164088. lajstromszámú szabadalom • Készülék golyók csiszolására és polirozására

5 164088 6 forgó 13 tár mozgásiránya a forgó 1 korong 18 nyíllal jelzett mozgásirányával ellentétes. A felső 2 korongnak körcikkalakú 19 kivágása van, amely az ábrázolt kiviteli példában kb. 45°-os. Ez a szög azonban nagyobb vagy kisebb is lehet 5 anélkül, hogy ez a találmány lényegét befolyásolná. Ennek a 19 kivágásnak a következtében — amely a golyók bevezetésére és kivezetésére szolgál- a felső 2 korong súlypontja a 19 kivágáson és az 1 és 2 korongok középpontjain át fektetett 26 tengelyen 10 x távolsággal el van tolva. Ha a felső 2 korongra ható nyomóerő középpontja a korong 21 középpontjába esne, akkor a 3. ábra szerinti nyomásdiagramot kapnának. Itt az abszcisszára a golyóknak a 23 golyóbevezetéstől a 24 golyókivezetésig 15 az 1 és 2 korongok közötti 22 munkarésben megtett útja van felvíve, az ordinátán pedig a 2 korongról a 25 golyókra ható felületi nyomás látható. A 2 korongnak enyhén ferde 27 levágása következtében a golyóbevezetésnél a p nyomás 20 ebben az S! tartományban 0-ról egy maximumig nő. Ezután a felületi terhelés "a görbe 28 tetőpontjáig csökken, hogy onnan kiindulva ismét a golyókivezetésnél jelentkező maximumig növekedjék. Az álló 2 korongnak a golyókivezetésnél lévő 25 ferde 27 levágása tartományában az s2

úton azután a nyomás 0-ra csökken. Ha azonban az álló 2 korongra ható nyomóerő támadáspontja a 19 kivágás következtében a 26 tengelyen eltolt 20 súlypontba esik, akkor a 4. 30 ábra szerinti felületterhelést kapjuk, amelynél a golyóbevezetéstől a golyókivezetésig a p nyomás állandó. Mennél jobban eltoljuk a nyomóerő támadáspontját a 26 tengelyen a 20 súlyponton túl, például y távolsággal, a 29 pontba, annál 35 jobban domborodik lefelé a felületterhelési görbe, amint az 5. ábrán látható. Ebből a 23 golyóbevezetés tartományában igen kíméletes erőhatást kapunk és ugyanilyen kíméletes az a 24 golyókivezetésnél, míg ezen két határ között a 40 felületi terhelés folyamatosan növekszik a 28 tetőpontig, majd ugyanilyen módon folyamatosan csökken. Ennek eredménye, hogy a golyókat kiméli különösen a 22 munkarésbe való bevezetésnél és abból történő kivezetésnél, és ezen 45 túlmenően a polírozó korongok egyenletesebb kopását biztosítja. A gyakorlatban azáltal tudjuk biztosítani azt, hogy a nyomóerő a 20 súlypontban, vagy a 19 kivágás felől nézve, a kivágáson és a súlyponton 50 áthaladó egyenesen a súlyponton túl legyen elhelyezve, hogy közvetlenül ható erőközlő elem esetén annak csatlakozási pontját a 8 felvevő tányéron úgy helyezzük el, hogy annak vetülete a 2 korong síkjában a 20 súlypontban, vagy azon 55 túl, például a 29 pontban legyen elhelyezve. Ha megoszló terhelésátvitelt alkalmazunk, mint az 1. ábra szerinti kivitelnél, ahol a nyomóerőt a 10 rugók viszik át, ott az ezen rugókat befogadó fészket és magát a 9 nyomólapot, valamint a 12 60 motort, 11 dugattyú rúdjával együtt a 26 tengely mentén a 21 középponthoz képest úgy toljuk el a 20 súlypont irányában, hogy az eredő erő által képezett erőtengelynek a 2 álló koronggal való találkozási pontja a 20 súlypontban vagy azon túl, 65 például a 29 pontban legyen elrendezve. Ezzel az elrendezéssel tudjuk biztosítani az 5. ábra szerinti erőeloszlást. A 13 tár és az álló 2 korong körcikk alakú 19 kivágása között levő érintkezési tartományban nagyjából sugárirányban elhelyezett 30 lehuzószerkezet van, amely harántirányban keresztülnyúlik a 13 táron és a 19 kivágáson. A 30 lehúzószerkezet megfelelően kialakított 31 vezetőfelületeivel az egyik oldalon a 25 golyókat a 23 golyóbevezetésbe bevezeti és a másik oldalon a 24 golyókivezetésből kivezeti. A 23 golyóbevezetés és a 24 golyókivezetés mind a 30 lehúzószerkezet felé eső oldalán, mind pedig az álló 2 korong 32 homlokfalain 33, 34, 35, 36 béléssel van ellátva, amely lökéscsillapító és kopásálló anyagból, például nylonból van. A 33 és 35 bélések, amelyek az 1 polírozó korong 18 nyíllal jelölt forgásirányában elől feküsznek, egy-egy 37, ül. 38 saruval vannak ellátva, amelyek a 23 golyóbevezetés, ül. 24 golyókivezetés alját lefedik és a hátul fekvő 34, ül. 36 bélésekkel együtt a golyók számára 39 bevezetőrést, Ül. 40 kifutórést képeznek. Emellett a 39 bevezető-, ül. 40 kifutórést képező a mindenkori felső takarórésekben 41, Ül. 42 vezetőhornyok vannak kiképezve. Ezek elrendezésükben a forgó 1 korong és az álló 2 korong 43 hornyainak felelnek meg. Megfelelő módon a 37 saru 44 alsó oldalán a 23 golyóbevezetésnél 45 hornyok vannak kialakítva a 22 munkarésbe bevezetett 25 golyók átfutása számára. A 33 és 34 bélések közötti 39 bevezetőrés, valamint a 35 és 36 bélések közötti 40 kifutórés azonos irányú, mégpedig úgy, hogy az 1 és 2 korongok síkjával hegyesszöget zárnak be, míg a hegyesszög csúcsa az 1 korong forgásirányával szemben néz. Ennek az a következménye, hogy amikor a 39 bevezetőrésnél a 37 saru ferde 46 felületén a 47 nyü irányában legördülő 25 golyók a forgó 1 tárcsára jutnak és annak mozgása azokat elkapja, ugyanazt a 47 nyü által jelölt mozgásirányt tartják meg. A 25 golyók bevezetése ennek következtében igen kíméletesen történik. A 40 kifutórésnél a golyók mozgásuk irányában akadálytalanul tudnak kilépni. A megmunkált 25 golyók kivételét ezenfelül a 38 saru szabad végén kialakított 48 ujjak segítik elő: ezek benyúlnak a forgó 1 korong 43 hornyaiba és a golyókat onnan kiemelik. A 6. és 7. ábrákon egy különleges kivitelt ábrázoltunk, amelynél a 23 golyóbevezetésnek 37 saruval eUátott 33 bélése 49 lengőhajtással van ellátva. Ebben az esetben például kiegyensúlyozatlan hajtásról vagy lengőmágnesről lehet szó, amely a 33 bélést és különösen annak 37 saruját lengőmozgásba hozza úgy, hogy az 50 nyíl irányában a 13 tárból a 23 golyóbevezetésbe belépő golyók ennek a 23 golyóbevezetésnek a legtávolabbi 51 végéig jutnak el és így az 1 és 2 korongok közötti 22 munkarés 43 és 45 hornyai egyenletesen vannak golyókkal eüátva. 3