163917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratin anyagok tulajdonságainak módosítására

11 163917 12 vasalt plisszével, vagy hajtásokkal látnak el - azon a területen impregnáljuk gyantával a gyártmányt, ahová a hajtást, vagy plisszírozást helyezik. Az árut behajtjuk, vagy plisszírozzuk és ebben a formában tartjuk, mialatt magasabb hőmérsékleten és nyomáson kezeljük. A gyártmány rögzítése, melyet akár a gyantás kezelés előtt, vagy után végzünk, az ismert módszerek bármelyikének felhasználásával eszközölhető, pk rögzítőszerek, mint redukáló szerek, bázisok, víz és túlhevített gőz segítségével. A monoetanolamin-szeszkviszulfit a leggyakrabban használt szer, duzzasztó szerekkel, pl. karbamiddal együtt alkalmazva. A találmányt az alábbiakban közölt példákon mutatjuk be. Ha más megjelölés nincs, a részek és a százalékok súly szerint értendők. Különböző szabvány vizsgálatokra hivatkozunk. Ezen vizsgálatokat az alábbiakban ismertetjük: A példákban alkalmazott vizsgálati eljárások Az éltartósság és a felületi simaság mérését megelőzően minden ruhamintát - hacsak másként nincs előírva - egy órán át mostuk egy Bendix MRE forgódobos házi mosógépben, 7 pH-jú foszfát pufferben, 40 C°-on, a folyadék/minta arány 22:1 (súly szerint). A mintákat kiszedtük és 1 percig háztartási centrifugában víztelenítettük. A centrifugálás után a mintákat háromszor erősen kiráztuk aztán szobahőmérsékleten függni hagytuk. A hajtott és plisszírozott ruhákat függőlegesen akasztottuk fel. Az összeugrást úgy mértük, hogy megállapítottuk a szövet mosás előtti és mosás utáni méretbeli különbségét. A felületi beugrást a lineáris beugrási mérésekből számítottuk ki. A szabvány mosási folyamat után a ruhák felületi simaságát úgy határoztuk meg, hogy Monsanto-féle háromdimenziós plasztik „Mosás-" „n-Kopás" („Wash"-„n-Wear"-) szabványokkal hasonlítottuk össze. Ez egy öt fokozatú plasztik tábla-sorozat, a táblák felületi simasága egy és öt közötti skála szerint változik. A vizsgálati táblákat felülről ferdén megvilágítottuk (a megvilágítás beesési szöge = 16°). A vizsgálati mintát ugyanilyen körülmények között világítottuk meg és a felületi simaságot a vizsgálati táblákkal való összehasonlítással határoztuk meg. Az ötös fokozat azt jelenti, hogy a minta karakterében mosás után nincs változás, vagy ha van, ez elhanyagolható. A ruha éltartósságát a szabvány mosási eljárás után egy berendezéssel határoztuk meg, melynek leírását a Journal of the Textile Institute 1962, 53. 143. száma közli. Ebben a műszerben a berakott mintát egy résformájú fényforrás forgási középpontjába helyezik el. A forgási sík merőleges az élre, míg a rés az éllel párhuzamos. A fényforrást addig forgattuk, amíg az él által képződött árnyék éppen eltűnt és ekkor a fény beesési szögét megmértük. A mintát aztán addig forgattuk, amíg az él másik oldalán képződött árnyék is éppen eltűnt és a beesési szöget ismét megmértük. Az él tartósságának mértékét az alábbiak szerint számoltuk ki: átlagos beesési szög százalékos rögzítés = : • 100 5 90 e szerint, minél élesebb a megmért él, annál nagyobb a kapott rögzítés mértéke. A használt politiol-gyantákat a következőképpen 10 készítjük: Tiol A gyanta 15 800 g (0,2 g-mól) 4000 átlagmólsúlyú, glicerinből és propilénoxidból előállított triol, továbbá 55,2 g (0,6 g-mól) tioglikolsav, 5 g p-toluolszulfonsav és 350 ml toluol elegyét nitrogén atmoszférában keverés és visszafolyatás 20 közben melegítjük. A reakció során keletkezett (10,8 ml 0,6 g-mól) vizet toluollal képezett azeotróp elegy formájában eltávolítjuk. A keveréket hűtjük, vízzel mossuk és a szerves réteget elkülönítjük. A szerves rétegből az oldószert 25 vákuumban eltávolítjuk, ezután visszamarad 793 g (az elméleti nyeredék 94%-a) kívánt trisz(tioglikolát) („Tiol A gyanta"), melynek merkaptán tartalma 0,59 equiv./kg. Tiol B és C gyanta Az így jelzett poli(2-hidroxi-3-merkaptopropil)éterek glicin-propilénoxid alapanyagból - melyek 35 600, illetőleg 4800 átlagmolekulasúlyúak — epiklórhidrinből és nátriumszulfidból állíthatók elő. A termék merkaptántartalma 3,7 equiv./kg, illetve 0,32 equiv./kg. Tiol D-S gyanták Ezen polimerkaptánészterek a Tiol A gyanta módszere szerint állíthatók elő, kivéve, hogy a J—S 45 gyanták esetében toluol helyett perklóretilént használunk és a D-I gyanták esetében a reakciókeveréket nem mossuk vízzel: a nem reagált merkaptánsavat a maradék toluollal (vagy perklóretilénnel) együtt távolítjuk el, úgy, hogy a 50 terméket vákuum alatt forgó bepárlóban sztrippeljük. A P gyantához katalizátort nem használunk. Az ezen észterek előállításához felhasznált anyagokat az I. táblázat foglalja össze. Tiol és T és U gyanta Az így megjelölt gyanták poli(2-hidroxi-3-merkaptopropil)éterek, hasonlóan a Tiol B és C 60 gyantákhoz. A Tiol T gyanta 2-3 SH csoportot tartalmaz molekulánként: tioltartalma 1,4 equiv./kg és molekulasúlya 1500-2000 közötti. A Tiol U gyanta molekulánként kb. 3 SH csoporttal 65 rendelkezik. Tiol-tartalma 0,54 equiv./kg és átlag 6