164188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékoknak, keverékeknek, szilárd anyagoknak és szerkezeteknek magas hőmérséklet mellett nagy nyomáson való vizsgálatára

SZABADALMI 164188 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY / "^V^ Bejelentés napja: 1971. VIII. 18. (BA—2629) Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/04; G 01 r 27/24 ^^ Közzététel napja: 1973. VI. 28. h •••.•• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. VII. 31. Feltalálók: Dr. Varga Elemér oki. gépészmérnök, oki. bányamérnök, 45%, Budapest, Dárdai Pál oki. fizikus, 15%, Tatabánya, Deres János geofizikus, 15%, Budapest, Papp József matematikus-fizikus. 20%, Tatabánya, Dr. Nagy Sándor oki. bányagépészmérnök, 5%, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, 85%, Budapest, Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, 15%, Budapest Eljárás és készülék folyadékoknak, keverékeknek, szilárd anyagoknak és szerkezeteknek magas hőmérséklet mellett nagy nyomáson való vizsgálatára A találmány tárgya eljárás és készülék folyadékoknak, keverékeknek, szilárd anyagoknak és szerkezeteknek 200—400 C°^on hőmérséklet mellett nagy, 1000—2000 at nyomáson való vizsgálatára, amely révén ezek állapotának változása, viselkedése közvetlenül figyelhető és számszerű adattal meghatározható. A bányászatban és az ipar számos területén gyakran előfordulnak olyan jelenségek, folyamatok, amelyek egyidejűleg magas hőmérséklet és nagy nyomás jelenlétében mennek végbe. E folyamatok, jelenségek lefolyása, az ebben résztvevő anyagok változása, átalakulása rendszerint sem számításokkal, sem kísérletekkel nem határozható meg előre. Számítással nem határozhatók meg előre, mert a számításhoz szükséges paraméterek előre nem ismeretesek. Kísérletekkel sem határozihatók meg, mert eddig nem állt rendelkezésre olyan eljárás és berendezés, amivel a gyakorlatban előforduló, tényleges viszonyoknak megfelelő kísérleti körülményeket létre lehetne hozni és amelyek révén a — sokszor nagyon rövid idő alatt — lezajló folyamatokat, változásokat közvetlenül mérni, figyelni és regisztrálni lehetne. A gyakorlatban előforduló, sokféle ilyen természetű folyamat közül néhányat példaképpen említünk. Olajbányászatnál a rétegmegnyitási munkákat gyakran több ezer méteres mélységben kell végezni, ahol több 100 C° hőmérséklet és 1500— 2500 at nyomás uralkodik. A rétegmegnyitási műveletek közé tartozik a nagy mélységekben való robbantás is. E robbantások természetesen S csak akkor végezhetők kielégítő eredménnyel, ha a robbantáshoz felhasznált anyagok és szerkezetek, így robbanóanyagok, robbanó- és gyújtózsinórok, perforátorok, gyutacsok és egyéb robbantószerek tulajdonságai az adott geológiai, 10 mélységi, hő és egyéb viszonyoknak megfelelőek. Így például nagy mélységekben való rétegmegnyitási munkáknál aránylag gyakran előfordult, hogy a robbantáshoz fúrólyukba, nagy mélységbe lebocsátott robbanóanyag már a felis tárni kívánt réteg elérése előtt felrobbant. Ez még akkor is káros, ha az a geológiai réteg, amelyben a robbanás végbement, nem vízáteresztő, mert a fúrólyukat ki kell javítani és a robbantási műveleteket elölről kell kezdeni* ami 20 hosszú időt, sok anyagot és fáradságot igényel. Ha a robbanás vízáteresztő rétegben történik, a fúrólyuk és környezete elvizesedik, ami azt eredményezheti, hogy esetleg az egész rétegmegnyitási folyamatot eredménytelenül be kell 25 fejezni és a kutat át kell telepíteni. Az ilyen esetekben rendkívül nagy anyagi veszteség és időveszteség áll elő. A nem előírt rétegben bekövetkező robbanás oka rendszerint az, hogy az adott viszonyok-30 nak nem megfelelő robbanóanyagot használtak, 164188