164183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolil-tiofoszforsavészterek előállítására és ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek

19 164183 20 Az 1. példa szerint előállított vegyületek a Spodoptera lit oralis és a Leptinotarsa decemlineata ellen jó inszekticid hatást mutatnak az emésztőcsatornán történő felvétel esetében. B) Szisztemikus-inszekticid hatás A vizsgálandó vegyületek szisztemikus-inszekticid hatásának megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia faiba) a hatóanyag 0,01%os vizes oldatába ((amelyet 10%-os emulgálható koncentrátumból készítünk) állítunk. 24 óra elteltével a növények földfeletti részeire levéltetveket (Aphis fabae) helyezünk. Az állatokat egy különleges berendezéssel védjük meg a szerek kontakt- és gázhatása ellen. A kísérletet 24 C°-on 701%-ios relatív légnedvességű térben végezzük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérletben jó hatást mutatnak Aphis fabae ellen a növényekbe felszívódott állapotban. 5. példa: Fungicid hatás a) Hatás Botrytis cinerea ellen babnövényeken Petri-csészékiben, amelyek alját megnedvesített szűrőpapírral béleljük ki, csészénként három teljesen kifejlődött, egyenlő nagyságú babnövény-levelet (Vicia fába) helyezünk, amelyeket azután 0,05% hatóanyagtartalrnú, 10%-os permetezőporból előállított permetlével megfelelő permetezőkészülékkel csuromvizesre permetezünk. Amint ,a levelek megszáradtak, ezeket a kórokozó gomba frissen készített, 100.000 spóra/ml koncentrációjú, szabványos szuszpenziójával megfertőzzük és az így kezelt leveleket 48 óra hosszat 20 C°-os hőmérsékleten nedves légkörben tartunk. Ennek az időnek az elteltével a leveleken fekete, pontszerű foltok jelennek meg, amelyek gyorsan szétterjednek. A vizsgált anyagok hatásosságát a fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéljük meg. b) Hatás Erysiphe cichoracearum ellen Cucumis sativus növényeken Fiatal Cucumis sativus növényeket permetezőporból készített, 0,05'% hatóanyagot tartalmazó szuszpenzióval permetezünk be, majd a permetlé megszáradása után a növényeket bepermete^ zés útján a gomba spóra-szuszpenziójával megfertőzzük. A kezelt növényeket 8 napig körülbelül 23 C°-os hőmérsékleten üvegházban tartjuk, majd a hatóanyaggal nem kezelt kontrolinövényekkel összehasonlítva, a levélfelületeken mutatkozó micélium-bevonat alapján értékeljük a fertőzöttség •mértékét. e) Hatás Uromyces appendiculates ellen babnövényeken (Phaseolus vulgaris) Phaseolus vulgaris növényeket kétleveles állapotban csuromvizesre permetezünk a hatóanyag permetezőporból készített 0,5%-os hatóanyagtartalmú vizes szuszpenziójával. A per-5 metlé megszáradása után a növényeket a babrozsda friss spóraszuszpenziójával megfertőzzük, majd ezt követően egy napig nedves légterű kamrában, utána pedig 12 napon keresztül 20— 22 C° hőmérsékletű üvegházban tartjuk ezeket a növényeket. A rozsdafoltok száma és nagysága alapján értékeljük a vizsgált vegyületek hatását. d) Hatás Phytophthora infestans ellen Solanum lycopersicum növényeken Azonos fajta és azonos fejlődési állapotban levő Solanum lycopersicuim növényeket a vizsgálandó vegyületet 0,0i5!%-ban tartalmazó permetlével (amelyet permetezőporból készítünk) permetezünk be. A permetté megszáradása után a növényeket a Phytophthora infestans spóra-szuszpenzió jávai csurom vizesre permetezzük. Az így kezelt növényeket 6 napig 18—-20 C° hőmérsékletű és nagy (95—100%) relatív légnedvességű üvegházban tartjuk. Ennek az időnek az eltelte után a leveleken jellegzetes levélfoltok jelennek meg. E foltok száma és nagysága alapján értékeljük a vizsgált hatóanyag hatását. Az 1. példa szerint előállított 'vegyületek az előző a)—d) kísérletek során jó ifungicid hatást mutatnak. 6. példa: Hatás talajnematódák ellen Talajnematódák elleni hatás vizsgálata céljából a hatóanyagot a mindenkori koncentrációban gyökérgumó-nematódák '(Meloidogyne arenaria) által fertőzött talajhoz adjuk és alaposan összekeverjük vele. Az ily módon előkészített talajba az egyik kísérletsorban közvetlen ezután paradicsompalántákat ültetünk, a másik kísérletsorban pedig 8 nap várakozási idő után paradicsommagot vetünk. A nematozid hatás megítéléséhez 28 nappal a növények beültetése, illetve a magok elvetése után «megszámoljuk a gyökereken levő gumókat. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérletben kiváló nematozid hatást mutatnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Kártevőirtószer, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1—99,5% mennyiségben i(I) általános képletű vegyületet — e képletben Rí adott esetben egy vagy több egymással egyező klórvagy brómatommal, rövidszénláncú alkil- vagy rövidszénláncú trihalogénalkil-csoporttal helyettesített fenilgyököt képvisel, R2, R3 és R4 pedig egy-egy rövidszénláncú alkilgyoköt jelent — alkalmas vivőanyagokkal és/vagy egyéb adalék-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10