163907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a prosztaglandinokkal analóg 7-[2-(3-hidroxialkil)-1-ciklopentil]- heptánsav-származékok hidrolizissel való előállítására
9 163907 10 d) 2-(3-Acetoxioktil)-ciklopentanon A c) szakaszban készült 244 g l,4-dioxa-6-(3-acetoxioktil)-spiro[4,4}nonán, 960 ml jégecet és 240 ml víz keverékét időnként felrázva 3 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakciókeveréket 6 liter vízzel hígítjuk, dietiléterrel extraháljuk, és az éteres kivonatokat vízzel, telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal, vízzel és telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk. Vízmentes magnéziumszulfáton való szárítás és az éternek vákuumban való elpárologtatása után a maradékot ledesztillálva 179 g 2-(3-acetoxioTctiT>ciklopentanont kapunk. Forráspontja 0,07 torr nyomáson 120-125°; nf)6 = 1,456. e) 1—Acetoxi-2-(3-acetoxioktil)-ciklopent-l-én 85 g 2-(3-Acetoxioktil)-ciklopentanont, 125 ml izopropenilacetátot és 2g p-toluolszulfonsavat 24 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk, a reakció közben képződött acetont egy Dufton-feltéttel fejpárlatként lassan ledesztillálva. Ezután az izopropenilacetát feleslegét ledesztilláljuk, a maradékot- lehűtjük, 2n nátriumkarbonát-oldattal rázzuk, és dietiléterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, és az étert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot ledesztillálva 85 g l-acetoxi-2-(3-acetoxioktil)-ciklopent-l-ént kapunk. Forráspontja 0,03 ton nyomáson 108-110°; n2D 6 = 1,459. f) 2-(3-Acetoxioktil)-ciklopent- 2-enon Az e) szakaszban készült 59,2 g l-acetoxi-2-(3-acetoxioktil)-ciklopent-l-énnek 350 ml vízmentes széntetrakloriddal készült oldatához keverés közben 30 perc alatt hozzáadjuk 32 g brómnak 100 ml vízmentes széntetrakloriddal készült oldatát -10 és -5° közötti hőmérsékleten. Az oldatot hűtés nélkül még 20 percig keverjük. Ezután hozzáadunk 22,2 g trietilamint, és a reakciókeveréket visszafolyatás és keverés közben 90 percig forraljuk. Ezután a keveréket leszűrjük, és a szűrletet 2n vizes nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. Magnéziumszulfáton való szárítás és az oldószer vákuumban való elpárologtatása után a maradékot néhány káliumacetát kristály jelenlétében 0,25 torr nyomáson 132-168° között ledesztillálva nyers 2-(3-acetoxioktil)-ciklopent-2-enont kapunk. Ezt káliumacetát jelenlétében ujradesztillálva 28,7 g 2-(3-acetoxioktil)-ciklopent-2-enont kapunk. Forráspontja 0,15 torr nyomáson 116-135°; nf,8 = 1,470. g) 2-(3-Acetoxioktil)-3-cianociklopentanon 42,8 g 2-(3-Acetoxioktil)-ciklopent-2-enont, 17,0 g acetonciánhidrint, 18,3 ml 6,6%-os vizes nátriumkarbonát-oldatot és 100 ml metanolt visszafolyatás és keverés közben 4 óra hosszat forralunk. A metanolt vákuumban eltávolítjuk, hozzáadunk 100 ml vizet, és a reakciókeveréket éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot magnéziumszulfáton megszárítjuk, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 0,15 torr nyomáson 172-183°-on ledesztillálva 22,0 g 2-(3-acetoxioktil> 3-cianociklopentanont kapunk; n^8' 5 = 1,465. h) 3-Hidroxi-2-(3-hidroxioktU)-ciklopentán-5 -karbonitril A g) szakaszban készült 22 g 2-(3-acetoxioktil)-3-cianociklopentanonnak 120 ml metanollal készült oldatához keverés közben 15 perc alatt 25—30°-on 20 hozzácsepegtetjük 9,2 g nátriumbórhidridnek 60 ml 0,2 n vizes nátriumhidroxid oldattal készült oldatát. Az oldatot lassan 50°-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten 6 óra hosszat keverjük. A metanolt vákuumban eltávolítjuk, 100 ml vizet adunk a 15 maradékhoz, és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot magnéziumszulfáton szárítjuk, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 0,2 torr nyomáson 167—170°-on ledesztillálva 15,3 g 3-hidroxi-2-(3-hidroxioktil)-ciklopentán-kar-20 bonitrilt kapunk: nj/ = 1,479. i) 3-(2-Tetrahidropiraniloxi)-2-[3-(2-tetrahidropiraniloxi)-oktil]-25 -ciklopentán-karbonitril A h) szakaszban készült 28,0 g 3-hidroxi-2-(3-hidroxioktil)-ciklopentán-karbonitrilnek, 6 csép tömény sósavnak és 5 ml diklórmetánnak a 30 keverékéhez 40°-on keverés közben hozzácsepegtetünk 29,4 g dihidropiránt. A hőmérsékletet 55°-ra hagyjuk emelkedni, 90 percig 55°-on tartjuk, majd a reakciókeveréket lehűtjük. 100 ml dietilétert adunk hozzá, és az oldatot 2n vizes nátriumhidr-35 oxid-oldattal és vízzel mossuk. Ezután magnéziumszulfáton megszárítjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítva 48,5 g nyers 3-(2-tetrahidropiraniloxi)-2-[ 3 - ( 2 -1 e t r ahidropiraniloxi)-oktil]-ciklopentán-karbonitrilt kapunk. Ezt további tisztítás nélkül 40 felhasználjuk kiindulási anyagként a következő műveletben. j) 3-(2-Tetrahidropiraniloxi)-2-[3-(2-tetra-45 hidropiraniloxi)-oktil]-ciklopentán-karbaldehid Az i) szakaszban készült 48,5 g nyers 3-(2-tetrahidropiraniloxi)-2-[3-(2-tetrahidropiraniloxi)-oktil]-50 ciklopentán-karbonitrilnek 225 ml vízmentes dietiléterrel készült oldatához élénk keverés közben 3—7°-on hozzáadjuk 22,7 g diizobutilaluminiumhidridnek 90 ml vízmentes benzollal készült oldatát. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten 15 percig 55 keverjük, majd 15° alatti hőmérsékleten keverés közben hozzáadjuk 225 ml 2 n vizes ecetsavhoz. A szerves fázist elválasztjuk, és a vizes fázist dietiléterrel extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel mossuk, 60 magnéziumszulfáton szárítjuk, és az oldószereket vákuumban eltávolítjuk. A maradékot néhány káliumacetát kristály jelenlétében 0,15 torr nyomáson 175-214°-on ledesztillálva 35,2 g 3-(2-tetrahidropiraniloxi)-2-[3-(2-tetrahidropiraniloxi)-oktil]-ciklo-65 pentán-karbaldehidet kapunk; np '5 - 1,479. 5
