164210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vibriocid különösen koleraellenes készítmény előállítására

164210 melynek káros mellékhatása nincs, az emberre még többszörös túladagolás esetében is teljesen ártalmatlan és a kolera vi'briokon kívül más kórokozókra (baktériumokra, leísmániákra, gombákra) is hatásos. 5 A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható szinergista készítményekben hatóanyagként a fentiek során felsorolt intesztinális antiszeptikumok két vagy több képviselője alkal- 10 mázható. A bázikus vagy savas jellegű hatóanyagok gyógyászati szempontból alkalmas sóik alakjában is alkalmazhatók. így pl. az N^(4-klórfenil)-3,4-diklór-benzolszulfonamid gyógyászati szem- 15 pontból alkalmas sói (pl. nátriumsó) vagy a 8--hidroxi-7-jód-5-klór-kinolin vagy 5,7-dibróm-kinolin-8-ol gyógyászati szempontból alkalmas szervetlen savakkal (pl. hidroklorid, hidrobromid, szulfát) vagy szerves savakkal (pl. acetát, 20 nikotinát, tartarát, laktat stb.) formájában is alkalmazhatók. Vizsgálataink szerint a fenti szinergista készítmények vibriocid hatása mind az egyes komponensek additív hatását, mind az antibiotikumok hatását felülmúlja. Teszt-organizmusként az alábbi mikroorganizmusokat alkalmaztuk: Vibrio cholerae El Tor, E. coli dysp. 111, S. typhimurium, Sh. flexneri 2a és S'h. flexneri 3a. Összehasonlítás céljából az alábbi antibiotikumokat használjuk: «-amino-benzil-penicillin, oxitetraciklin, l-etiH,4-dihidro-7-metil-4-oxo-1,8-naf tiridin-3-karbonsav. Az összehasonlító teszthez másrészről a találmányunk szerint előállítható, legalább két intesztinális antiszeptikumot tartalmazó szinergista kombinációk alábbi összetételű előnyös képviselőit alkalmazzuk: (A megadott számok a hatóanyagok súlyrészeit mutatják az egyes kombinációkban.) Kombináció megjelölése Hatóanyag B D E G H N-(4-klór-fenil)-3,4-diklór-benzolszulfonamid 8-hidroxi-7-jód-5-klór-kinolin 5,7-diklór-84hidroxi-kinaldin 5,7-dibróm-kinolin-8-ol 2-(4'-amino-benzolszulfonamido)-4-metil-5-'(4"-klór-fenilazo)-tiazol eetil-trimetil-ammónium-bromid 2,4-diklór-benzilalkohol 2 6 3 3 — — 2 3 — — 2 2 3 1 3 — 2 6 1 — 2 1 3 1 2 6 Az alkalmazott teszt-módszer rövid leírása a következő: a) In vitro teszt céljából (kolera-tesztelés esetén) a vizsgálandó anyagból vagy keverékből, szükség esetén nem-ionos felületaktív adalék (pl. szorboxeténoleát) segítségével törzsoldatot készítünk. A törzsoldatból hígítási sorozatot készítünk 5 ml-es kémcsövekben és 0,1 ml, 24 órás ferdeagar-tenyészetből 5 ml izotóniás NaCl oldattal készült szuszpenziót mérünk hozzájuk, majd inkubálás után az egyes csövekből 1—1 kacsnyit pepton-víz-táptalajba oltunk; az eredményt 24 és 72 órai 37 C°-os inkubálás után olvassuk le. Ügy is eljárhatunk, hogy frissen boncolt emberi hulla vékonybéltartalmát centrifugáljuk, a felülúszó folyadékot (a vegetatív baktériumok elpusztítása után) egyenlő, mennyiségű vibrioszuszpenzióval keverjük, a keverékből 0,1—0,1 ml-t mérünk a vizsgálati csövekbe, majd a hatóanyag-hígításokból 2—2 ml-t, majd inkubáljuk, végül ebből a tenyészetből oldunk pepton-víz-45 -táptalajba (mint fentebb). b) In vivo teszt céljára 250—300 g-os tengerimalacoknak gyomorszondán át 0,1 g-os hatóanyagadagokat adunk be a porkeverékből {szusz-50 penzióból); a malacokat különböző időpontokban gázzal megöljük, 2—2 malac vékonybelének tartalmát kimossuk, a folyadékot centrifugáljuk, majd a baktériumok elölésére 70 C°-on hőkezeljük, szűrjük, majd hígítási sorozatot ké-35 szítunk. A „hígítási sorozat" kifejezésen feles hígítású sorozat értendő, amelyben a sorozat minden következő tagja feleannyi bélnedvet tartalmaz, mint a sorozat előtte álló tagja. Ez a kísérlet a bélnedv esetleges protektiv hatásának 60 megállapítására szolgál. Ezen a módon a vékonybél egyes szakaszainak tartalma különkülön is vizsgálható. Az a) módszer alkalmazása során kapott ered-65 menyeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 2