163919. lajstromszámú szabadalom • Növények növekedését és anyagcseréjét befolyásoló szerek

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 07. (OE-170) Ausztriai-beli elsőbbsége: 1971. III. 08. (A 2000/71) Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. 163919 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 5/00 /^:, í;,.;..« m^. Feltalálók: Dr. Mayr Hubert vegyész, Leonding bei Linz/Donau, dr. Presoly Elfriede biológus, Linz/Donau, Prof. dr. Weinrotter Ferdinand vegyész, Linz/Donau, dr. Müller Walter vegyész, Leonding bei Linz/Donau, dr. Stern Gerhard okleveles vegyészmérnök, Linz/Donau, Frohner Walter Mizzi mérnök, Patching, Ausztria Tulajdonos: österreichische Stickstoffwerke AG., Linz, Ausztria Növények növekedését és anyagcseréjét befolyásoló szerek 1 2 Hosszabb idő óta ismeretesek olyan anyagok, amelyek a növények növekedését befolyásolják anélkül, hogy tápanyagok lennének. Ide tartoznak például a hormonálisán ható gyomirtószerek, így a 2,4-diklórfenoxiecetsavvagy az úgynevezett növekedésszabályozók,példáulaklórkolinklorid,amely búzánál rövidebb és erősebb szárak képződését segíti elő. A decenilborostyánkősavban továbbá olyan anyag vált ismerté, amely a vele kezelt haszonnövényeknek nagyobb ellenállást biztosít a szárazsággal és a faggyal szemben. Végül a 285 641 számú osztrák szabadalmi leírásban olyan a-helyettesített, alifás karbonsavak vannak leírva, amelyek a növények növekedését befolyásolják. Azt találtuk, hogy telítetlen zsírsavak epoxi-származékai képesek a növények növekedését és anyagcseréjét, különösen ezek vízháztartását, befolyásolni, így a velük kezelt növények terméshozama nagyobb és e növények nagyobb mértékben állnak ellen a környezeti befolyásoknak, így például az aszálynak. E hatások okai abban kereshetők, hogy egyrészt a párolgás csökkentése útján csökken a vízáthaladási sebesség, másrészt megnövekszik a vízhasznosítási képesség az ilyen vegyületekkel kezelt növényeknél. 10 15 20 25 A találmány növények növekedését és anyagcseréjét, különösen vízháztartását, befolyásoló szerekre vonatkozik. E szerekre az jellemző, hogy hatóanyagként 6—22 szénatomos, egy vagy több 30 epoxi-csoportot tartalmazó alifás epoximonokarbonsavakat, ezek sóit, észtereit, különösen trigliceridjeit, amidjait vagy ilyen epoxivegyületek elegyeit tartalmazzák, mimellett e szerek még más alkotókat, különösen folyékony vagy szilárd töltővagy hígítóanyagokat tartalmaznak. Különösen előnyösek az olyan epoximonokarbonsavak, amelyek természetben előforduló telítetlen zsírsavakból, így például az olajsavból, linolsavból, linolénsavból, palmitinsavból vagy erukasavból származtathatók le. Ezek a savak szokásos epoxidáló eljárásokkal, például perecetsav segítségével, mono-, bisz- vagy trisz-epoxisavakká alakíthatók. Hasonló módon más telítetlen monokarbonsavak, például az okténsavak, decénsavak és undecénsavak is epoxidálhatók. Az ily módon előállított epoxisavak közül például a következők említhetők meg: 4,5-epoxioktánsav, 5,6-epoxidekánsav, 10,11-epoxiundekánsav, 9,10-epoxihexadekánsav, 9,10-epoxisztearinsav, 9,10-12,13-diepoxisztearinsav és 9,10-12,13-15,16-triepoxisztearinsav, mimellett a 9,10-epoxisztearinsavat jó hatása miatt különösen ki kell emelni. A tiszta savak helyett epoxisavak elegyei vagy az epoxisavak trigliceridjeinek elegyei is alkalmazhatók, amelyeket a természetben előforduló olajokból ezek elszappanosítása előtt vagy után epoxidálással állíthatunk elő. Az epoxidálást itt is önmagában ismert módszerekkel végezhetjük. Ilyen olajok például az olívaolaj, amely rendszerint körülbelül 82% olajsavat és 6% 163919