164045. lajstromszámú szabadalom • Siló szemestermények és ehhez hasonló mezőgazdasági termékek tárolására, szárítására és léglazításos mozgatására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VII. 22. Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. (GA-105) 164045 Nemzetközi osztályozás: A 01 f 25/00, E 04 h 7/00, B 65 g 3/00 ;aii> Feltalálók: Galambos Árpád kutató, 35%, Sass Kálmán kutató, 35%, Budapest, Papp Zoltán mérnök, 30%, Enying Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Gödöllő 70%, Enyingi Állami Gazdaság, Enying, 30%. Siló szemestermények és ehhez hasonló mezőgazdasági termékek tárolására, szárítására és léglazításos mozgatására 1 2 A találmány tárgya siló, amely szemestermények, vagy ehhez hasonló mezőgazdasági termékek tárolására, szárítására és léglazításos mozgatására — ürítésére - alkalmas. A kultúrországok mezőgazdasága az elmúlt 5 néhány évtizedben nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A szemestermények szántóföldi hozama a fejlett agrotechnikai és nagyüzemi termesztési módok, főleg a gépesítés miatt ugrásszerűen megnőtt. A nagymértékű gépesítés miatt a 10 betakarítás is meggyorsult, ezzel azonban a tárolás nem tudott lépést tartani. Ennek közvetlen okai az előtisztításban, szárításban, utótisztításban és a veszteség nélküli tárolás lehetőségében keresendők. Az előtisztítok számának növelésével aránylag 15 egyszerűen, nem nagy költséggel lehet ugyan igazodni a termény fogadásához, a szárítás miatt azonban erre nincs mód. Ismert tény ugyanis, hogy a legtöbb szemes terményt csak 14% nedvességtartalommal és 20 98-99% szemtisztasággal lehet tárolni a hagyományos fém, beton, műanyag stb. alapanyagból épített, magas silókban. Olajos magvaknál -napraforgó, repce - a nedvességtartalom nem lehet több 10%-nál. Az időjárási viszonyoktól függően a 25 búza, rozs, árpa stb. kb. 20-22%, a kukorica 30-38% nedvességtartalommal érkezik be a szántóföldről. A szárítást ennélfogva úgy szokták megoldani, hogy a szárítókat három műszakban üzemeltetik. 30 Legtöbb esetben még így sem lehet megoldani a tökéletes szárítást, a szárítatlanul tárolt termény azonban súlyos károkat szenved. Mind a hazai, mind a külföldi magas silókban tárolt szemesterményeknél a szűk szárítókapacitás és nem megfelelő tárolás miatt a veszteség 10-15% is lehet. Hazánkban az így keletkezett károk több száz millió forint nagyságrendűek. A régi gabonahombárokban éppen ezért szellőztetőnyilásokat alakítottak ki, melyeken keresztül a termény a környezeti levegővel érintkezhet. E természetes szellőzés azonban csak akkor hatásos, ha a termény nagy felülettel érintkezhet a levegővel és a levegő átjár rajta. A jelenleg is használatban lévő, padozati szellőztetés, kukoricagórék, stb. is ezt a célt szolgálják. Helyigényük, a gépesítés nehézkessége, az erősen korlátozott halom-magasság stb. miatt azonban ma már nem elégítik ki a követelményeket. Ezidőszerint általában a toronysilókat használják a szemestermények és ehhez hasonló mezőgazdasági termények tárolására. A toronysilók tárolótere 100-5000 m3 és könnyű fémszerkezetű építési módnak megfelelően vannak kivitelezve. A toronysilóknál a legnagyobb problémát a szállítóberendezések szállítóteljesítményének elérése és a szellőztetési igény jelenti, ami sokszor kivitelezhetetlen energiaigénnyel jelentkezik. További problémát jelent a toronysiklók ürítése. A 164045
