164131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertések trichinella fertőzöttségének megállapítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VII. 08. Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (SE-1582) 164131 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 31/14, C 07 g 7/02 Dr. Szél György fóallatorvos 70%, Budapest, dr. Forray Antal fóallatorvos 30%, Pécs Eljárás sertések trichinella fertőzöttségének megállapítására 1 2 A találmány tárgya eljárás sertések trichinella fertőzöttségének megállapítására, az izom-fehérje feloldásán alapuló vizsgálat segítségével. Ilyen irányú vizsgálatokra rendszerint vágóhidakon kerül sor, lényeges tehát, hogy minél rövidebb 5 idő alatt lehessen megbízható vizsgálati eredményeket kapni. A jelenleg leginkább elterjedt, gyakorlatban alkalmazott módszer szerint a Trichinella spiralis jelenlétét úgy állapítják meg, hogy az állatok 10 levágása után izommintát vesznek és azt csupán optikai (trichinoszkópos) vizsgálatnak vetik alá. Ez a vizsgálat azonban nem nyújt kellő biztonságot a fertőzés felismerésére, minthogy a vizsgálat során az izomrostok, zsír, erek, kötőszövet fedik a 15 parazitát, így nagy hibalehetőségeket rejt magában. Ilymódon a fertőzött állatoknak csak mintegy 60—70%-a fedhető fel teljes biztonsággal. Igen lényeges további hátrányként jelentkezik, hogy minden egyes mintát külön-külön meg kell 20 vizsgálni, emiatt a vizsgálat rendkívül időigényes. A fenti okok miatt különböző próbálkozások történtek olyan eljárások kidolgozására, amelynek segítségével a vizsgálat gyorsabban és biztonságosabban végezhető. Az eddigi törekvések során a 25 szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy legmegfelelőbb az izom-fehérje feloldásán alapuló, úgynevezett emésztéses vizsgálat lenne (ld. Kampelmacher és Ruitenberg cikke, Die Fleischwirtschaft, 1970. 1. szám 42-44. oldal). 30 A szerzők azonban az emésztéses vizsgálatot még sem javasolják, mert a vizsgálat hátránya, hogy lefolytatása 24 órát vesz igénybe, ami viszont vágóhídi viszonylatban olyan hosszú időnek számít, hogy a vizsgálat gyakorlatilag nem alkalmazható. G. Seidel: Emésztéses eljárás Trichinella és Salmonella kimutatására c. cikkében (Archiv für Lebensmittelhygienie, 1955. VI. szám 231-233. oldal) javasolta már papain alkalmazását az emésztéses vizsgálatoknál, nem jutott el azonban ahhoz a gondolathoz, hogy egyidejűleg erősebb mechanikai behatást is lehetne alkalmazni. A papaint legalkalmasabbnak találták alkohollal együtt adagolni, vagy csak papaint használtak. A pH-t 7,00-ra állították be. A papain mennyisége a mintákra számítva 5-10% volt. Ugyanez a cikk ismerteti az emésztéses vizsgálatok másik típusát, ahol sósavat és pepszint alkalmaznak 7:9 arányban. Papain, pepszin és sósav együttes alkalmazásáról nem történik említés. A későbbiekben a kutatók az irodalom útmutatása szerint papain adagolásával végzett emésztéses vizsgálatokra nézve nem végeztek több kísérletet. Ismeretessé vált már olyan emésztéses vizsgálat is, amelynek segítségével a vizsgálati időt 3-4 órára sikerült lerövidíteni, (ld. H. J. Zimmermann: Proceedings of the Seventy First Annual Meeting, United States Livestock Sanitary Assn. 1967). Ezt az eljárást úgy végzik, hogy az izom-fehérje feloldásához pepszint és sósavat alkalmaznak, az 164131