164038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két folyékony közeg keverékének automatikus adagolására

5 164038 6 lehetőséget ad az 1 testbe való behatolásra, annak a 29 csőkötésnek a 2 bevezetőnyílással szembeni elhelyezésére, amelyben a 2 bevezetőnyílás vezetve van. A szerkezet működése a következő: A 2 bevezetőnyílás arra a csak jelképesen jelölt a vezetékre ven kapcsolva, amely az A folyadékot szállítja, miután azt eredeti-helyéről nyomáscsök­kentőn vagy más nyomásszabályozásra alkalmas szabályozó-szerkezeten át vezettünk. A 3 bevezetőnyílás a keveréket vagy emulziót (A+B) kapja b kifolyó nyílásáról a P volumetrikus szivattyú R nyomáscsökkentőjén keresztül. A 4 bevezetőnyílás állandó gyenge nyomáson vagy nyomás nélkül a B folyadékot kapja. Az A folyadék az 5 kamrán, majd a 6 és 7 csatornákon halad át és miután megnyitotta a 10 golyóval kiképzett kiürítő zsilipet, amelyet zárt helyzetében a nyílásra ülő 10 golyót szorító 11 rugó idéz elő, áthalad a 18 fúvókán és a méretezett 20 nyílásokon keresztül betorkollik a 21 kúposszakaszba, ahol az A folyadék hozzáadó­dik az (A+B) keverékhez, amelynek mennyisége szabályozható és az új A+(A+B) keverék átáramlik az összeszűkítés következtében kialakított gyűrű alakú 21 szakaszon. Az ezen fojtás következtében létesített sarzsveszteség függvénye a keverék mennyiségének és a 21 szakaszban létesített nyomásváltoztatások révén ellennyomást hoz létre a 18 fúvóka által, s így a mennyiség a kívánt mértékben változtatható. A gyűrű alakú 21 szakaszban levő nyomásváltozás amplitúdója a fojtási szakasz módosításával változtatható: ennek érdekében a 8 fúvóka-tartó többé-kevésbé van az 1 testen levő 12 csavaranyában rögzítve, ennek következtében létrejön a 18 fúvóka tengelyirányú elmozdulása a fix helyzetű 27 csatlakozáshoz képest. A 13 ellenanya lehetővé teszi a szabályozás utáni helyzetben való rögzítést. A 2 csőtoldat tehát olyan keveréket kap, amely egyfelől az A folyadék, másfelől az (A+B) keverék intenzív keverékeként keletkezett és a 24 helyen áramlik ki a csonkakúp alakú üreg középpontjának irányában, amelyet mennyiségileg a 25 szűkülő csőtoldat határoz meg és amelynek révén a 26 kamrából és a 4 belépőnyíláson keresztül származó B folyadék szétterjed. A B folyadék kúpos üregének bekerülése az A+(A+B) keverékkel teli üregébe adja a P-szivattyú irányában vezetődő végleges (A+B) keveréket. A 10 golyó az igen gyenge 11 rugó hatása következtében elzárja a B folyadék vagy az (A+B) keverék áramlási irányát az 5 kamra felé, ha annak nyomása véletlenül leesik. A csavarmenetes 29 csőkötés lehetővé teszi az I készüléken való közvetlen felerősítést az A folyadék tolattyújának szigetelésén (mágneses vagy kézi). A fejrészen levő hatszögű csavarfej a megközelítést, egy csavarkulcs segítségével lehetővé teszi, miután a 28 zárócsavart leszereltük és a 12 csavaranya segítségével a 8 fúvóka-tartót kihúztuk. Anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, a készülék változatai megfelelően alkalmazhatók, különösen ha nagy pontosságot kívánunk a stabilitásban vagy a keverékben a két folyadék arányainak fejlesztésében, azaz ha a hasznosított mennyiség változtatása igen fontos. A 2. ábrán, amely a II. készülék keresztmetsze­tét tünteti fel, olyan változatot ismertetünk, 5 amelyen látható, hogy a 17 kamra kimenő nyílásának nyomásváltoztatásra kiképzett szakasza az A folyadék 18a fúvókájára erősített 30 lyukjelölő tű és a 32 cső alakú szakaszban csúszó és a 33 rugó tengelyirányú nyomásának alávetett 10 31 dugattyú-csőtoldat kombinációjából van kiala­kítva. Az (A+B) folyadék mennyiségének változása a 31 dugattyúnak olyan egyensúlyi állapotot (pont) felé történő áthelyezését vonja magával, ahol a dugattyú és a lyukjelölő tű közötti új 15 átmeneti szakasz által okozott, a sarzs-veszteségre vonatkoztatott említett nyomás kiegyensúlyozza a 33 rugó új nyomását (nyomóerejét). A rugó teherkarjának függvényében számítható (megtervez­hető) a 30 lyukjelölő tű alakja oly módon, hogy 20 az átmeneti szakasz változása maga után vonja a 3 bevezetőnyílásra érkező (A+B) folyadék által szolgáltatott minden mennyiséghez a kívánt 33 rugóerőt és ennek következtében az (A+B) folyadék nyomását is. A tárasúly megállapítása a 25 kezdeti méréskor a 30 lyukjelölő tű tengelyirányú beállításával történhet. Megjegyezzük, hogy ebben a kiviteli példában az előírt szabályozás a B folyadék nyomásának változtatásával érhető el, minthogy az eredő erő a 33 rugó helyett a 31 dugattyúra 30 helyeződik át. Az A folyadékkal a 3 beeresztő csonkról koncentrikusan érkező (A+B) keverék lehetővé teszi, hogy a keletkezett A+(A+B) keverék a 4 beömlési helyről érkező B folyadékkal ugyancsak 35 koncentrikusan áthatoljon a 32 cső alakú szaka­szon. Ebben a példában a keverékek annak a cső alakú 32 szakasznak a belsejéhez törekszenek, amelyik a 8a fúvókatartót hordja: ez a csőszakasz 40 teljesen keresztül szeli az l/a testet, valamint az ebben vezetett ama 34, 35 és 36 adagoló vajatokat amelyek az l/a test három 2, 3 és 4 folyadékbevezetőnyílásától levezetnek. A 32 cső alakú szakasz 26a kimenőnyílása azt a csavarme-45 netes 37 apacsavart foglalja magában, amelynek menetével közvetlenül csatlakoztatható a szivattyú csatlakozó nyílása. A 32 cső alakú szakasz a készüléknek a szivattyún minden kívánt helyzetben való rögzítését biztosítja, a szigetelés pedig a 32 50 cső alakú szakasz teteje és az 1 /a test között a 38 tömítésekkel érhető el, míg az l/a test és a nem ábrázolt szivattyú között a 39 tömítéssel. A 32 cső alakú szakasz jelentőségét az adja meg, hogy minden kapcsolat létesítését lehetővé 55 teszi és a szerkezet fel- és leszerelését nagyon megkönnyíti. Világos, hogy ez a szerkezeti elem, amelynek szerepe a műveletek egyszerűsítése, a szerkezet helyretétele és elhelyezése, semmilyen vonatkozásban sem változtatja meg. a szerkezet 60 működési elvét. A 3. ábra kiviteli példa a találmány alkalmazá­sára folyékony tüzelőanyagnak vízzel képzett emulziójával üzemeltetett gáztüzelésű berendezés működésére vonatkozóan. Ennek az emulziónak az 65 eltüzelése hagyományos vagy speciális égető 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom