164181. lajstromszámú szabadalom • Ferdetüzelőrostélyos négyaknás kemence szemcsés anyagok izzítására

5 lyezkedik el, amely az 5 ferde részből és a 7 függőleges szakaszból áll. Az 5 ferde rész előnyösen a 6 égetőzónával ellentétes lejtésű, hajlásszöge 50—70°. A 7 .függőleges .szakaszban történik az akna ellenirányú megszívása, amit a 8 nyilak érzékeltetnek. Az aknakemencébe a nyersanyag betáplálása a 9 osztályozószerkezettel történik, amelyben az anyag négy frakcióra választható szét. A nyersanyag az osztályozószerkezetbe a 10 szállítógéppel juttatható. Az akna alsó, 6 égetőszakasz alatti részének falazatában — amely az akna hűtőzónáját alkotja — nyílások vannak kialakítva, a levegő átvezetésére, a 4/1 nyilaknak megfelelően. A négy aknát közösen burkoló acélköpenyt 12, az egymással érintkező aknafálakat 11 hivatkozási számmal jelöltük (2. ábra). Az akna aljából elvezetett készterméknek az 1. ábrán a 13 hivatkozási számmal jelölt nyíl felel meg. A találmány szerinti, az 1. és 2. ábrákon vázlatosan feltüntetett aknakemence a következőképpen működik: a 0—100 mm-es szemcsenagyságúvá tört nyersanyagot a 10 mm alatti meddő, és a szenynyeződés leválasztása után a 10 szállítógéppel — tehát egyetlen szerkezettel — vezetjük a 9 osztályozószerkezethez, amely az anyagot négy egyenlő mennyiségű frakcióvá osztályozza és juttatja a négy, egyetlen kemenceköpennyel átfogott, érintkezési oldalukon közös tűzálló falazattal rendelkező aknába, amelyek egyébként mind technológiailag, mind gépészetileg függetlenek egymástól és külön-külön is üzemeltethetők. Természetesen mind a négy aknában 10 mm-es alsó szemnagyságú anyag izzítható. A feladott, például 10—100 mm-es anyagot tehát pl. négy frakcióra osztjuk, ami igen kedvező égetési feltételeket teremt, mert leszűkülnek az egy aknába adagolt adagok alsó és felső mérethatárai. Ilyen körülmények között az égetési idő — amire a legnagyobb szemcseméret a mértékadó — lényegesen közelebb kerül az adott frakcióban levő legkisebb méretű darabok égetési idejéhez, aminek eredményeként az anyagnak kiégett állapotában kevesebb ideig kell az égetési zónában tartózkodnia, tehát nem éghet till. Ez a termék minőségének javulását, hőenergiamegtakarítást és kisebb méretű szemnagyságoknál teljesítménynövekedést jelent. Az aknák felületi- és térfogatkihozatalának növekedése mellett javul a kőoszlop átszívhatósága, légcsatorna-viszonya, ami mind folyékony, mind gáznemű tüzelőanyagoknál igen lényeges. Az egyik — tetszés szerinti — frakció további égetési lépéseit az 1. ábra szerinti aknával kapcsolatban isimertetjük. A 9 osztályozószerkezetből tehát a frakció egy vázlatosan feltüntetett adagolószerkezeten át jut az aknába, mégpedig az akna előmelegítő zónájának 7 függőleges szakaszába, onnan pedig az 5 ferde szakaszon át az ugyancsak ferde 6 égetőzónába. Az anyag, amely az aknát kitöltve 6 abban gravitációs úton lassan lefelé halad, és az égetőzóna 2 nyílásain át alulról felfelé kapja a tüzelőanyagot a 4 .nyílnak megfelelően, valamint az égéslevegőt a 4/1 nyilaknak megfele-5 lően. Ily módon tehát — az égetőzóna 40—60°os ferdeségéből következően (a hajlásszöget az aknaméretek, az égetendő anyag, a megkívánt termékminőség stb. szabja meg) — a találmány szerinti aknában alulról történő tüzelést való-10 sítottunk meg, amely a teljes aknakeresztmetszetben hatékony, konvektív hőátadást biztosít, mert a 4, illetve 4/1 nyilaknak megfelelő tüzelőanyag, illetve levegő ellenáramban haladva a teljes keresztmetszetben és közvetlenül érintke-15 zik az izzítandó anyaggal. Az égetőzóna 40— 60°-os 2 nyílásokkal ellátott 1 ferde falszakaszára a vízszintes vetülete azonos az akna előmelegítő szakasza vízszintes metszetének a vetületével. A tüzelőanyag, a levegő és — adott 20 esetben — az égésszabályozásra szolgáló oxigénszegény gáz ily módon egyenletesen elosztva és lokálisan szabályozható módon kerül bevezetésre. Ezzel a megoldásisal kiküszöböltük a hagyományos aknakemencék palástfűtési nehézségeit, 25 nevezetesen hogy a tüzelőanyagnak az aknába történő bevezetési és áramlási iránya merőleges az anyag és az égéslevegő haladási irányára, vagy azzal tompaszöget zár be, ami az aknakeresztmetszet átégethetőségét korlátozza, és ez-30 által az alsó szemcsenagyságot tekintve meghatározza az égethető anyag darabnagyságát is. Az, akna 2 nyílásokkal ellátott ferde 1 falának szerepe, a tüzelőanyag, levegő és oxigénszegény gáz bevezetésén kívül, hogy ferdeségé-35 nél fogva meggátolja az anyag tömörödését, .mivel az anyag legördülhet a nyílásokkal áttört ferde falszakaszon, ily módon biztosítva van az anyag lazasága, a szemcsék közötti légutak a gázok áramlásához. 40 Az előmelegítőzóna 5 ferde szakasza ugyancsak hozzájárul az anyag tömörödésének meggátlásához, mivel csökkenti az égetőzónára ható függőleges terhelést, tehát a tömörödést, ami 45 alapvető feltétele az aprószemcsés anyag áttüzelésének és a gázok átszívhatóságának. A 6 égetőzóna alatti hűtőzónában az anyagon a 4/1 nyilaknak megfelelően keresztáraimban hűtőlevegőt vezetünk át. Az itt felmelegedett le-50 vegőt a 2 nyílásokon át célszerűen az égetőzónába tápláljuk, felhasználva annak fizikai hőtartalmát. Az akna égető- és hűtőzónája között, a keresztáramban átvezetett hűtőlevegő felett áram-55 lásmentes zóna alakul ki, amelyben a felizzított kőben akkumulált hő az égetés végső fázisát külön hőbevezetés nélkül elvégzi, miáltal különlegesen egyenletes minőségű termék nyerhető. 60 Az akna 8 nyilaknak megfelelő ellenirányú megszívása oly mértékű, hogy a 4/1 hűtőlevegő keresztirányú átvezetésénél az aknán már szívóhatás ne érvényesüljön, hogy a 6 égetőzóna alatti részen a felhevített anyag pihentetése 65 megtörténjen anélkül, hogy hideg levegő átve-3