164136. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus jelző riasztó hálózat objektumvédelmi rendszerekhez, legfeljebb N objektumból érkező - elsőrendű és/vagy másodrendű veszélyt jelző riasztójelek prioritás biztosítása melletti adás-vételére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 16. Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (SO-1038) 164136 Nemzetközi osztályozás: G 08 b 27/00, G 08 cl/08 mm J Feltalálók: Balázs Sándor okleveles mérnök 17%, Hidvégi László okleveles mérnök 17%, Tánczos Zoltán okleveles mérnök 25%, Szabó Gyula üzemmérnök 24%, Kota Mihály ny. anyagbeszerző 17%, Budapest Tulajdonos: Szondy általános Lakatos Szak-Szerelőipari és Szolgáltató KTSZ, Drégelypalánk 34%, Tánczos Zoltán oki. mérnök 25%, Szabó Gyula üzemmérnök 24%, Kota Mihály ny. anyagbeszerző 17%, Budapest Elektronikus jelző-riasztó hálózat objektumvédelmi rendszerekhez, legfeljebb n objektumból érkező - elsőrendű és/vagy másodrendű veszélyt jelző riasztójelek prioritás biztosítása melletti adás-vételére A találmány tárgya olyan elektronikus jelzőriasztó hálózat, mely lehetővé teszi egyidejűleg n objektum távfelügyeletét annak figyelemmel kísérésére, hogy az objektumra nézve veszélyes - előre meghatározott típusú - események valamelyike bekövetkezett-e. Az ilyen un. objektumvédelmi rendszerek iránt az utóbbi időben mind nagyobb az érdeklődés. A helyszíni felügyelet nélküli objektumok riasztó jelzéseinek figyelemmel kísérése általában nehezen szervezhető meg. Viszonylag kisebb költséggel jár az esemény hatására a helyszínen kisugárzott akusztikai és/vagy fényriasztó jelzés: az ilyen jelzés azonban általában nem az érdekeltekhez jut el, azt csak a közelben tartózkodó, rendszerint indifferens személyek érzékelik (pl. felügyelet nélkül parkoló gépkocsik riasztó hangjelzései stb.). Ennél hatékonyabb felügyelet összemérhetetlenül nagyobb költséggel jár, ezért elsősorban csak olyan helyeken alkalmazzák, ahol a vagyoni vagy az életbiztonság még jelentős ráfordításokat is indokol (bankhálózati értékszállítások, nukleáris energiával működő üzemek stb.). Mindinkább szükséges azonban széles körben olyan objektumok felügyelete is, melyek egyenként az említett jelentős ráfordításokkal nem terhelhetők. Ezért kialakítottak különböző rendszereket, melyek hálózat jellegűek. Az ismert ilyen hálózatok azonban még mindig csak igen korlátozott alkalmazási lehetőséget nyújtanak, részint az egyedi objektumra jutó fajlagos költség, részint a még mindig fennálló nagy tévesztési és meghibásodási valószínűség gátolja általános elterjedésüket. Viszonylag korszerű riasztó berendezést és 5 hálózatot ismertet pl. a 473 430 lsz. svájci szabadalmi leírás. Itt a veszélyes esemény várható helyszínén (a védendő objektumban vagy annak környezetében) nagyfrekvenciás adót rendeznek el (minthogy támadás elleni védelem céljára fejlesztet-10 ték ki a rendszert, az adó elhelyezése rejtve történik), s a veszélyes esemény bekövetkezésekor a nagyfrekvenciás jelet digitális kódkombináció szerint billentyűzött hangfrekvenciás jellel modulálják: így a vevő helyén alkalmazott bistabil 15 tárolóelemek kiértékelhetik az adóból érkező jelek kódolt információtartalmát. Az információt az ismertetett kivitelnél a jelek és a szünetek szélességének változtatásával adják. A periodikusan ismétlődő adás ismétléses ellenőrzés révén bizonyos 20 védelmet nyújt zavarójelek ellen. Az idézett megoldás azonban csak meghatározott konkrét alkalmazás (bankszállítmányok rablótámadás elleni védelme) igényeihez igazodik és 25 ezért csak korlátozottan hasznosítható. A kialakított rendszer hiányossága, hogy az objektumok nem párhuzamosan, hanem csak szekvenciálisan felügyelhetők. Egymásután rá kell állni az egyes objektumok adóira és mindenkor 30 csak az éppen megkeresett adó jele vehető. így 164136