163960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált tieno [3,2-d] pirimidinek előállítására
163Ö6Ó vérnyomás a kiindulási értékhez képest 25%kal csökken 60 percnél hosszabb időn keresztül. A trombocita aggregációt gátló hatást például Born és Cross [J. Physiol. 170 397 (1964)] vagy K. Breddin [Schweiz. Med. Wschr. 95, 655—660 (1965)] módszerével, és' az összetapadási hajlamra yaló hatást az úgynevezett visszatartási próbával például Morris szerint (E. Deutsch, E. Gerlach és K. Moser: „1. Internationales Symposium über Stoffwechsel und Membranpermeabilität von Erythrozyten und Thrombozyten", Wien," 1969; Georg Thieme Verlag, Stuttgart) határoztuk meg. A keringési rendszer vizsgálatát narkotizált macskákon vagy kutyákon végeztük [Eckenhoff, Amer. J. Physiol. 148, 582 (1947)]. Például a következő vegyületéket Born és Morris módszerével vizsgáltuk': A = 2-piperazino-4-i(ti'Omorf olino-l-oxid)-7--metil-tieno[3,2-d]pirimidin-dihidroklorid, B = 2-piperazino-4-(tiomorf olino-l-oxid)-tieno[3,2-d]pirimidin-dihidroklorid, C = 2-piperazino-4-(tiomorfolino-l-oxid)-6--metil-tieno[3,2-d]pirimidin-dihidroklorid, D = 4-piperazino-2-(tioinorf olino-l-oxid)-6--metil-tieno[3,2-d}pirimidin-dihídroklorid, E = 4-piperazino-2-i(tio'morf olino-l-oxid)-tieno[3,2-d]pirimidm-dihidroklorid, F = 2-piperazino-4-tiomorf olino-7-metil-tieno[3,2-d]pirimidin-dihidroklorid, G =' 2-piperazino-4-tiomorf olino-tieno[3,2-d]pirimidin-dilhidroklorid, ' H = 7-hróm-2-piperazmo-4-(tk>morf olino-1--oxid)-tiéno[3,2-d]pirimidin-dihidroklorid, I = 7-klór-2-piiperazino-4-(tiomorfolino-l-oxid)-tienO'[3,2-d]pirimidin-diliidroklorid, J == 6-klőr-2-piperaziho-4-(tiomorfolino-l--oxid)-tieno[3,2-d]pirimidm-dihidroklorid, K = 7-bróm-4-morfolino-i2-ipiperazino-tieno[S^-dl'pirimidin-di'hidroklorid. 1. A trombocita aggregáció meghatározása Morris szerint: • A vizsgált vegyületeknek a tromlbocita aggregációra való gátlás meghatározására 1 ml emberi vért és 5-10~5 mól/liter, illetve 1-.10-5 mól/ /liter végkoncentrációig a vizsgálandó anyagot kis kémcsövekbe pipettázzuk. A kémcsöveket 10 percig 37 C°-on inkubáljuk. A csövek felébe 1—1 g üveggyöngyöt teszünk (gázkroinatográfiához használt üveggyöngyök, gyártja BDH cég, Poole, Nagy-Britannia). Ezután a lezárt kémcsöveket vízszintes tengelyen forgó hengerré erősítjük, és 1 percig forgatjuk. Ekkor az üveggyöngyök és a vér között jó érintkezés jön létre. Ezután a vért ugyanezekben a kémcsövekben 1 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, miközben a vörös vértestek kielégítő szedimentálódása megy végbe. A kapott plazmából elveszünk 0,01 ml-t, sejtszámláló oldattal 1 : : 8000-re hígítjuk, és a lemezeket sejtszámlalóval megszámoljuk. A ragadósság ' százalékos csökkenését határozzuk meg az anyag hatására (az üveggyöngyök nélküli kémcsövekkel szemben). (A kapott eredmény 4—6 kísérlet középértéke.) 2. A trombocita aggregáció meghatározása 5 Bor és Cross szerint: A trombocita aggregációt egészséges kísérleti alanyok lemezkegazdag plazmájából határoztuk meg. Az optikai sűrűség csökkenésének folyamatát adenozindifoszfát (ADP) hozzáadására fo-10 tometrikusan mértük és feljegyeztük. A sűrűség-görbe hajlásszögéből következtettünk az aggregációs sebességre. A görbének a legnagyobb fényáteresztő képességét szemléltető pontja az optikai sűrűség kiszámítására szolgál. Az 15 adenozindifoszfátot adagokat lehetőleg csekélynek választottuk, de úgy, hogy irreverzibilis aggregáció jöjjön létre. Az adenozindifoszfát hozzáadása előtt a plazmát 10 percig a vizsgálandó anyag különböző mennyiségeivel 37 20 C°-on inkubáltuk. A következő táblázatban szemléltetjük a lemezgazdag plazma aggregációs sebességének elhúzódását és a fény átbocsátási képesség csök-25 kenését. A számok százalékos változást jelentenek a hatóanyaggal nem kezelt plazmához viszonyítva. Egy kísérlet számadatai mindig két vizsgálat középértékei. Az első érték az aggregáció sebességét, a második az optikai sűrűsé-30 get szemlélteti. 3. A hatóanyagok akut toxicitását egereken (megfigyelési idő 14 nap) részben irányítva, illetve az LD50 értékét a különböző adagok hatására a megfigyelési idő alatt elpusztult álla-35 tok %-os arányából határoztuk meg [J. Pharmacol, exper. T0herap.-96, 99 (1949)]. A következő táblázat szemlélteti a kísérleti eredményeket: 40 45 50 55 60 Morris-vizsgálat Born-vizsgálat Ve'% °/ '0 LD50 gyümoláris konmoláris konp.o. let centráció centráció egér, 5-1Ö-5 1 • ló-5 3-10~5 1•10-3 mg/kg A 75'' 26 65/82 25/28 290 B 93 76 -100/100 • 100/100 472 C 97 83 100/100 100/100 1070 D 8*7 54 100/100 lOQ/100 >250 E 100 86 100/100 96/98 — F 94 67 55 '85 48/49 — G 100 85 96/98 72/92 450 H 93 91 100 100 100/100 —350 I 96 91 — 100/100 >250 J 92 91 100/100 100/100 >150 K 96 80 100/100 82/92 A következő példák közelebbről szemléltetik a találmány szerinti eljárást. A hőmérsékleti 65 adatokat Celsius-fokban adjuk meg. 3
