164240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés faszén folyamatos üzemben történő előállítására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164240 /fejtei Nemzetközi osztályozás: lOI Bejelentés napja: 1969. X. 08. (EO-199) C 10 b 49/02 ^^ Közzététel napja: 1973. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. VII. 31. Feltaláló: Burghardt László vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Erdó'kémia Erdőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés faszén folyamatos üzemben történő előállítására 1 A találmány faszén retortában történő folyamatos előállítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. A faszenet eredetileg erdei- vagy műboksákban, majd főként retortákban, a falepárló ipar egyik termékeként állították elő. A legkorszerűbb falepárló berendezéseknek a folyamatos üzemű, általában állóhenger alakú retorták számítanak, amelyekbe felülről adagolják a nyers faanyagot, amelyet lefelé haladása közben a retorta alsó harmadában befúvatott forró gázzal elszenítenek. A retortából alul a faszenet, felül a fa illó bomlástermékeit távolítjuk el. Bármilyen bepárlási rendszerrel végzik az elszenítést, mindig három terméket kapnak: a kondenzálható illó termékeket tartalmazó falevet, a nem kondenzálható retortagázt, végül a faszenet, amely jelenleg a falepárlás egyetlen fontos terméke. A falevet -amely vízből (kb. 70-75%), ecetsavból, annak homológjaiból és faszeszből (metanol, metilacetát, aceton, aldehidek faszeszolaj) áll - különféle berendezésekben dolgozták fel kereskedelmi árúvá. Ilyen volt például a Bergström-féle alagútas lepárlótelep, melyben az illó cseppfolyós termékeket kátrány és falé alakjában kondenzálták, majd a falébői metilalkoholt, ecetsavat, acetont stb. állítottak elő. A nem kondenzálható retortagázt egy előmelegítőben elégették, és abban a párlat egy részét 400C°-ra felhevítették. Ezt a felhevített párlatot vezették végig a retorta belsejében az elszenítendő faanyagon keresztül. Ez azonban azzal a hátránnyal járt, hogy a retortában a faszén katalitikus hatására kondenzátumok, gyanták keletkeztek, a túlhevítő-5 ben pedig kokszosodás következett be. Ezek a jelenségek dugulásokat okoztak és a folyamatos üzemeltetést úgyszólván lehetetlenné tették. A petrokémiai és földgázfeldolgozás fejlődésével a faléból kinyerhető termékek (ecetsav, aceton, 10 metilalkohol) előállítása rendkívül olcsóvá vált, ami a falepárlást ezen a téren versenyképtelenné tette. Mivel a faszén iránti kereslet állandóan növekszik, a falepárlásnál a falé tehertétellé vált, amelynek feldolgozása fontos és nagy beruházást igénylő 15 feladat. A lepárlásnál keletkezett illó termékek összességének levegőbe engedése -mint például az erdei boksázásnál - nem megoldás, mert ezáltal elvész a nem kondenzálható gázokban rejlő hőenergia is, 20 ennek következtében a fa egy részének elégetésével, vagy pedig idegen hőenergia felhasználásával kellene a szenítéshez szükséges hőmennyiséget biztosítani. Ez pedig túl drága, így a létesítmény nem lehet gazdaságos. Azonkívül az egészségügyi 25 hatóságok sem járulnak hozzá ilyen nagymennyiségű, egészségre ártalmas gáz- és gőztömeg levegőbe bocsátásához. Ez napi 201 faszén gyártásánál óránként kb. 4-5000 m3

150 C° hőmérsékletű gőz-gáz keverék mennyiségének felel meg. A gőzök 30 kondenzálása valamely nagy hűtőfelületű hűtőbe-164240