163985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék talajok rétegződésének és a talajrétegek minőségének a meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 163985 JjÉlk Nemzetközi osztályozás: ÍOl Bejelentés napja: 1971. XI. 15. (AO-326) G 01 n 29/00 ^r Közzététel napja: 1973. VII. 28. I jjí. íóilfitit -¥ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. VI. 30. NS( fiíl a i ö G a^^ Feltalálók: Fehérvári Miklós okleveles geológus 70%, Hegyi László okleveles mérnök 30%, Budapest Tulajdonos: Mezőgazdasági Tervező' és Beruházási Vállalat (AGROBER),Budapest Eljárás és készülék talajok rétegződésének és a talajrétegek minőségének a meghatározására 1 2 A találmány természetes állapotú és/vagy földművekbe, feltöltésekbe és hasonlókba épített talajok rétegeződésének és a rétegek minőségének meghatározására szolgáló eljárásra és készülékre vonatkozik. 5 Talajok rétegeződésének és a rétegek minőségének meghatározására különféle módszerek ismeretesek. Az úgynevezett közvetlen módszerek közé sorolják a gödörfeltárást és a fúrásos talajfeltárást, 10 amelyekkel a talajrétegek helyzetét, vastagságát és a talajrétegek minőségét közvetlen méréssel, talajmintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal határozzák meg. A gödörfeltarasos módszer hátránya az alkal- 15 mazhatósági terület korlátozottsága, mert a feltárás mélységét befolyásolja a talaj állapota, a talaj minősége és a talajvíz helyzete. Ezen túlmenően a módszer költséges, lassú, munkaigényes és balesetveszélyes, úgyhogy egyre kevésbé alkalmazzák. 20 A fúrásos talajfeltárásnál a fúrás során talajmintákat vesznek az egyes rétegekből, majd a rétegek minőségét a talajminták laboratóriumi vizsgálatával határozzák meg. A rétegek mélységi helyzetének és vastagságának regisztrálása fúró- 25 rudazat hosszának mérésével történik. Bár ezzel a módszerrel nagyobb mélységekben - és béléscsövek alkalmazásával — talajvíz alatt is meg lehet határozni a rétegek helyzetét, vastag-és minőségét, sok szempontból mégis 30 hátrányos. így a talajmintavételek a fúrási munkát szakaszossá teszik, a fúrószerszám és mintavevő váltakozó használata a feltárási munkát lassítja. Talajvízszint alatti munkákhoz költséges béléscsövezés szükséges. A talajrétegeződés meghatározása viszonylag pontatlan, mivel az egyes talajrétegek határát a fúrólyukból egymásután vett talajminták minőségi változásának észlelésével lehet csak megállapítani. A fúrás közben vett talajminták minősége nem azonos a természetes talajréteg anyagának a minőségével, és a talajminták laboratóriumi vizsgálatának körülményei sem azonosak a természetes állapotnak megfelelő •körülményekkel. Ha a talajmintákkal a természetes állapotot meg kívánják közelíteni, költséges és helyigényes járulékos szerkezeteket kell alkalmazni. A közvetlen talajfeltárási módszereknél tehát a talajrétegeződés és a rétegek minőségének meghatározása szakaszos és időben is különválik: a feltárási munkákat a terepen végzik, rrúg a laboratóriumi vizsgálatok csak ezt követően történnek. Ez természetesen igen hátrányos tényező. A közvetlen módszerek fent részletezett hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki az úgynevezett közvetett módszereket, amelyek közé a geofizikai vizsgálatot és mechanikus szondázást szokás sorolni. 163985
