164188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékoknak, keverékeknek, szilárd anyagoknak és szerkezeteknek magas hőmérséklet mellett nagy nyomáson való vizsgálatára
3 164188 4 azaz a robbanóanyag már előbb, alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson felrobbant, mint a tényleges felhasználási hely hőmérséklete és nyomása. E probléma megoldására már ismert olyan eljárás és készülék, amely révén előre meghatározható, hogy a robbanóanyag, illetve robbantószer a felhasználási helynek megfelelő hőmérséklet és nyomás értékénél alacsonyabb értékek esetén felrobban, illetve tönkremegy-e. Ez azonban a gyakorlati feladatok megoldásához nem elegendő, A gyakorlati feladatok megoldásához feltétlenül szükség van arra is, hogy a legtöbbször bonyolult szerkezetű, összetételű robbantószer, robbanóanyag feladatának teljesítésekor hogyan viselkedik. Előre ismerni kell azt, hogy a robbantószerek és hasonlók egyes részei hogyan és milyen módon vesznek részt feladatuk teljesítésében, mert csak ennek ismeretében lehet olyan konstrukciót kialakítani, ami mind műszaki, mind gazdasági szempontokból a legmegfelelőbb. Ennek megállapításához a robbantószereket és hasonlókat feladatuk végzése közben pontosan meg kell figyelni, a folyamatokat számszerűen ki kell tudni mérni és ezek regisztrálása is gyakran szükséges. Ennek elvégzésére az ismert eljárások és készülékek nem alkalmasak. Másik példa a fúrólyukban levő zagy, tehát folyékony anyag tulajdonságainak, viselkedésének vizsgálata. A fúrólyukban levő zagy bizonyos mennyiségű bentonitot is tartalmaz. A fúró forgásakor — a bentonit mennyiségétől függően — a zagy folyós, amikor azonban a fúró forgása megszűnik, az anyag kocsonyássá válik (tikszotrop). A furat falán csőszerű képződmény jön létre, ami a falat tartja. Fúrás közben méréseikkel keresik azt a réteget, amely kellő mennyiségű, kitermelésre alkalmas olajat tartalmaz. Az olaj jelenlétét elektromos ellenállásméréssel állapítják meg. Az ellenállásmérés folyamán mérőáram nem csak a feltárni kívánt geológiai réteg anyagában halad, hanem a zagyban is, ezért a sokszor több 1000 méteres mélységeikben végzett ellenállásmérések megbízható kiértékeléséhez feltétlenül számításba kell venni a zagy mérési helyen mutatkozó tulajdonságait, elektromos ellenállását is. A fúrásokhoz felhasznált zagyok tulajdonságait eddig csupán felszínen tudták mérni, atmoszférikus nyomáson, esetleg felmelegítve. Felszínen mértek már 20—30 at nyomáson is és az így kapott értékekből interpolációval következtettek a remélt rétegmegnyitási helyen feltételezhető tulajdonságaira. A fúrásokhoz használt zagyoknak elektromos vezetőképességét ilyen módon meghatározva a gyakorlat azt «mutatta, 'hogy a mérések nem használhatók. Ennek legfőbb oka abban kereshető, hogy a zagy elektrornos vezetőképességét a zagyban végbemenő sokféle változás módosítja, olyan változásoké, amelyek a tényleges rétegmegnyitási mélységekben igen nagymértékűek. Ilyen változások a zagyban például az anyag sűrűségének módosulása, légbüborékok eloszlása és mérete, a zagyban kristályok képződése, továbbá ezek elektromos vezetőképességre vonatkozó hatása. A zagyok vezetőképességét erősen befolyá-S solják azoknak a különböző adalékanyagoknak nagy nyomáson és magas hőfokon való viselkedése is, amelyekből a zagyot összeállítják. Mindebből következik, hogy az olaj jelenlétére és minőségére jellemző kőzetellenállás-mérés valódisága, tényleges viszonyoknak megfelelő volta szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az adott zagy vezetőképességét ugyanolyan viszonyok között ismerjük, amilyen viszonyok között a rétegellenállást ténylegesen mérjük. Zagyoknak ilyen mérésére eddig ínég semmiféle eljárás, illetve készülék nem volt ismeretes. A találmány szerinti megoldás felhasználására további példa a kémia, illetve kristályok kutatása területén gyakran előforduló kristályosítási, kristályosodási folyamatok. Az egyes ásványok a természeti viszonyok között különböző adottságok fennforgása esetén különböző módokon kristályosodnak. Vannak olyan ásványok — főként a ritka előfordulású ásványok — amelyek kristályosodásához környezeti kísérőként igen nagy nyomások és hőmérsékletek szükségesek. Ezeket laboratóriumokban eddig csak olyan körülmények között tudták előállítani, amik nem tették lehetővé a kristályosodás folyamatának megszakítás nélküli megfigyelését, ellenőrzését, számszerű adatok révén való regisztrálását. Eddig a folyamat állapotának meghatározásához a vizsgálatokat le kellett állítani, a kristályt a kristályosító edényből, környezetéből ki kellett emelni, az alak- és méretmeghatározások után újból kristályosodási viszonyok közé hozni, majd a kristályosítást folytatni. Ilyen sok esetben a kristályosítási folyamat megszakítása azzal a következménnyel jár, hogy a kristályosodás újbóli beindulása után a kristály alakja torzul, a kristályosodás folyamatában sebességi-, alak- és mérettörések következnek be. A kristályosítási folyamatokhoz is elkerülhetetlenül szüksége van a laboratóriumoknak arra, hogy a kristályosítást megszakítás nélkül tudják végezni, folyamatos megfigyelés, ellenőrzés és folyamatos nyomás és hőmérsékleti viszonyok mellett, tehát a folyamatban beálló esetleges zavar, például áramkimaradás esetén a folyamatosság érdekében azonnal be tudjanak avatkozni. Az iparban a példaként felsoroltakon kívül nagyon sok más olyan terület is van, ahol a találmány szerinti megoldás sikeresen és meglepően jó eredménnyel alkalmazható. A találmány szerint elérni kívánt célunk olyan eljárás és készülék létesítése, amelyek révén zárt térbe helyezett folyadékokat, keverékeket szilárd anyagokat és szerkezeteket több 100 C° hőmérsékleten és több 1000 at nyomáson lehet vizsgálni úgy, hogy vizsgálat közben a vizsgált anyag alak, méret, elektromos és különböző fizikai tulajdonságainak változásait, a vizsgált anyagokkal kapcsolatos jelenségeket 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2