163956. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés különösen jóhatásfokú mikrohullámú adó céljára

163956 s Íl 12 áteresztő tartománya van a szintemelő oszcillátor vezérlési sávjában, ugyanakkor jelentős csillapítása van a vezérlési sávon kívül eső jelek számára. A kimenetnél elhelyezett 40 izolátor feladata, hogy a terhelés illesztetlenségének a zavaró hatását kiküszöbölje. Ha a kimeneten izolátor nem lenne, a terhelés elhúzhatná a szintemelő oszcillátor önrezgési frekvenciáját, aminek következtében pedig megváltozna a vezérlési sáv. Amennyiben a vezérlési sáv csak kis mértékben változik meg és a vezérlő jel frekvenciája -még a vezérlési sávban marad, a szintemelő oszcillátornak csak az átviteli jellemzői romlanak. Ha azonban a vezérlési sáv megváltozása olyan nagymértékű, hogy a vezérlő jel frekvenciája a vezérlési sáviból kikerül, akkor meghiúsul a szintemelő oszcillátor üzemszerű működése. Ezért van általában szükség a bemenetnél és a kimenetnél elhelyezett izolátorra. Természetesen mind a 40, mind a 44 izolátor felépülhet akár koncentrált, akár elosztott elemekből. Készíthető olyan szintemelő oszcillátor is, amelyben az- önrezgési frekvencia beállítására két egymással csatolásban levő rezonátor szolgál. Ekkor a tranzisztort célszerű a két rezonál tor közé kapcsolni és mindkét rezonátoron egyegy csatolót elhelyezni a jel bevezetése, illetve kivezetése céljából. Az előzőekben már láttuk, hogy ha a szintemelő oszcillátor bemenetét és kimenetét irányfüggetlen módon alakítjuk ki, akkor a teljesítmény szempontjából kedvezőtlen megoldást kapunk. Ugyanis egyrészt a bemenetre vezetett teljesítmény elkerül, a kimenetre is, tehát az oszcillátor frekvenciájának a vezérléséhez szükséges teljesítmény nagyobb lesz; másrészt az oszcillátorban élőállított teljesítmény nemcsak a kimenetre, hanem a bemenetre is eljut, ami csökkenti á kimenő teljesítmény értékét. Ez a mikrohullámú sávban komoly hátrány, mivel a mikrohullámú félvezető eszközökkel előállítható teljesítmény erősen korlátozott. A teljesítményveszteség egyébként a hatásfok szempontjából sem előnyös. Mindemellett egyszerűsége miatt kisebb frekvenciákon a bemenet és a,kimenet irányfüggetlen módon való kialakítása is használható. Az említett nehézségek azonban megszüntethetők, ha a szintemelő oszcillátor bemenetét és kimenetét irányfüggő módon alakítjuk ki. Erre a .célra előnyösen használhatunk cirkulátort, amelyet a szintemelő oszcillátorba a 6. ábra szerint beépítünk. Ekkor a szintemelő oszcillátor két részre bontható: az 55 oszcillációs áramkörre, valamint a bemenetet és a kimenetet kialakító 56 cirkulátorra. Az 55 oszcillációs áramkörnek egy kapuja van, mely a cirkulátor valamelyik kapujához csatlakozik. A cirkulátor másik két kapuja a cirkulátor átviteli irányának megfelelően képezi a szintemelő oszcillátor bemenetét és kimenetét. A szintemelő oszcillátor cirkulátoros megoldása irányfüggő bemenettel és kimenettel rendelkezik, következésképpen a bemenetre adott jel csak az oszcillációs áramkörre kerül, míg az oszcillációs áramkör által előállított teljesít-5 meny csak a kimenetre jut el. Mindkét esetben csak kismértékű (néhány tized decibeles) csillapítással kell számolnunk. A szintemelő oszcillátor cirkulátoros megoldására a 7. ábrán mutatunk be példát csőtápvonalas kivitelben. Az ábra az áramkör vázlatos keresztmetszeti rajzát adja meg a csőtápvonal széles oldalával párhuzamos síkban. Az -57 oszcillációs áramkör egykapus kivitelű. Az oszcillációs áramkör 58 kapuja az 59 harmonikus szűrőn keresztül a 60 cirkulátor egyik kapujához csatlakozik. A cirkulátor irányfüggő módon alakítja ki a bemenetet és a kimenetet. Az áramkör bemeneténél a jel a 61 szűrőn és a 62 izolátoron áthaladva jut el a 60 cirkulátorhoz. A cirkulátor átviteli iránya az óramutató járásával megegyező kell legyen. A szintemelő oszcillátorban elhelyezett 61 szűrő megakadályozza, hogy az oszcillációs áramkörbe zavaró jelek juthassanak. Ugyanis, ha a szintemelő oszcillátor bemenetére a vezérlési ^sávból kieső frekvenciájú jel kerül, ez a szintemelő oszcillátor üzemét zavarja, ami nagymértékű torzítást okoz. Ugyancsak az átviteli minőséget befolyásolja a 62 izolátor is az áramköriben, bár ennek hatása másként jelentkezik. A szintemelő oszcillátor átviteli tulajdonságai ugyanis annál kedvezőbbek, minél nagyobb a bemenetének a kimenetétől való elválasztása. Az 59 harmonikus szűrő a szintemelő oszcillátor vezérlési sávjában áteresztő tartománnyal rendelkezik, viszont jelentős csillapítása van a második és esetleg a harmadik: harmonikus frekvencián. A harmonikus szűrő ezáltal megaikadályozza, hogy a második és a harmadik harmonikus frekvencián számottevő szinten jel bejuthasson az oszcillációs áramkörbe, mert ez szintén zavarná az áramkör működését! A szintemelő oszcillátor 7. ábra szerinti megoldásában az 57 oszcillációs áramkört csak vázlatosan adtuk meg. Az oszcillációs áramkör részletei á 8. ábrán láthatóak, mely az áramkör keresztmetszetét mutatja a csőtápvonal keskeny oldalával párhuzamos síkban. Az oszcillációs áramkör 58 kapuját a 63 tápvonalcsatlakozóval lehet más áramkörhöz kapcsolni. Az önrezgési frekvenciát beállító 64 rezonátort téglalapkeresztmetszetű csőtápvonalból a 65 irisz és a 66 rövidzár segítségével alakítottuk ki. Az önrezgési frekvencia finom hangolására használható a 67 hangoló bot, melynek a csőtápvonal terébe benyúló hossza változtatható. Az oszcillátor aktív eleme, a €8 Gunn-dióda a rezonátorba van beiktatva." Az önrezgési frekvenciát a Gunn-dióda is befolyásolja. A Gunn-dióda egyik végén jó hűtést kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja a 69 bordázott" hűtő, melynek a Gunn-diódához termikusan jó érintkezéssel kell csatlakoznia. A Gunn-dióda másik kivezetése a csőtápvonal falával nincs 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6