164134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített karbaminsav klóridok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XI. 26. (SO-1022) Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. 164134 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 125/02 ^» '•» fig£. ííőiiyvlír -x ícíüjiloníi Dr. Soós Rudolf vegyészmérnök 45%, Bitter István vegyészmérnök 45%, Kárpáti Attiláné vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás helyettesített karbaminsav-kloridok előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás helyettesített karbaminsavkloridok előállítására szekunder aminők vagy sóik katalizátor jelenlétében való foszgénezésével. A dialkil-karbaminsav-ídoridok gyógyszerek és növényvédő szerek igen fontos közbenső termékei. Előállításukra két egymástól eltérő eljárás-típus ismeretes. Az egyik csoportba az olyan eljárások tartoznak (pl. Bull. Soc. Chim. 31, 689 1954), amelyek szerint alifás vagy cikloalifás szekunder amin szerves oldószeres oldatát —5 — —10 C° közötti hőmérsékleten nagy feleslegben levő foszgén szerves oldószeres oldatába csepegtetik, a foszgén feleslegének elűzése után a keletkezett amin-hidrokloridot kiszűrik, az oldószert és a karbaminsav-kloridot pedig vákuumdesztilíációval különítik el. így a megfelelő helyettesítésű karbaminsav-klorid 40-70% közötti termeléssel állítható elő. Az ilyen eljárások hátránya az, hogy a kiindulási amin feléből amin-hidroklorid képződik, amely még magas hőmérsékleten is csak nagyon lassan foszgéneződik. E miatt a termelés hozama kicsi, az arnin-hidrokloridból pedig a bázist külön művelettel kell visszanyerni. Az eljárások másik csoportja a kívánt terméket trialkilaminok foszgénezésével állítja elő, miközben melléktermékként alku-kloridok és tetraalkil-ammónium-kloridok is keletkeznek. Az egyik ilyen eljárás szerint (J. Gen. Chem. 17, 2256 1947) trimetil-amint toluolban 60—70 C°-on foszgénezve 65-75%-os termeléssel kaptak dimetil-karbaminsav-10 15 kloridot. A 2 698 343 sz. US szabadalom előbbi vegyületek reagáltatását 100-160 C° végzi csaknem kvantitatív termeléssel. Az ilyen típusú eljárásokban a foszgénezés során melléktermékek keletkeznek, amelyek a termelést csökkentik. A gőzfázisú foszgénezés a leírtak szerint ugyan kiváló termeléssel valósítható meg, de alkalmazhatósága kizárólag a dimetií-karbaminsav-klorid előállítására korlátozódik. Kutatásaink során meglepő módon azt találtuk, hogy a szekunder aminők foszgénezése során törvényszerűen keletkező amin-hidroklorid viszonylag alacsony hőmérsékleten is jól foszgénezhető megfelelő katalizátorok jelenlétében. Ilyen célra kiválóan alkalmas katalizátor a csatolt rajzon feltüntetett I általános képletnek megfelelő vegyület, amely általános képletben Rj, R2, R 3 és R 4 alkil-csoport, illetve R^N- és 20 R3 R 4 N telített öt vagy 6 szénatomot tartalmazó heterociklusos csoport (például: morfolino-, piperidino-, pirrolidino-csoport), X pedig O, S vagy N-aril-imino-csoport. További értékes felismerésünk, hogy az előbbivel 25 azonos kiváló hatást fejtenek ki az olyan vegyületek, amelyek a foszgénezés körülményei között az I általános képletnek megfelelő vegyületekké alakulnak. Ilyenek a csatolt rajzon szemléltetett II, III és IV általános képletű vegyületek. A II 30 általános képletben Rj és R2 alkil-csoport, a III 164134
