164009. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletmérő szerkezet hűtőberendezésekben, különösen hűtőpultokon elhelyezett hússzeletek felületén várható hőmérséklet meghatározására

3 164009 4 amelyhez hőmérsékletmérő műszer van kapcsolva, és külső kialakításában hússzelethez hasoló. A találmány szerinti hőmérsékletmérő szerkezet egy előnyös kiviteli alakjánál az első és/vagy második fémlemez alumíniumból célszerűen alumíniumfóliából, a fémlemezek között lévő elem rossz hővezető, porózus szerkezetű anyagból, célszerűen sztirolhabból van. Az első és/vagy második fémlemez külső felülete hússzelet felületének megfelelő érdességű, színű és mintázatú. Az első és második fémlemez hússzelet szokásos vastagságának megfelelő távolságra van egymástól. A szerkezetnek hússzeletnél szokásos csomagolása van. A hőmérsékletérzékelő elem hőelem, a hőmérsékletmérő műszer voltmérő. A szerkezet külső kialakításában előnyösen frissen vágott marhahússzelethez hasonló. A találmányt a következőkben egy kiviteli példán ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a példa szerinti szerkezet metszete, a 2. ábra a példa szerinti szerkezet perspektivikus képe, a 3. ábra a 2. ábra szerinti szerkezet, hússzeletnél szokásos módon csomagolva, a 4. ábra valóságos húsdarab, illetve a 2. ábra szerinti szerkezet felületén azonos környezeti feltételek mellett mért pillanatnyi hőfokértékeket összehasonlító idő — hőmérséklet diagram, az 5. ábra húscsomagok tipikus elrendezése hűtőpulton, a 6. ábra az 5. ábra szerinti módon elrendezett 2. ábra szerinti szerkezetekkel felvett idő — hőmérséklet diagram. Első 2 és második 4 fémlemez, például alumíniumlemez, között szigetelőanyagból, például sztirolhabból, lévő 6 test van elrendezve. A fémlemezek vastagsága például 1 mm, a közbenső elemé például 25 mm. Az első 2 fémlemez alsó oldalára 8 hőelem van rögzítve, például alumíniumból lévő öntapadó 10 szalaggal. Az első 2 és második 4 fémlemez ragasztóanyag segítségével a 6 elemhez van rögzítve, és azzal hússzelethez hasonló vastagságú és alakú egységet alkot. A jelen példában a hússzelet körülbelül 25 mm vastagságú T-csontú marhahússzelet. Az adott speciális kiviteli alaknál az első 2 fémlemez 12 külső felülete és a második 4 fémlemez 14 külső felülete a hússzelet felületének' megfelelő vörös színre van festve. A festékréteg vastagsága például 0,04 mm. A 8 hőelemhez 16 és 18 szigetelt huzalok vannak kötve, amelyek hőmérsékletre kalibrált 20 műszerhez csatlakoznak. A 8 hőelem, a 16 és 18 szigetelt huzalok, valamint 20 műszer szokásos kivitelűek, ezért ezeket csak vázlatosan ábrázoltuk. Az 1. és 2. ábrán marhahússzeletutánzatként bemutatott szerkezet a 3. ábrán kirakatba illetve hűtőpultra helyezésnél szokásos módon csomagolva látható. A szerkezet sztirolhabból kialakított, hússzeletek csomagolására általános használt 22 tálcára van helyezve és polivinilkloridból lévő 24 fóliával van lefedve. A 4. ábra idő - hőmérséklet diagramja a marhahús felületén, illetve a találmány szerinti szerkezet segítségével mért hőfokértékek közötti szoros összefüggést illusztrálja. A mért értékek közötti eltérés 0,5 C°-nál kisebb, tehát a normál kísérleti hibán belül lévőnek tekinthető. Az 5. ábra hússzeleteknek hűtőszekrényben vagy 5 hűtőpulton való szokásos elhelyezését mutatja. A hűtőtérben 3. ábra szerinti 30, 32, 34 és 36 hússzeletutánzatok vannak egymás fölé helyezve. Az utánzatok segítségével mért hőmérsékletértékeket a 6. ábrán, megfelelő sorrendben, 40, 42, 44 10 és 46 pontok jelölik. Az adott példában a hűtőpult hőmérsékletét 11 C°-on tartjuk, mig a hűtőpulton kívüli környezeti hőmérséklet 27 C°, 60%-os relatív páratartalom mellett. A 6. ábra idő-hőmérséklet 15 diagramjából megállapítható, hogy „f ^«30 és 32 hússzeletutánzat hőmérséklete 11 C°' (40 és 42 pont) a 34 hússzeletutánzaté 11,5 C° (44 pont), tehát ezek hústárolásra alkalmas hőmérsékletű helyen vannak. A 36 hússzeletutánzat hőmérséklete 20 viszont 20 C° (46 pont), ami messze a megengedhető érték felett van. Noha általánban bevált az a tapasztalati szabály, hogy a húst a hűtőpult belsejében legalább 5 cm-rel a hideg levegő belépési és kilépési helye 25 között húzott képzeletbeli vonal alatt kell tartani, vannak olyan üzletről-üzletre változó tényezők, amelyek a hűtőpulton tárolt hús mindenkori hőmérsékletét a szokásostól eltérően befolyásolják. Ha egy üzlet mennyezeti hőmérséklete például 30 16 C°-ra emelkedik, a nyitott hűtőpulton tárolt hús hőmérséklete 2 C°-kal nőhet. Egy másik külső befolyásoló tényező a megvilágító lámpák által kisugárzott hő, amely a lámpa cseréje esetén megváltozhat. Egy szokványos 74 W-os fényszóró-35 izzó, a padlótól 1,8 m-re elhelyezve 2 C°-kal nagyobb hőmérsékletemelkedést okoz, mint az azonos helyzetben használt fluoreszkáló- vagy higanygőztöltésű izzó. Ha azonos körülmények között 150 W-os izzót alkalmazunk, a hőmérséklet-40 emelkedés 5 C°-kal nagyobb, mint azonos fényerejű fluoreszkáló vagy higanygőztöltésű izzók esetében. A hús nem megfelelő elhelyezése vagy elosztása, amit például az is okozhat, hogy a vásárlók válogatás közben kiveszik és másképp teszik vissza, 45 ugyancsak oda vezethet, hogy a hús felületi hőmérséklete a vártnál egy vagy több C°-kal magasabb lesz. A hús hőmérsékletének a várható értéktől való eltérését eredményezheti a csomagolt húsnál fellépő 50 úgynevezett „melegházeffektus" is. Az effektus lényege, hogy a hús által visszavert sugárzó energiát a csomagoló-fólia nem engedi eltávozni. A külső forrásból a csomagoló-fólián át a húsba jutó sugárzási energia hullámhossza és a fóliához 55 viszonyított belépési szöge lényegesen különbözik a hús által visszavert energia hullámhosszától és belépési szögétől. Ennek eredményeképpen a fólián át behatoló sugárzási energia hasonló csapdába kerül, mint amilyet a növénytermesztésnél alkalma-60 zott melegházak képeznek. A „melegház-effektus" laza csomagolás esetén 1-2 C° hőmérsékletemelkedést is eredményezhet a hús felületén. A fentiekben leírt környezeti változások következtében, amelyeknek a szokványos hűtőpult és 65 tartalma is ki van téve, nehéz előre meghatározni a 2