163888. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített pirimidinil-amino-piridin-származékokat tartalmazó kártevőirtó készítmények és eljárás e vegyületek előállítására

163888 Vegyület száma I. táblázat LD4

„mg/kg élősúly, p.o. 1 2 10 400-800 50-500 -500 A herhicid készítmények alkalmazható dózishatárait a 6. példa tartalmazza. Gomba- és rovarkártevők ellen előnyösen 50 -500 ppm hatóanyag-koncentrációt alkalmazhatunk. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 10 15 A vizes diszperzió vagy amulzió alakjában felhasználandó készítményeket általában nagy hatóanyagtartalmú, felhasználás előtt vízzel hígítandó koncentrátumok alakjában tárolhatjuk. E koncentrátumokkal szemben gyakran azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek, majd tárolás után vízzel való hígítással kellő ideig homogén, a szokásos permetező berendezésekkel felhasználható vizes készítményeket képezzenek. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 10-85 súly%,előnyösen 25-60 súly%. A koncentrátumokat vízzel az adott felhasználás követelményeinek megfelelő mértékben hígítjuk, a vizes készítmények hatóanyagtartalma általában 0,0001-1,00 súly%. Megjegyezzük, hogy a találmányunk szerinti készítmények az (I) képletű vegyületen kívül egy vagy több más, biológiai aktivitással rendelkező vegyületet is tartalmazhatnak. Ismeretes, hogy egyes halogénezett piridilamin-származékok kártevőírtó hatással rendelkeznek (3.285.925 sz. USA szabadalmi leírás). így. pl. a 4-amino-3,5,6-triklór-pikolínsav 2

o gyomírtószerként alkalmazható. A találmányunk szerinti kártevőírtószerek hatóanyagaiként felhasznált piridin-származékok a technika fenti állásában ismertetett vegyületektől kémiai szerkezetükben különböznek, minthogy az amino-nitrogénatomhoz pirimidin- és piridin-gyűrű egyaránt kapcsolódik. E vegyületek széles biológiai aktivitás-spektrumot mutatnak és inszekticid, akaricid, fungicid és herbicid szerként alkalmazhatók. Az (I) általános képlet ű vegyületek néhány képviselőjének nőstény-patkányokra kifejtett toxicitását az alábbiakban ismertetjük: 25 30 35 2. példa Az 1. példában ismertetett eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy kiindulási anyagként a megfelelő reakciókomponenseket és oldószerként vízmentes dimetilformamidot alkalmazunk. Az alábbi vegyületeket állítjuk elő: 4-(2,6- diklór- pirimidin- 4-il- amino)- 2,3.5,6-tetrafluorpiridin (I. táblázat 2. sz. vegyület): 4- (N-etil-N-2,6-diklór- pirimidin- 4-il-amino)- 2,3,5,6-tetraklór-piridin (I. táblázat 3. sz. vegyület): 4-(2,6- diklór- pirimidin- 4-il-amino)- 2-klór- 3,5,6-trifluor-piridin (I. táblázat 4. sz. vegyület): 4-(2,6-diklór- pirimidin- 4-il-amino)- 2-fluor- 3,5,6- triklórpiridin:(I. táblázat 5. sz. vegyület): 4-(2,6-diklór- pirimidin- 4-il-amino)- 2,3,5,6-tetraklór-piridin (I. táblázat 6. sz. vegyület): 4-(4,6-diklór- pirimidin- 2-il-amino)- 2,6-difluor- 3,5-diklórpiridin (I. táblázat 7. sz. vegyület): 4-(4,6-diklór- pirimidin- 2-il- amino)-2,3,5,6-tetrafluor- piridin (1. táblázat 8. sz. vegyület): 4-(2-pirimidinil- amino)- 2,3,6-trilfuor- 5-klór- piridin (1. táblázat 9. sz. vegyület): 4-(2,4,5-triklór- piridin- 6-il- amino)- 2,6-difluor- 3,5-diklórpiridin (1. táblázat 10. sz. vegyület): 4-(4,6-diklór- pirimidin- 2-il-amino- 2,3,5,6-tetraklór- piridin (I. táblázat 11. sz. vegyület): 4-(4,6-diklór- pirimidin- 2-il-amino)piridin (I. táblázat 12. sz. vegyület): 4-(4,6-diklór- pirimidin- 5-il-amino)piridin (I. táblázat 13. sz. vegyület): 4-(4.6- diklór- pirimidin- 2-il-amino)piridin (I. táblázat 14. sz. vegyület): 4- (4,6-difluor- pirimidin- 2-il-amino)- 2,6-difluor- 3,5-diklórpiridin és 4-(2,6-difluor- pirimidin- 4-il-amino) 2,6-difluor- 3,5-diklórpiridin (1. táblázat 15. és 16. sz. vegyületeinek 1:1 arányú keveréke). 45 50 /. példa E példában a (IV) képletű 4-(2,6-diklór- pirimidin-4-ilamino)- 3,5-diklór- 2,6-difluor- piridin (1. táblázat 1. sz. && vegyület) előállítását ismertetjük. 1,2 g nátriumhidridnek 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal képezett szuszpenziójához nitrogén-atmoszférában lassan 4,98 g 4-amino- 3,5-diklór- 2,6-difluor-piridin és 20 ml 60 vízmentes tetrahidrofurán oldatát adjuk miközben a reakcióelegy hőmérsékletét külső hűtéssel 7-10 C°-on tartjuk. Az adagolás befejezése és a hidrogénfejlődés abbamaradása után lassan 4,6 g 2,4,6-triklór- pirimidin és 20 ml vízmentes tetrahidrofurán oldatát adjuk hozzá, miközben a hőmérsék- 65 letet 7-10 C°-on tartjuk. Az adagolás befejezése után az elegyet 18 C°-ra hagyjuk felmelegedni, majd 18 órán át keverjük, jégre öntjük és kevés sósavval megsavanyítjuk. A képződő fehér csapadékot oly módon izoláljuk, hogy az elegyet éterrel extraháljuk, az éteres extraktot vízmentes 70 nátriumszulfát felett szárítjuk, és az étert ledesztilláljuk. A szilárd maradékot ciklohexán és széntetrakloríd elegyéből átkristályosítjuk. A kapott 4-(2,6-diklór- pirimidin- 4-ilamino)- 3,5-diklór- 2,6-difluor-piridin 185,7-186,5 C°-on olvad. 75 2,3,6,-tnfluor- 5-klór-2,6-dilfuor- 3,5-diklór-2-fluor- 3.5,6-triklór-40 J. példa. Az (1) általános képletű vegyületek aktivitását számos rovar és más gerinctelen kártevővel szemben meghatározzuk. A hatóanyagot 0.1 súly%-os folyékony készítmény alakjában alkalmazzuk.»kivéve Aedes aegypti és Meloidogyne incognita esetében, mikons 0,01 súly',? hatóanyagtartalmú készítményeket használunk. A készítményeket oly módon állítjuk elő, hogy a vizsgálandó vegyületet 4 térfogatrész aceton és 1 térfogatrész diacetonalkohol elegyében oldjuk. Az oldatot 0,01 súly% LISSAPOL " NX nedvesít őszért (a „LISSAPOL" szó védjegy) tartalmazó vizzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A teszt-módszer lényege minden kártevő esetében a következő: bizonyos számú kártevőt valamely közegen (általában a gazdanövényen vagy rovartáplálékon) tenyésztünk, majd a kártevőket és/vagy a közeget a készítménnyel kezeljük. A kártevők pusztulását vizuálisan, a kezelés után általában 1 3 nappal határozzuk meg. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze. A táblázat első oszlopában a kártevő nevét, a következő oszlopban a gazdanövényt vagy közeget, majd a harmadik oszlopban a kezelés és a kártevő pusztulás meghatározása között eltelt napok számát tüntetjük fel. Az értékelést az alábbi skála alapján végezzük el: 0 - 30%-osnál kisebb pusztulás 1 = 30 49%-os pusztulás 2 = 50 90%-os pusztulás 3 - 90- feletti pusztulás. A = táplálékfelvételcsökkentő hatás C = kemosztenláns hatás - - a tesztet nem végeztük el. 3