164029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklusos karbonil- és/vagy szulfonil-imidek N-klórmetil-származékainak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. X. 14. Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. (EA-100) 164029 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 41/00. C07 c 119/0é Feltalálók: Bors Győző vegyészmérnök 6%, Dányi János okleveles vegyész 4%, Dudás József okleveles vegyész 5%, Gribovszki Pál vegyészmérnök 8%, Kerekes Ferenc ' vegyészmérnök 6%, Marosvölgyi Sándor okleveles vegyész 5%, Pintér Zoltán vegyészmérnök 7%, Szilágyi Gyula okleveles vegyész 10%* Szita István vegyészmérnök 3 3%, Tasi László okleveles vegyész 5%,Miskolc Bartha László vegyésztechnikus 5%,, Tóth András okleveles vegyész 6%, Sajóbábony Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek Sajóbábony Eljárás ciklusos karbonil- és/vagy szulfonil-imidek N-klór-metil-származékainak előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az I. általános képletű - amely képletben X és Y egyező, vagy eltérő, CO vagy S02 csoportot jelent, míg Z = C4 H 4 gyököt jelent, amely az imino gyűrű két szénatomjával hattagú gyűrűt alkot — ciklusos 5 karbonil-, és/vagy szulfonil-imidek N-klórmetil-származékainak előállítására. Az I. általános képletű vegyületek előállítására a szakirodalom több eljárást ismertet. Ezen eljárások túlnyomó részénél a ciklusos karbonil-, és/vagy 10 szulfonil imidek kálium vagy nátrium vegyületéből, pl. ftálimid káliumból indulnak ki, s azt első lépésben formaldehiddel reagáltatva előállítják a hidroximetil származékot, majd azt a vizes közegtől elválasztják. Ezután a hidroxi-metil 15 származékot szerves oldószeres közegben tionilkloriddal alakítját át klórmetil-származékká. Az eljárások egy másik csoportjánál az imidet reagáltatják formaldehiddel 0 C°-on, vizes közegben, majd a közegtől elválasztott hidroximetil 20 származékot alkoholban visszafolyatás közben foszforpentakloriddal reagáltatják, s kapják a klórmetilszármazékot. [H. BÖHME, F. EIDEN.: Arch. Pharm 292 642. (1959).] Ezen eljárások közös hátránya, hogy oldószeres 25 közegben dolgoznak, amely oldószer visszanyerése többlet berendezést és költséget jelent, s az előállítást két lépésben végzik. Hátrányuk, hogy a használt halogénező reagens (tionilklorid, foszforpentaklorid) nagyipari szempontból nem előnyös, 30 valamint, hogy a klórmetil származék mindig tartalmaz szennyezéseket, s az eljárások hozama is kívánnivalót hagy maga után. Ismeretes, hogy az úgynevezett Blanc-Ouelet reakciót régóta használják klórmetilezésre. E reakciót először 1898-ban G. GRASSI és C. MASELLI írták le (Gazz. Chim. Ital. 28 II. 477). A reakció lejátszódásának körülményeit Blanc vizsgálta [Bull. Soc. Chim. France 33, 313 (1923)], s innen kapta a reakció az elnevezését. J.Schreiber igen nagy áttekintését adta meg az egyre szélesebb körben alkalmazott klórmetilezésnek 1961-ben megjelent közleményében [Chem. Listy. 55 282-294 (1961)]. Ebben leírja, hogy kiterjedten alkalmazzák a Blanc-Ouelet reakciót aromás vegyületek magban történő klórmetilezésére. A klórmetilezést részben vizes, részben oldószeres közegben végzik formaldehiddel és klórozó reagenssel, túlnyomórészt katalizátorok (ZnCl2, AsCl 3 , BF 3 , cc. H 2 S0 4 ) jelenlétében. A 778 749 sz. angol szabadalmi leírás szerint foszfortrikloriddal, formaldehiddel, metanolos közegben végezhető el a klórmetilezés. Az 1 131 353 francia szabadalmi leírás szerint aromás vegyületek magban történő klórmetilezése diklóralkiléterrel, bórtrifluorid katalizátor jelenlétében végezhető. A 2 541408 a 2 630 459 és a 2 758 137 számú amerikai szabadalmi leírások aromás szénhidrogének klórmetilezését írják le, részben metanolos, részben 164029
