163970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hipoklorit-ionforrást tartalmazó készítmény előállítására
3 kálium. A szintetikus agyag ezen típusának szilikát szerkezete ekvivalens a természetes Hectoritéval, és a szintetikus agyagok röntgendiffrakciós felvételei hasonlóak a természetes Hektoritokéhoz. A szintetikus agyagok jellegzetes vegyi összetételét mutatjuk be, melyben a magnézium he•lyek kb. 10%-át lítium atomok foglalják el. Si02 60,4 %, MgO 26,0% Li2 0 1,1 % Na2 0 3,0 % FezOa 0,02% CaO 0,200/0 , So3 0,10% CO2 ' 0,29% H2 0 6,9% A szintetikus agyag pasztaszerű konzisztenciájú készítményt ad, ha az 3—8% súlyarányban van jelen, mely különösen alkalmas forma, égési sebesülések kezelésére. Az alkalmazást elősegíti, hogy a vegyületek tixotrópok és még centiméter vastagságban is alkalmazhatók a gravitációs erő deformáló hatása nélkül. Hipoklorit-ion forrásként használhatunk alká. lifém-hipokloritokat, mint lítium-hipokloritot és nátrium-hipofcloritot. Egyéb alkalmas források szerves savak alkáli fémsói lehetnek, pl. N-klórszulfaminsav, NN-diklórszulfaminsav, vagy N-klór-imidoszulfonsav alkáli fém sói. A hipoklorit ionok más lehetséges forrásai azon szerves vegyületek, melyek vízzel érintkezve hipoklorit ionokat szolgáltatnak, különösen azok, melyek termodinamikailag stabil nitrogén-klór kötést tartalmaznak. Így, egyéb ilyen források lehetnek a. klórimidek, mint Nnklórszukcinimid, klórazodin, N-klóranilidek, N-klórszulfonamidok, mint klóramin-T és hasonló vegyületek, mint klórozott melaminok, vagy N-klórazo-dikarbonamid. Előnyösen alkalmazható a . lítiumhipoklorit, mert elkészített vizes kompozíciója jó stabilitású és a kívánt fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kereskedelemben kapható lítium-hipoklorit általában 30% LiOCl-t tartalmaz, a többi fennmaradó rész szervetlen vegyületek keveréke, melyek hozzájárulnak a készítmény stabilitásának javításához, ilyenek az alkálifémszulfátok, -hidroxidok, -klorátok és -kloridok. Jellegzetes hipoklorit forrást állíthatunk elő kereskedelmileg alkalmazott lítiumhipoklorit, legfeljebb 5% tiszta lítiumklorid és/vagy káliumklorid, és legfeljebb 1% tiszta lítium-hidroxid és/vagy káliumfoidroxid-nak az oldat súlyszázalékában kifejezett mennyiségének összekeverésével. A hidroxid megemeli a pH-t és növeli a tároló szerkezet stabilitását. A hipoklorit-ionok forrása teljesén oldatban lehet, vagy részben szuszpenzióban lehet. Az orvosi és állatgyógyászati célra előnyös összetételekben a szabad klórbán kifejezett súlya 0,1 és 1% között van. - 4/ A kompozíció megfelelő pH értéke a felhasználás módjától függ. Így, orvosi célra, ahol az optimális fehérjebontó tulajdonságok elérése kívánatos az élő nedvek károsodása nélkül, a pH 5 érték a kívánt 7,5 és 10,5 között van; a 10,5 pH érték túr is léphető, egészen 11,5 pH-ig, bizonyos betegségek kezelésekor, mint '• pl. fekély vagy nagyon mély égés, de olyan égés kezelésére, melynek mélysége változik, a 10,5 pH lö érték túllépése nem ajánlatos. A hipokloritok és a hipoklorit források oldatbami stabilitása erősen függ a pH-tól; átmeneti- fém katalizátorok bizonyos mennyiségének távollétében a magasabb pH-jú oldat stabilabb; a stabilitásnak a 15 pH-val való növekedése a legcsekélyebb értéket a 10 feletti pH értébeknél mutatja. Az átmeneti-fém katalizátorok bizonyos mennyiségének távollétében, az oldatban levő hipokloritok részleges bomlása az oldat pH értékének csök-20 kenéséhez vezet, így a további bomlás egyre nagyobb sebességgel történik, a bomlás ekkor autokatalitikussá válik. Az oldatban levő hipokloritokkal együtt a 25 találmány szerinti készítmény is enyhén megbomlik a tárolás folyamán. A kompozíciós stabilitásának növelése céljából az oldatot célszerű pufferolni úgy, hogy a tárolás közben bekövetkező bomlást a pH értéknek csak minimális 30 csökkenése kísérje; alkalmas puffer-keverékek lehetnek a hidroxil-ion >(bórsav, hidroxil-ion) alkáli-fém-bikarbonát és hidroxil-ion borax. A borax keverék hajlamos arra, hogy meg- -változtassa a vegyület fizikai "tulajdonságait, 35 azonban a borax vagy bórsavval való pufferolás jobb tárolási viszonyokat eredményez, mint a bikarbonáttal való putfferolás. A kompozíciók a megfelelő pH értékre savak vagy lúgok adagolásával állíthatók be. 40 A következő példák a találmány szerinti vegyületeket írják le. 1. példa: 45 2,1 g nátrium-hidroxidot és 6,6 g nátriumbikarbonátot vízben oldva 2000 g puffer olda- ~ tot állítunk elő. A puffer oldat 1568 grammját forrásig melegítjük és 100 g szintetikusmagnézium-szilikát vízabszorpciós (vízmegkötő) agya-50 got, melyben a magnézium részben lítiummal helyettesített, aduink hozzá erős keverés mellett. A keveréket 95 C°-on tartjuk és a keverést addig folytatjuk, míg az összes szintetikus agyag részecskék szét nem diszpergálódtak. A pasztát 55 25 C°-ra lehűtjük és 300 g puffer oldatban oldott 32 g kereskedelmileg kapható lítiumhipoklorit (a fentiekkel azonos) oldatát adjuk hozzá. Végül tömény nátrium-hidroxid cseppek lassú adagolásával, keverés közben a pH-t 10,5-re 60 r emeljük. A kapott készítmény közel világos paszta, mely megtartja fizikai tulajdonságait a tárolás során, szobahőmérsékleten, és 5% szintetikus 65 agyagot és 0,5 súly% szabad klórt tartalmaz. 2
