164223. lajstromszámú szabadalom • Berendezés baromfi vágásánál és zsigerelésénél keletkező vér, toll, hús, csont és zsigerelési hulladék vegyes takarmánylisztté történő feldolgozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164223 j^kk Nemzetközi osztályozás: fO| Bejelentés napja: 1972. VI. 28. (EE-2039) A 23 k 1/00 ^^ Közzététel napja: 1973. VIII 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. VII. 31. Feltaláló: Vajda Benő, okleveles gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Élelmezésipari Tervező Vállalat, Budapest Berendezés baromfi vágásánál és zsigerelésénél keletkező vér, toll, hús, csont és zsigerelési hulladék vegyes takarmánylisztté történő feldolgozására 1 2 A találmány berendezés baromfi vágásánál és zsigerelésénél keletkező vér, toll, hús, csont és zsigerelési hulladék vegyes takarmánylisztté történő feldolgozására. A találmány szerinti berendezéssel tetszőleges fajtájú és minőségű baromfi vágása és 5 zsigerelése során keletkező, emberi táplálékul fel nem használható hulladékokból állati takarmányozásra alkalmas magas proteintartalmú termékek állíthatók elő. A , baromfitermelés és fogyasztás világszerte 10 emelkedő tendenciát mutat. Ezzel összefüggésben a vágás során mind nagyobb mennyiségű vér, toll és zsigerelési hulladék keletkezik, amit emberi fogyasztásra nem használnak fel, de proteintartalmuk miatt belőlük értékes állati takarmány 15 állítható elő. A vágás során keletkező hulladék nyersanyagokat ilyen célból eddig is feldolgozták. A hús, csont és zsigerhulladékokat, valamint a vért az ismert technológia szerint először nyitott üstökben főzik, majd a keletkező lé eltávolítása 20 után a nyert anyagot takarmányozási célra használják fel. Fejlettebb az a feldolgozási mód, amikor a nyersanyagot egy vízszintes tengelyű, kettős 25 köpennyel és belül keverőművel ellátott főzőkazánba rakják. Ebben a berendezésben a beadagolt nyersanyagot atmoszférikus vagy túlnyomáson megfőzik és amennyiben a nyersanyag romlott volta miatt szükséges, sterilizálják, majd 30 atmoszférikus nyomáson vagy vákuum alatt kiszárítják. Ez utóbbi technológia alkalmazásával már lehetséges a tollak feldolgozása is. A toll keratin-fehérjét tartalmaz, amely nyers állapotban nem emészthető, ezért azt feldolgozás során emészthető állapotba kell hozni, hidrolizálni kell. A hidrolizálás egyik módja a toll nedvesítése és meghatározott ideig 140-150 C° közötti hőn tartása. Ezután a tollat ki kell szárítani. Mivel a húsos csontos hulladék és a zsigerek főzési ill. sterilizálásra szükséges hőntartási ideje az anyag elenyvesedési veszélye és tápérték csökkenése miatt rövidebb, mint a toll hidrolizálási ideje, ezért azokat nem lehet együtt egy készülékben földolgozni. Ennek következtében a nyersanyagokat időben eltoltan, szakaszosan kell adagolni. Az eddig alkalmazott technológia hátránya a technológiához használt berendezésék szakaszos üteméből adódik. A feldolgozáshoz egy töltés mennyiségű anyagot össze kell gyűjteni, majd a berendezésbe betölteni és azzal együtt a hőntartási hőmérsékletre felmelegíteni. A hőntartás után a fölös nedvességet eltávolítják, majd szárítás után a keletkező anyagot kiszedik a készülékből. Tollfeldolgozásnál külön hátrányként jelentkezik még az anyag kis térfogatsúlya. A tollat fokozatosan lehet csak a kazánba adni, mivel meg kell várni, hogy a beadagolt térfogatú toll előbb 164223