163895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömény legalább 80%-os salétromsav előállítására
11 163895 12 felhasználás céljaira azonban egy részét a 116a vezetéken át is elvehetjük. A 25 reaktorban az ebben a keverékben jelenlévő nitrózus gázok és az ugyanebben a keverékben jelenlévő víz reagálnak a denitráló készülékből a 31 vezetéken át érkező és nitrózus gázokat ugyancsak tartalmazó levegővel, a 2 N(V(és/vagy N2 0 4 ) + 1/2 02 • H 2 O -* 2 HN03 (IV) reakciónak megfelelően, további mennyiségű nagy töménységű salétromsav képződését eredményezve. Ennek megfelelően, a 25 reaktorba bevezetett salétromsav töménysége megnövekszik és így a reaktorból a 32 vezetéken keresztül 80% HN03 vagy ezt akár meg is haladó töménységű salétromsavat veszünk el, amelyet ezután a 33 denitráló készülékbe vezetünk. Az oxigénben elszegényedett levegőből és a 25 reaktorban nem reagált nitrózus termékekből álló gázelegy ezután a 40 hűtőbe kerül. Az itt keletkezett kondenzátumot a 42 vezetéken a 33 denitrálóba vezetjük, míg a nitrózus termékekben elszegényedett gázelegyet a 14 vezetéken át a 115 kondenzátorhoz csatlakozó 13a vezetékbe tápláljuk vissza. A kondenzátorból távozó gázokat a 17 vezeték útján a 118 oldókolonnába vezetjük, amely ugyanúgy működik és amelyet ugyanúgy 80%-os salétromsavval táplálunk, mint az 1. és 2. sz. ábrák kapcsán leírt 18 kolonna, azonban azzal az eltéréssel, hogy egyrészt tartalmazza a 153-mal sematikusan ábrázolt hűtőrendszert, amely lehetővé teszi a nitrogénoxidok oldódási viszonyainak javítását a tömény salétromsavban, másrészt, hogy a nem oldódott és levegőből, valamint inert gázokból álló és kis mennyiségű salétromsav gőzöket és nitrogénoxidokat tartalmazó gázok a például buborékoltató tányérokból álló 154 tisztító berendezésbe lépnek, amelyben a 155 vezetéken át ide érkező vízárammal találkoznak, amely a gázokban jelenlévő salétromsav gőzök és nitrogénoxidok szinte teljes mennyiségét magával viszi, míg a keletkező véggázokat a 4. sz. ábrán látható módon, a 26 vezeték útján a 28 energiahasznosító turbinába vezethetjük. Minthogy ezek a gázok gyakorlatilag már nem tartalmaznak nitrózus termékeket, azok a 29 vezetéken át minden nehézség nélkül a szabadba bocsáthatók. Amennyiben a 118 kolonna 153 hűtőrendszerének hűtőközege ammónia, a hűtés során keletkezett gázt (4. sz. ábra) az 1 tápvezetékből a 153a gyűjtővezeték útján a 3 elégetőkemencébe irányítjuk. A 118 oldó kolonna alsó részéből 80% HN03 tartalmú salétromsav és N02 és/vagy N2 0 4 állapotig oxidált nitrogénoxidok keveréke lép ki. Az 1. és 2. sz. ábrákkal kapcsolatban a megelőzőkben leírtakkal ellentétben, ezt a keveréket nem a 25 reaktorba, hanem a 124 vezetéken át közvetlenül a 33 denitráló készülékbe vezetjük, amelyben a 34 vezetéken át érkező sűrített levegőáram hatására az elegyből a nitrogénoxidok eltávoznak. Az ezeket a nitrogénoxidokat, valamint 5 a 25 reaktorban termelt salétromsavból és a 42 vezetéken át a denitráló készülékbe érkező kondenzátumból egyidejűleg felvett nitrogénoxidokat tartalmazó levegőt vezetjük azután be a 31 vezetéken át a 25 reaktorba, míg a denitráló 10 készülékből kilépő nagy töménységű salétromsav egy részét a 20 vezetéken keresztül a 118 elnyelető oszlopba keringtetjük vissza, a többi része pedig a 38 csatornában termelt savat alkotja. 15 Láthatjuk, hogy ha a találmány szerint eljárva, a szokásostól eltérő típusú 115 kondenzátort alkalmazunk, a 118 kolonnában végrehajtott oldás egyedüli célja biztosítani a nem reagált vagy a 118 kondenzátorban elnyelt nitrózus termékek vissza-20 nyerését, miközben a kolonna alján kilépő folyadékelegyet egyszerűen a denitráló készülékbe és nem pedig a reaktorba vezetjük, amely utóbbi méretei ily módon jelentékenyen csökkenthetők ahhoz képest, ha azt az 1. és 2. sz. ábrákkal 25 kapcsolatban a fentiekben ismertetett módon működtetnők. Az 5. sz. ábra folyamatvázlata i.rra az esetre vonatkozik, amikor a kezelt gázok a légkörinél nagyobb, például 5—6 absz. atmoszfér a nagyság-30 rendű nyomáson működtetett katalitikus ammónia elégetésből származnak. Amint megállapítható, a 4. sz. ábrával kapcsolatban leírt eljáráshoz képest ebben az esetben az egyedüli eltérés abban a tényben rejlik, hogy az ammónia elégetéséhez 35 felhasznált levegőt előzetesen sűrítjük és az 1 vezetéken át érkező gáz alakú ammónia ugyancsak nyomás alatt áll. A 103 nyomás alatti katalitikus elégetőkemence táplevegőjét a 106 vezetéken keresztül vezetjük be, amely a 35 levegőkompresszor a 40 33 denitráló készüléket tápláló 34 nyomóvezetékének egy leágazása. Az ammónia párolgási nyomását a különböző 22, 151 és 153 hűtőrendszerekben úgy szabályozzuk, hogy a kívánt nyomást az 1 vezetékben érjük 45 el. Az égési gázok itt egyébként a későbbi kezelésnél megkívánt nyomásúak és ezért a megelőző példákban szereplő 11 kompresszor itt elhagyható. Ebben az esetben nem megy végbe az e gázokban jelenlévő vízgőz előzetes kondenzációja 50 és megnövekszik a 115 kondenzátorban termelt kb. 70%-os vagy ennél kisebb koncentrációjú salétromsav mennyisége, ami lehetővé teszi, hogy a 116a vezetéken át e sav egy részét külső alkalmazások céljaira elvehessük. 55 Az égési gázokat a gőztermelésre is felhasználható 105 hőértékesítő kazánon történt átvezetés után a 13 hőcserélőben közvetlenül használjuk fel a 118 elnyelető oszlop tetején elhelyezett 154 tisztító berendezésből távozó és a 35 levegőkomp-60 resszor 34 nyomóvezetékébe iktatott 156 kiegészítő hőcserélőben már előmelegített véggázok hevítésére. A fentiekben a 4. és 5. sz. ábrákkal kapcsolatban leírtuk igen nagy töménységű salétromsav 65 előállítását az ammónia katalitikus elégetéséből 6
