164105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porzástól és összesüléstől mentes szemcsés műtrágyák előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI IM E i •% J"%^SP 164105 Bejelentés napja: 1972. X. 20. (OE-180) Ausztriai elsőbbsége: 1971. X. 25. (A 9193/71) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. Nemzetközi osztályozás: C 05 c 1/00 *tit^ Bejelentés napja: 1972. X. 20. (OE-180) Ausztriai elsőbbsége: 1971. X. 25. (A 9193/71) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. Ol TAI H ISZAGOS -ALMANY IVATAL I Bejelentés napja: 1972. X. 20. (OE-180) Ausztriai elsőbbsége: 1971. X. 25. (A 9193/71) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. Feltalálók: Prof. dr. Weinrotter Ferdinand vegyész, Linz/Donau, dr. Müfler Walter vegyész, Leonding bei Linz/Donau, Krulla Wilfried okleveles vegyészmérnök, Doppl bei Linz/Donau, dr. Stem Gerhard okleveles vegyészmérnök, Linz/Donau, Ausztria Tulajdonos: Chemie Linz Aktiengesellschaft Linz, Ausztria Eljárás porzástól és összesüléstől mentes szemcsés műtrágyák előállítására A találmány porzástól és összesüléstől mentes szemcsés műtrágyák előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során a szemcsefelületeket bizonyos aminotriazin-származékokkal kezeljük. Műtrágyagranulátumok kondicionálásánál ismére- 5 tesek már különböző eljárások, amelyek folyamán szerves anyagokat vagy ezek szervetlen anyagokkal való keverékét viszik fel a szemcsefelületekre. így például a 652 773 számú belga szabadalmi leírás és a 2 037 647 számú NSZK nyilvánosságra- 10 hozatali irat szerint alkilaminokat alkalmaznak tenzidhatásuk miatt puderszerű anyagokkal, így kaolinnal keverve. E vegyületeknek az a hátránya, hogy segítségük­kel hosszabb ideig tartó teljesen pormentes 15 kondicionálás nem érhető el. Olyan silókból származó por, amelyekben ilyen műtrágyákat tárolnak, nagy szervesanyagfelhalmozódást mutat. Mivel rövidebb szénláncú aminők még mérgezőek is, csak hosszabb szénláncú aminők alkalmazhatók, 20 amelyek azonban megdrágítják az anyagot. További hátrány, hogy az alkilaminok olajjal kombinálva a szállítószalagok különösen nagymértékű duzzadását okozzák és ezáltal ezek idő előtt elhasználódnak. Más eljárások, így az 1 115 100 számú NSZK és a 25 245 543 számú osztrák szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások szerint is alkalmaznak tenzid­hatású vegyületeket a kondicionálásnál. Mind az ott leírt hidrazin- vagy guanidin-származékok, mint a helyettesitett s-triazin-származékok csak viszony- 30 lag bonyolult módon, mégpedig többlépéses eljárás útján és ennélfogva gazdaságtalan módon állíthatók elő. Ezért ezek gyakorlatilag nem kerültek alkalmazásra. Egy sor más eljárás szerint a műtrágyagranulátu­mokat polimerekkel vonják be, amelyeknél megfe­lelő polimerizálható vegyületekből indulnak ki. Ilyen eljárásokat az 1 467 385, az 1 467 386 és az 1 905 843 számú nyilvánosságrahozatali iratokban ismertetnek. Megfelelő kereskedelmi termékekkel végzett saját kísérleteink azt mutatták, hogy a kondicionálás folyamán elért hatások ezekben az esetekben nem kielégítőek. Meglepő módon azt találtuk, hogy bizonyos s-triazinok, amelyek nagyon egyszerűen hozzáfér­hetők, tenzidhatásuk hiánya ellenére kitűnő kondicionálószerek ammónnitrát alapú műtrágyák esetében és csekély bázikusságuk miatt semmiféle káros hatást nem gyakorolnak a műtrágyaszem­csékre. Ezenkívül olajos közeg alkalmazása esetén jóval kisebb károsító hatás volt észlelhető gumira, például szállítószalagokra nézve. A találmány tárgya eljárás porzástól és összesüléstől mentes, szemcsés ammónnitrát alapú műtrágyák előállítására, amelynek során a szemcse­felületeken helyettesített s-triazin-származékokkal való kezelés útján védőbevonatot alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy a kezelést olyan (I) általános képletű s-triazin-származékokkal végezzük, amely képletben A legfeljebb 6 szénatomos 164105

Next

/
Oldalképek
Tartalom