164103. lajstromszámú szabadalom • Iker perforátor töltet fúrt kutak, különösen szénhidrogénkutak béléscsöveinek perforálásához
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VII. 16. Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. (OA-^71) 164103 Nemzetközi osztályozás: E 21b 43/117 Feltalálók: Deres János okleveles bányageológus mérnök 40%, Hajós László okleveles vegyészmérnök 14%, Szikora Sándor technikus 14%, Budapest, Lénárt István technikus 14%, Érdliget, Papp Kálmán technikus 10%, Száraz Ferencné laboráns 8%, Budapest Tulajdonos: Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Budapest Iker perforator töltet fúrt kutak, különösen szénhidrogénkutak béléscsöveinek perforálásához 1 2 Kismélységű fúrt kutaknál a termelésbe állítandó réteg megnyitása a felszínen elkészített szűrőberendezés beépítése, és meghatározott szemnagyságú kavicsból kialakított rétegváz létrehozása útján történik. Nagyobb mélységű kutak esetében, mint 5 a szénhidrogéntermelő kutak általában, szűrőberendezés beépítésére nincsen lehetőség. Ilyen esetben a termelésbe állítandó és/vagy vizsgálandó réteg megnyitása a béléscső perforálása útján történik. A perforálás során a béléscsövet, a cementpalás- 10 tot, valamint a kőzet fúrásakor keletkezett iszaplepényt és a kőzet infiltrálódott rétegét alkalmas módon át kell ütni, úgy, hogy a kőzetben szaturált anyagnak a kútba történő beáramlása a belépési ellenállás mellett történhessen. 15 E cél elérésére elterjedten alkalmazzák az u.n. jet-perforátorokat, melyeknél kumulatív hatású üreges robbanóanyag-tölteteket alkalmaznak. E kisméretű, kis súlyú (5-150 g) tölteteknek olyan átütő hatást kell kifejteniök, hogy a 6-10 mm 20 falvastagságú acélcsőben, 10-15 mm vastag cementpalástban, valamint a kőzetben kellő mélységű perforációs csatorna keletkezzék. A csatorna hossza, az u.n. „behatolási mélység" a kút áramlási ellenállását, és ezzel a munka eredményét döntően 25 befolyásolja. A csatorna átmérője is el kell hogy érje a 7-10 mm-t, különben annak eldugulási hajlama erősen megnő. Befolyásolja a perforáció eredményességét a csatornák telepítési rendszere is. Ismeretes, hogy a 30 legjobb beáramlási viszonyok az egy síkban, egyenletes szögeloszlás mellett telepített 4-5 csatorna mellett érhetők el, de igen jó eredményt ad két, egymással 180°-os szöget bezárva létrehozott csatornapár is. A perforálási művelet elvégzését több körülmény nehezíti. A művelet helyén - különösen nagymélységű kutaknál magas hőmérséklet (230-260 C°) és nagy nyomás (1200-1500 att) uralkodik. A termelőcső átmérője kicsi, (esetleg csak 50-60 mm, ami a töltet hosszát, de a forgásszimmetrikus kiképzés miatt átmérőjét is határok közé szorítja. Fokozódik e körülmények hatása az újabban egyre nagyobb számban készített nagymélységű kutak esetében, ahol a hőmérséklet és a nyomás további növekedésével kell számolni, és ahol ezen felül kis porozitású, és erősen infiltrálódó rétegek foglalnak helyet, ami a perforációs csatorna hosszával -és ezzel a töltet hatékonyságávalszemben támasztott követelményeket tovább fokozza. Ezen felül a perforáto'rt a béléscsőtől elválasztó, valamint a rétegben található víz jelenléte 500 att-t meghaladó nyomáson a kumulatív sugár, és ezzel a perforációs csatorna átmérőjét is csökkenti. Az eddig alkalmazott hagyományos robbanóanyagok és robbantószerek, amelyeket a feltétlenül szükséges jó iniciálhatóság és magas detonációsebesség jellemez, kb. 200 C°-ig használhatók. Az ennél hőmérsékleten is állékony ismert rob-164103