163999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-pirazolopirimidin-(tiono)-foszfor-(foszfon, foszfin)-savészterek, illetve észteramidok előállítására, valamint az azokat tartalmazó inszekticidek és akaricidek

3 163999 4 dialkilaminogyököt, így monometil-, rnonoeíil-, monoizopropil-, monö-n-propil-, mono-n-butil-, mo­no-szek.-butil-, mono-izobutil- vagy mono-tera-bu­tilgyököt, továbbá dirnetil-, dietil-, di-n-propil-, di-izopropü-, di-n-buiil-, di-izobutil-, di-terc.-butil- 5 és di-szek.-butiianiiiiogyököt, míg R3 előnyösen hidrogénatomot, klór- vagy brómatomot képvisel. Á találmány szerinti eljárásban alkalmazható íí általános képletű (tiono)foszfor(foszfon, foszfin)­savészter-, illetve -észíeiamidhalogenidek és a III 10 általános képletű 2-iádroxipirazo!o(l,5-a)-pirimidin­származékok példáiként az alábbi vegyületeket nevezzük meg: 0,0-dimetil-, 0,0-dietil-, 0,0-di-n-propil-, 0,0-di-izopropil-, 0,0-di-n-butil-, 0,0-di-izobutü-, 0,0- 15 di-szek.-butii-, 0,0-di-tere.-butil-, O-metil-0-etíl-, 0,-metií-O-n-propü-, O-metil-0-izopropil-, O-metil-O-n-butil-, O-etil-O-n-propil-, O-etü-O-izopropil-, O-etil-0-n-butil-, O-etil-0-terc.-butil-, O-n-propil-0-n­butil-, 0-izopropil-O-n-butil- vagy 0-izopropil-O- 20 terc.-butilfoszforsavészterhalogenid és a megfelelő tionoanalógok, továbbá O-metil-, O-etil-, O-n-propil-, O-izopropil-, O-n-butil-, 0-szek.-butil-, 0-izobutil- és O-terc.-butil­metán-, -etán-, -propán-, -bután-, illetve -benzol- 25 foszforsavészterhalogenid, továbbá dimetán-, diétán-, di-n-propán-, di-izopropán-, di-n-bután^, di-izobután-, di-szek.-bután-, di-terc­butánfoszfinsavhalogenid, továbbá O-metil-N-metil-, O-metil-N-etil-, O-metil-N-n-pro- 30 pil-, O-metil-N-izopropil-, 0-metil-N-n-butil-, O-me­til-N-szek.-butil-, O-metil-N-izobutil-, O-metil-N-terc­butil-, O-etil-N-metil-, 0-etil-N-etil-, O-etil-N-n-pro­pil-, O-etil-N-izopropil-, O-etil-N-n-butil-, O-etü-N-szek.-butil-, 0-etil-N-izobutil-, O-etil-N-terc.-butil-, 35 O-n-propil-N-metil-, O-n-propil-N-etil-, 0,N-di-n-pro­pil-, O-n-propil-N-izopropil-, O-n-propil-N-n-butil-, O-n-propil-N-szek.-butil-, O-n-propil-N-izobutil-, O-n-propil-N-terc.-butil-, O-izopropil-N-metil-, O-izo­propil-N-etil-, O-izopropil-N-n-propil-, 0,N-diizopro- 40 pil-, O-izopropil-N-n-butil-, O-izopropil-N-izobutil-, O-izopropil-N-szek.-butil-, O-izopropil-N-terc.-butil-, O-n-butil-N-metil-, O-n-butil-N-etil-, O-n-butil-N-n­propil-, O-n-butil-N-izopropil-, O-n-butíl-N-izobutil-, 0,N-di-n-butil-, O-n-butil-N-terc.-butil-, O-terc.-butil- 45 N-metil-, O-terc.-butil-N-etil-, O-terc.-butil-N-n-pro­pil-, O-terc.-butil-N-izopropil-, O-szek.-butil-N-etil-, 0-szek.-butil-N-n-propil-, O-szek. -butil-N-izopropil­vagy 0-szek.-butil-N-n-butilfoszforsavészteramidhalo­genid, valamint a megfelelő dialkilamino-vegyületek 50 és azok tionoanalógjai. A kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű (tiono)foszfor(foszfon, foszfin)-savészter-, illetve -észteramidhalogenidek ismertek és a szoká­sos eljárásokkal állíthatók elő. A 2-hidroxipira- 55 zolo(l,5-a)-pirimidin-származékokat eddig még nem írták le, azonban lényegében ismert módokon állíthatók elő. így például a szubsztituálatlan 2-hidroxipirazolo(l,5-a)-pirimidint 0 C°-on sósavgáz­zal telített 3-aminopirazolon(5)-oldatból állítjuk elő 60 etanolban és vízben 1,1,3,3-tetrametoxipropánnal végzett reakcióval. A 3-helyzetben halogénezett termékeket ezekből halogénezéssel kapjuk. Az előállítási eljárást előnyösen alkalmas oldó-, illetve hígítószerek alkalmazásával valósítjuk meg. 65 Ilyen oldó-, illetve hígítószerkánt gyakorlatilag az összes közömbös szerves oldószer szóba jön. Ide tartoznak mindenek előtt az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, benzin, metilénklorid, kloroform, széntetraHorid, klórbenzol, éterek, például dietil-és dibutiléter, dioxán, továbbá ketonok, így aceton, metiletil-, metilizopropil- és metilizobutilke­ton, ezenkívül a nitrilek, például acetonitril és propioniíril, továbbá a formamidok, különösen a dimetilformamid. Savakceptorként az összes szokásos savmegkötő­szert alkalmazhatjuk. Különösen alkalmasak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így a nátrium­vagy káliumkarbonát, -metilát, illetve etüát, to­vábbá az alifás, aromás vagy heterociklusos aminők, például a trietiiamin, dimetilarrán, dimetil­anilin, dimetilbenzilamin és piridin. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk, általában 0 C° és 100 C° közötti, előnyösen 15 C° és 35 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. A reakciót általában normál nyomáson valósítjuk meg. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a kiindulási anyagokat többnyire ekvimoláris ará­nyokban adagoljuk. Az egyik vagy másik reagens feleslegben való alkalmazása nem jelent lényeges előnyöket. A reakciót előnyösen a fentiekben megnevezett oldószerek egyikének jelenlétében, valamint valamely savakceptor jelenlétében valósít­juk meg a megadott hőmérsékleten, miután a reakcióelegyet egy vagy több órán át kevertük a megadott hőmérsékleten, oly módon dolgozzuk fel, hogy jeges vízzel keverjük őket. Ekkor a termék már szilárd alakban kiválik, ezt leszűrjük, mossuk és adott esetben átkristályosítjuk, vagy pedig a reakcióelegyet valamely szerves oldószerrel, előnyö­sen metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktum mosása és szárítása után az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajszerű maradékot desztilláljuk. A találmány szerinti hatóanyagok általában kristályos alakban válnak le és olvadáspontjukkal jellemezzük őket. Ha azonban sárgás-vöröses színű olajszerű anyag alakjában kapjuk őket, amely nem desztillálható tfomlás nélkül, az így kapott terméket az úgynevezett „szétdesztillálás"-sal tisz­títjuk, azaz hosszabb időn át melegítjük csökken­tett nyomáson és kissé megnövelt hőmérsékleten, így szabadítjuk meg az illó alkotórészektől. Ebben az esetben a terméket törésmutatójával jelle­mezzük. Amint a fentiekben már többször említettük, az új 0-pirazolopirimidin-(tiono)foszfor(foszfon, fosz­fin)-savészterek, illetve -észteramidok kitűnő inszek­ticid és akaricid hatást mutatnak a növényvédelem­ben, egészségvédelemben és a raktározott készletek­ben fellépő kártevőkkel szemben. Ezenkívül jó hatást mutatnak mind a szívó, mind a rágó rovarokkal, valamint az atkákkal szemben. Emellett fitotoxicitásuk csekély és részben rodenticid hatást is mutatnak. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom