164042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstben dús, zselatintartalmú fényképészeti emulziók előállítására
3 164042 4 fényképészeti tulajdonságokat kapunk. Főképpen a kémiai érlelésnél használt zselatin fejt ki jelentős hatást a fényképészeti anyagok szenzitometriai tulajdonságaira. A gyártási tételek gyakori változása tehát a fényképészeti tulajdonságok reprodukálhatóságára kedvezőtlen befolyást gyakorol. Számos kísérletet végeztek, hogy a zselatin kísérőanyagainak hatását a kémiai érlelésnél kiküszöböljék. Az a megoldás, hogy a mosott csapadékot zselatin hozzáadása nélkül vizes aranysóoldatban kémiailag érlelik, az ezüsthalogenid ülepe dési hajlama miatt a technikai kivitelezésnél jelentős nehézségeket okoz. Kedvezőtlen átlagos kvantumérzékenység mellett, ami arra vezethető vissza, hogy az ezüsthalogenid teljes mennyisége kémiailag nem egyformán [2 982 652, 3 061463 és 3 137 576 sz. USsz.l.] érlelődött, még nagy ezüstveszteséggel is számolni kell. Annak a módszernek, amely szerint a kémiai érlelést zselatin helyett enzimatikusan hidrolizált zselatin jelenlétében végzik, mindenekelőtt az a hátránya, hogy a zselatin hidrolíziséhez szükséges enzimek az ezüsthalogenid kristályok felületéhez makacsul tapadnak. Ilyenkor az utóbb rétegképző kötőanyagként bevitt zselatin részleges, enzimatikus bomlásával kell számolni, ami az emulziónak a hordozón való csökkent tapadását vonja maga után. A találmány célja nagyérzékenységű fényképészeti felvételi anyagok előállítása csekély készülékigénnyel és kedvező gazdasági felvételek mellett anélkül, hogy a zselatin ingadozó tulajdonságai az anyagra befolyást gyakorolnának. A találmány feladata a kémiai érlelést nagykoncenrádójú, ezüstben dús emulzióval végrehajtani, mimellett az emulzió fényképészeti tulajdonságai e közben nem változnak vagy javulnak. A találmány szerinti eljárással ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy 100 g ezüstnitrátból ismert kicsapási módszerekkel, pl. ammónia hozzáadásával, vagy forralással készített ezüsthalogenid-emulziót dekantálás és mosás után 60—300 rész 4—10%-os zselatinoldatban újra diszpergálunk. Ezt követően az emulzióhoz hidrogéntetrakloroaurátot, ammónium- vagy káliumrodanidot valamint nátriumtioszulfátot ill. nátriumtetrationátot adunk, s az emulziót a szokásos, előnyösen 35—60 C° hőmérsékleten kémiailag érleljük. Az optimális fényképészeti tulajdonságok eléréséhez szükséges érlelési idő az emulzió típusától függően 1-5 óra között van. Ha az emulziót megkívánt fényképészeti tulajdonságokat elértük, az érlelési folyamatot valamely szokásos stabilizátor, például 5-metil-7-hidroxi-l,3,4-triazaindolizin hozzáadásával megszakítjuk. Az érlelésnek azonban a hőmérséklet hirtelen csökkentésével is végetvethetünk. Az így készített emulziót közvetlenül ezután a felöntéshez tovább feldolgozzuk, vagy hütőhelységben tároljuk. A találmány szerinti kémiai érleléssel előállított, ezüstben kiváltképpen dús emulziók azonos vagy jobb fényképészeti tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a klasszikus ezüstkoncentrációval és ezüst-zselatin aránnyal érlelt emulziók. Az erre alkalmas hordozóra történő felöntéshez szükséges ezüst-zselatin arányt és ezüstkoncentrációt az emulziónak tiszta zselatinoldattal végzett hígításával állítjuk be. Tiszta zselatinoldat helyett 5 más, a zselatin mellett alkalmazható rétegképzők, így pl. polivinilalkohol, polivinilacetát és hasonlók oldatai használhatók, ahol például a polivinilalkohol aránya a zselatinra vonatkoztatva nem több mint 30%. 10 Ha a kémiai érlelést csak a hőmérséklet csökkentésével szakítjuk meg, úgy a szükséges ezüst-zselatin arány beállítása, ill. más alkalmas rétegképzők hozzáadása előtt, az emulzióhoz stabilizátort, például 5-metil-7-hidroxi-l,3,4-triazain-15 dolizint adunk. A szükséges ezüst-zselatin arány beállításához adagolt zselatinfajták szemcsenagyságeloszlása tágabb lehet mint azoké a zselatinoké, amelyekkel a kémiai érlelést végezzük. A zselatin összetételének egyenlőtlensége által 20 eddig okozott zavaró tönyezőt a találmány szerinti eljárás az ezüsthalogenid-alapú, fényérzékeny fényképészeti felvételi anyagok előállításánál kiküszöböli. A találmány szerinti eljárás kivitelezését a fizikai 25 érlelés módja, vagy a kémiai érlelés előkészítéséhez szükséges technológiai műveletek nem befolyásolják, így például forralással vagy ammónia hozzáadásával fizikai úton érlelt és különféle kicsapási eljárásokkal készült emulziókat használhatunk. 30 A találmány szerinti eljárás kiviteli módját ismert módon kicsapott, az alábbiak szerint készíthető röntgenemulzión szemléltetjük. Az emulziót A- és B-oldatokból ismert módon állítjuk elő: 35 A-oldat: 100 gezüstni trat 100 ml víz 100 ml tömény ammónia-oldat (25%-os) B-oldat 60 g ammóniumbromid 40 lg káliumjodid 9 g zselatin 450 ml víz Az emulzió kicsapását 50C°-on végezzük, oly 45 módon, hogy 75 ml A-oldatot 30 másodperc alatt a B-oldathoz adunk és az elegyet 5 percig keverjük. Az A-oldat maradékát 30 perc alatt a B-oldathoz adjuk, az elegyet 10 percig keverjük, és 30C°-ra lehűtjük. A fizikai érlelést követi a 50 kicsapás, mimellett az emulzió pH-értékét 80%-os ecetsavval 7,0-7,2-re állítjuk be, majd az emulzióhoz keverés közben, egyszerre 100-150 ml meleg 40%-os nátriumszulfátoldatot öntünk. Ezt követően az emulziót állni hagyjuk, míg a csapadék 55 leülepedik. A csapadék felett lévő oldatot dekantáljuk és a csapadékot 5 perc keverés után 100 ml 25%-os nátriumszulfát-oldattal stabilizáljuk. A nátriumszulfát-oldat dekantálása után a csapadékot háromszor 100 ml vízzel mdssuk. 60 A fenti kiindulási anyagokból előállított emulzió fizikai érlelése után az emulzió kezelését a következőképpen is végezhetjük: az emulziót 35 C°-ra lehűtjük és pH-értékét 80%-os ecetsavval 7,5-re beállítjuk. Ezt követően egyenlő arányú 65 sztirol, maleinsavanhidrid és vinilacetát keverékéből 2