapunk. Op.: 110—112 C°. 250 ml ammóniához 5,0 g (11,4 millimol) 2'-60 -benzoil-4'-(l ,3-dioxolán-2-il)-2-jód-acetanilidnek 50 ml tetrahidrofuránnal képezett oldatát adjuk. A reakcióelegyet keverés közben 5 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd a fölös mennyiségű ammóniát egy 65 éjjelen át elpárologtatjuk. 2-amino-2'-benzoil-12