164092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polimer oldatok folyamatos előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. III. 17. (MI^I42) Japán elsőbbsége: 1970. III. 17. (21964/70) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 164092 Nemzetközi osztályozás: C 08 f 1/06 ,»^ Feltalálók: Tabaia Yoshijiio mérnök, Akiyama Hiroshi mérnök, Sato Shoji mérnök, Hiroshima-ken, Miyata Seiji mérnök, Yamaguchi-ken, Sakunaga Kenichi mérnök, Hiroshima-ken, Japán Tulajdonos: Mitsubishi Rayon Company Limited, Tokyo, Japán Eljárás és berendezés polimer oldatok folyamatos előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés polimer-oldat folyamatos előállítására, főként polimer-anyag, például akrilnitril polimer oldatának oldószerben történő folyamatos előállítására, az oldatba levegőbuborékok keveredésének meggátlásá- 5 val. Amikor polimer-anyagot, például akrilnitril polimert szerves oldószerben, például dimetilformamidban, dimetilacetamidban vagy dimetilszulfoxidban oldanak, gyakran előfordul, hogy a polimer-anyag 10 egy része nemkívánatos módon számos, az oldószerben szuszpendált szemcsét alkot, ami nehézséget jelent egynemű oldat előállítása tekintetében. Az említett szemcseképződést az okozza, hogy amikor polimer-anyag-csomókat, vagy -tömé- 15 get diszpergálnak oldószerben, először az anyagcsomó, vagy -tömeg külső része érintkezik az oldószerrel és gél-réteget alkot, amelyben a polimer-anyag az oldószerben igen nagy koncentrációban van oldva. A nagykoncentrációjú gél-réteg 20 ilymódon meggátolja az oldószer behatolását az anyagcsomóba, vagy -tömegbe. Ennek megfelelően, ha ilyen nagy oldóképességű oldószert, például dimetilformamidot használnak akrilnitril polimer oldásához, a polimer hajlamos 25 gél-réteg képzésére. Amikor a szemcsék már kialakultak az oldószeres rendszerben, a szemcsék mechanikus aprítása, a rendszer eléggé magas hőmérsékletre való felmelegítése, vagy a rendszer nagyon hosszú 30 ideig történő keverése szükséges ahhoz, hogy a szemcséket tökéletesen fel lehessen oldani. Éppen ezért a fentiekben említett módszerek nem célszerűek egynemű oldat készítésére. Különösen az oldószeres rendszer túlságosan magas hőmérsékletre melegítése jár gyakran hátrányos eredménnyel, mert a polimeranyag, főként az akrilnitril polimerek szerves oldószerben, például dimetilformamidban történő egyenletes és gyors oldására, amelynél nem képződnek szemcsék. E megoldás szerint a polimeranyagot szerves oldószerrel erőteljesen keverik zagy előállítása céljából olyan hőmérsékleten, amelyen a polimeranyag nem duzzad vagy oldódik az oldószerben. A zagyot azután olyan magas hőmérsékletre melegítik, amely elegendő a polimeranyag oldódásához, mimellett a zagy átalakul egynemű oldattá. A fenti eljárásnak azonban a következő hátrányai és nehézségei vannak: 1. az eljárás szakaszossága és az oldó tartály térfogatának korlátozottsága miatt alacsony a termelékenysége, 2. a művelet bonyolult és nehézkes, és 3. a nyert oldatok minősége adagonként változik. a hagyományos adagonkénti oldási eljárás fenti hátrányainak kiküszöbölésére javasolták már egytengelyű csigás keverő alkalmazását a polimeranyag oldásához. A hagyományos csigás keverő előnyös 164092