164072. lajstromszámú szabadalom • Kerékedény gőzgép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 04. Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. V. 31. (KI-645) 164072 Nemzetközi osztályozás: F 01 b 23/00 Feltalálók: Kiss Ferenc mérnök 34%, Takács Pál technikus 33%, Budapest, Szilágyi Lajos szerelő' 33%, Halásztelek Tulajdonos: Kiss Ferenc mérnök, 50%, Takács Pál technikus, 50%, Budapest Kerékedény gőzgép A hőenergia mechanikai munkává történő átalakítására különféle gépek születtek. Ezen gépek egyik fontos családját gőzgépek néven ismerjük. A gőzgépek működésének elve szerint egy zárt edényben a vizet felhevítjük, a hevítés hatására 5 megnő a vízgőz nyomása. A megnövekedett nyomású vízgőzt dugattyús hengerben vagy turbina lapátokon expandáltatjuk, miközben az mechanikai munkát végez, elmozdítja a digattyút, elfordítja a turbinát. Az expandált gőzt kondenzátorokbe 10 vezetik, majd a kondenzátumot visszaszivattyúzzák a hevített zárt edénybe és újra hevítik. A gőz energiájának mechanikai munkává történő átalakítása a gyakorlatban a fentiekben vázolt egyszerű folyamattól többé-kevésbé eltér, mert az idők 15 során számos, a hatásfokot növelő megoldás épült rá erre az egyszerű gőzgépre. Minden esetre abban a jelenleg alkalmazott gőzgépek mindegyike egységes, hogy azokon határozottan felismerhető a nagynyomású gőzt előállító a mechanikai munkát 20 végző és a kondenzátor egység. A gőzgépnek e három fő egysége számtalan, sok esetben egymáson elcsúszó alkatrészből áll. A találmány szerinti gőzgép, melyet az 1. sz. ábra kapcsán ismertetünk, lényegesen egysze- 25 rűbb és az ismertetett három fő egységet egyetlen egységben valósítja meg. Az 1. sz. ábrán vázolt gőzgép egy zárt kerékedény, mely a példa szerint két lemezoldalból az ábra nézeti képen látható válaszfalak mentén 30 van összehegesztve. Az ily módon elkészített kerékedénybe egy (1) víz tölthető, majd a kerékedény 2 csőtengelyre felhúzható, és az a tengely körül szabadon mozgatható. A két csőtengelyen keresztül, melynek az ábra szerinti 3 nyílása van a kerékedényben az edény 4 nyílásain keresztül p nyomás állítható be. Az ily módon felszerelt kerékedénybe töltött víz az edény alján lévő 5 vízterekben helyezkedik el. Ha a kerékedényt a 6 láng segítségével az ábra szerinti helyen melegítjük, a lánghoz leközelebb eső víztérben a víz felforr és ennek Pi-gyel jelölt többletgőz nyomása vizét a 7 vezetéken a 8 központi gyűrűbe, illetve a 9 visszacspó szelepen keresztül a szomszédos víztérbe nyomja. Következésképp a láng feletti víztér súlya csökken, a kerékedény egyensúlya megbomlik és a kerékedény elfordul oly módon, hogy a láng fölé a következő vízzel teli víztér fordul. A folyamat újból kezdődik és a kerékedény forgása folyamatossá válik. A 10 nyíl irányába történő forgás közben az 5 víztér egyre távolodik a 6 lángtól és a víztérből a víz kinyomását szolgáló p! többletnyomás p2 -re, majd 0-ra csökken, azaz a gőz teljesen expandál és így az ábra nézeti képén a felső vízterekben kondenzálódik és 11 kondenzátumként a kerékedény forgatását segíti. Nagyobb kondenzációs teljesítmény szükséglet esetén a 2 csőtengely hagyományos kondenzátorhoz csatlakoztatható. Kisebb teljesítmény szükséglet esetén a csőtengely 164072
