164100. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos táphálózatok belső ellenállásának mérésére, illetve villamos berendezések érintésvédelmi ellenőrzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. V. 19. Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. (OA-414) 164100 Nemzetközi osztályozás: G 01 r 27/20 Feltaláló: Dr. Vittay Pál, röntgen szakorvos, okleveles villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet, Budapest Kapcsolási berendezés villamos táphálózatok belső ellenállásának mérésére illetve villamos berendezések érintésvédelmi ellenőrzésére 1 2 A találmány kapcsolási elrendezés villamos táphálózatok belső ellenállásának mérésére, továbbá villamos energiával működő berendezések érintésvédelmi ellenőrzésére. Villamos energiával működő berendezéseknél, 5 különösen az olyanoknál, melyek rövid szakaszos üzemmódban működnek, fontos a táphálózat belső ellenállásának ismerete, a helyes illesztés megválasztásához. Ugyancsak lényeges a fenti berendezéseknél annak az ismerete, hogy az alkalmazásra kerülő 10 villamosan vezető érintésvédelmi burkolat a berendezés meghibásodása esetén, (pl. testzárlat) nem kerülhet-e olyan potenciálra, mely életveszélyt jelenthet. Ezek a problémák különösen élesen jelentkeznek pl. röntgenberendezéseknél, de fennáll- 15 nak csaknem valamennyi ipari, mezőgazdasági, orvosi, laboratóriumi és igen sok háztartási villamos berendezésnél. A táphálózat belső ellenállásának megállapítása elsősorban a berendezés üzembehelyezésekor lénye- 20 ges, de fontos lehet hibás működés okának keresésekor is. A védőburkolat érintésvédelme -mely földeléssel, nullázással vagy védőkapcsolással van megvalósítva — rendszeres időszakos ellenőrzésre szorul. Az érintésvédelem jóságának megítélé- 25 sénél igen lényeges a berendezést tűláram és rövidzárlat ellen védő biztosító kioldási áramerősségének ismerete. A fenti mérések elvégzésére számos kapcsolási elrendezés ismeretes. A hálózati belső ellenállás 30 mérését rendszerint úgy végzik el, hogy a csatlakozó pontok üresjárati feszültségének megmérése után, azokra nagy áramerősséget felvevő terhelő ellenállást kapcsolnak. A terhelő áramerősség, valamint a terhelés következtében létrejövő kapocsfeszültség esés ismeretében az Ohm törvény alapján számítják a hálózat belső ellenállását. Ezen mérési módnak igen nagy hátránya, hogy a hálózat üzemi feszültsége lényegesen nagyobb, mint a létrejövő feszültségesés, ezért annak megállapításánál rendkívül nagy mérési hiba következik. További hátrány, hogy a terheletlen és a terhelt feszültségmérés ideje alatt beálló hálózati feszültségingadozások által okozott „zaj" nem különíthető el a mért ,jel"'től, - ami további jelentős hibához vezet -és csak nagyszámú méréssel csökkenthető a hatása. A mérési gyakorlatban az ellenállás méréshez használt áramerősségek rendszerint nagyok, azért, hogy elfogadható hibáival legyen megállapítható a feszültségesés. A következményes nagy hődiszcipáció miatt az ilyen eszközök nehezen kezelhetők, kényelmetlenek. Az érintésvédelem jóságának megállapítására ugyancsak számos módszer ismeretes. Ezek egy része a földelési ellenállás mérésén alapszik. Legegyszerűbben ez is végezhető hasonlóan az előzőkben leírtakhoz azzal a különbséggel, hogy a terhelést nem a fázisvezető és a nullavezető közé, hanem a fázisvezető és az érintésvédelmi vezető (földelő) közé kapcsolják. A mérési hibák itt is az 164100