164003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás idomtestek előállítására nemesfém alapú diszperziós szerkezeti anyagból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IV. 14. (BE-1126) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. IV. 15. (WP C 22 c/154.395) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. 164003 Nemzetközi osztályozás: B 22 f 3/14, C 22 c 1/08 •Í-^V, UM». Feltalálók: Kunért Walter okleveles mérnök, dr. Scheibe Horst okleveles vegyész, Tenzler Hartmut okleveles mérnök, Freiberg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Bergbau- und Hüttenkombinat „Albert Funk", Freiberg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás idomtestek előállítására nemesfém alapú diszperziós szerkezeti anyagból 1 2 A találmány tárgya eljárás idomtestek, különösen az elektrotechnikában használatos kapcsolók előállítására nemesfém alapú diszperziós szerkezeti anyagból. Idomtestek nemesfém alapú diszperziós szerke- 5 zeti anyagból történő előállítására többféle eljárás ismeretes. Elvileg megkülönböztethetők por- és olvadékkohászati eljárások. A klasszikus porkohászati eljárás alapja fémpornak fémoxiddal történő mechanikai keverése, majd 10 sajtolása és szinterezése. Az együttes kicsapásos eljárás szerint a komponenseket homogén oldatból kicsapják, majd termikusan fémmé és fémoxiddá bontják, és a továbbiakban a leírt módon dolgozzák fel. 15 Az olvadékkohászati eljárás kiindulási anyaga olyan homogén ötvözet, amelynek nem nemesfém komponensét magas hőmérsékleten, oxigén atmoszférában, légköri vagy megnövelt nyomáson oxidálják. Az eljárás ún. „belső oxidáció"-ként ismeretes. 20 Ismeretes továbbá fémporok keverékének oly módon történő felhaszálása, hogy például Ag- és Cd-pont alaposan összekevernek, sajtolnak és a kadmium részleges oxidációja után szintereznek. Egy újabb eljárás szerint kiindulási anyagként 25 porlasztással előállított homogén ötvözetporokat alkalmaznak, amelyeket sajtolás és szinterezés előtt levegőn oxidálnak. A klasszikus porkohászati eljárással előállított keverékkel lényegében durva diszperz szerkezeti 30 anyagokat állítanak elő, amelyekben a komponensek eloszlása egyenlőtlen. Az elektromos kontakttulajdonásgok szisztematikus vizsgálata által felismerték, hogy az elektromos használati tulajdonságok szempontjából megkülönböztetett jelentősége van mind az oxidkomponensek eloszlásának, mind ezek részecskenagyságának, éspedig csökkenő részecskenagyság és egyenletesebb eloszlás mellett növekszik az elektromos kapcsolók élettartama. Kisebb részecskék esetén az összeolvadásra való hajlam is jelentősen csökken. A klasszikus porkohászati eljárások fent említett hátrányait az együttes lecsapásos eljárással csökkentették. Amellett a por előállításának ráfordítása, mint minden kémiai eljárásé, viszonylag vagy, és rontja az eljárás gazdaságosságát. Ezenkívül fennáll az a veszély, hogy a kicsapott por a benne zárványként maradó kicsapószerrel, illetve az oldatban levő fémsókkal szennyeződik, amelyek az elektromos kapcsolókészülékben használat közben felszabadulnak, és amelyek a leégés ismert szórási szélességét idézik elő. A növekvő oxidtartalom a keverékpor préselhetőségét megnehezíti. Az ötvözetek levegőn való oxidálása a műszakilag szükséges rétegvastagságok eléréséhez viszonylag hosszú időt, több napot is igénybevesz. A diffúziós feltételeknek megfelelően növekszik ezenkívül a fokozódó behatolási mélységű diszperzió-komponensek részecskenagysága is. Ezenkívül az oxigén és az ötvöző fém diffúziósebességeinek különböző 164003