163873. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás rezgés fázismodulációjára

5 163873 6 tásértékét kell megkeresni. A 4. ábra szerinti koordiiátarend­szer koordinátáinak az 5. ábrán a munkapontban egymást metsző segédvonalak felelnek meg. A függőleges segédvonal jelzi a dióda előfeszültségét, mg a vízszintes a hatásos kapacitás nulla-vonala, minthogy a nyugalmi állapotban jelenlevő C0 munkaponti kapacitást az L tekercs induktivi­tása kompenzálja. A kapacitásdióda jelleggörbére annak 5 munkapontjában elhelyezett érintő a C = f (U) egyenesvonalú jelleggörbét ábrázolja, amely a C, kondenzátor segítségével valósítható meg. Ha egy további segédegyenest fektetünk a munkaponton keresztül, amelynek meredeksége az érintő meredekségének kétszerese, akkor ez a kapacitásdióda jelleg- -| Q görbéjét a P pontban metszi. Ezáltal kétszeresére változik a D kapacitásdióda és az L tekercs által alkotott párhuzamos kapcsolás változó Cv kapacitásának értéke, a C teljes kapa­citásértékhez képest, amellyel >> ezen a helyen az F reaktanciá­nak rendelkeznie kell. Minthogy két olyan kondenzátornak soros kapcsolása, amelyeknek kapacitása a kétszeres, ismét az 15 egyszeres kapacitást adja, a C, kondenzátor kapacitásértékét úgy kell megválasztani, hogy az a P pontban levő változó Cv kapacitásnak feleljen meg. A P pont és a munkapont közötti kapacitáskülönbség az a megfelelő kapacitásérték ezen jelleg­görbe számára, amellyel a C, kondenzátornak rendelkeznie 20 kell. Minthogy a kapacitásdiódák jelleggörbéi nem pontosan hiperbolák, és a rajz (5. ábra) pontossága korlátozott, előforulhat, hogy a C, kondenzátor kapott kapacitása eltér az optimális értéktől. Amennyiben a jelleggörbe linearizálás pontosságával szemben a maximális követelményeket állítjuk, 25 úgy szükséges, hogy modulációmérő és torzítási tényezőmérő segítségével ellenőrző méréseket és korrekciókat végezzünk. Ezen ellenőrzés számára csak a fázistolónak szabad működnie, nem pedig a teljes fázishidnak. Ez oly módon érhető el, hogy az R, ellenállást áthidaljuk. 3Q Amint a 6. ábrából látható, az U, feszültség vektor hossza periodikusan változik, ha ez az U,' és U," állások között 6 szögértékkel ide-oda leng. Az U, feszültség ezek szerint fázisban és amplitúdóban modulálva van. Az amplitúdómo­dulációnak akkor van minimuma és a frekvencia akkor kétszereződik, ha az U, feszültség vektora az U,'" és U,"" ^o állások között az U, nagyfrekvenciás feszültség vektora körül szimmetrikusan leng. Ez pontos kritériuma annak, hogy a fázislöket szimmetrikusan lengjen a 2=0° ponthoz képest az arctangörbén. Ha az L tekercs induktivitásának változásánál a fázismoduláció torzítási tényezőjének minimuma nem esik 40 egybe az amplitúdómoduláció minimumával, akkor ebből felismerhető, hogy a torzítási tényezőnek minimumra való beállításánál a C=f(U) jelleggörbe maradék görbületét az arctan-görbének ezzel ellentétesen ható görbületével kompen­záljuk. Ha például azon célból, hogy az amplitúdómoduláció minimumából torzítási tényező minimumához jussunk, az L 45 tekercs induktivitását csökkenteni kell, akkor a C, konden­zátor kapacitása túlságosan kicsi. A 7. ábra szerinti kapcsolási elrendezés G nagyfrekvenciás generátort tartalmaz, v - amely a fázisban modulálandó nagy­frekvenciás rezgést VQ ellenütemű erősítőre vezeti, amely U, CQ generátorfeszültséget és egy ezzel ellentétes fázisú U5 feszült­séget szolgáltat. Az U, generátorfeszültséget fázistolóra vezetjük, amely felépítés és működésmód tekintetében az 1. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezés fázistoló hídágával egyezik meg. Az R, ellenállás és az F reaktancia közös pontja J impedanciatranszformátor bemenetével van összekötve, 55 amely J impedanciatranszformátort olyan fázisforgatás nél­küli erősítővel valósítunk meg, amelynek feszültségerősítése 1, és nagy a bemenő ellenállása, m% kimenő ellenállása kicsi. A J impedanciatranszformátor földelt kollektrokapcsolásban működő tranzisztorfokozatból áll, amely Tr tranzisztort és R4 ellenállást tartalmaz. A J impedanciatranszformátor ki­menetéről R5 ellenállás vezet egy összekötő pontra, és ugyanide vezet a VQ ellenütemű erősítő kimenetéről R6 ellenállás: erről az összekötő pontról lehet a fázisban modu­lált rezgést levenni. A 7. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésmódja a következő: A fázistoló működésmódja megfelel az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben levő fázistoló hídág működésmódjá­nak. A 8. ábra szerinti vektordiagramm alapján az U6 kimenő feszültséget az F reaktanciáról levett U, feszültség és a VQ ellenütemű erősítő által szolgáltatott és az U, generátorfe­szültséggel ellentétes fázisú U, feszültség vektoriális összege­ként kapjuk, amely feszültségeket R, és R( ellenállásokon keresztül közös pontra vezetünk. Ha a VQ ellenütemű erősítő két kimenetének feszültségerősítési aránya, vagy pedig az R, és R, ellenállások ellenállásértékeinek aránya úgy van mére­tezve, hogy az R, és R, ellenállások közös pontján az R6 ellenálláson keresztül odavezetett * ellenfázisú Us feszültség értéke a fele az Rs ellenálláson keresztül odavezetett U 2 feszültség maximális amplitúdójának, akkor ezzel a kapcsolási elrendezéssel ugyanazt a hatást érjük el, mint az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezéssel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás rezgés fázismo­dulációjára, moduláló jel útján, nagyfrekvenciás generátor által táplált fázishíd segítségével, azzal jellemezve, hogy a fázishíd egyik hídágában ohmos ellenállásokból (R, ,Ra ) álló soros kapcsolást, míg a másik hídágban egy ohmos ellenállás­ból (R3 ) és egy reaktanciából (F) álló soros kapcsolást tartalmaz, és az egyik hídágban levő ellenállások (R,, R,) köz&s pontja differenciálerősítő (Vrj) egyik bemenetével (1), míg a másik hídágban levő ellenállás (R3) és reaktancia (F) közös pontja a differenciálerősítő (Vrj) második bemenetével (2) van összekötve, továbbá a reaktancia (F) a modulálandó frekvenciára hangolt rezgőkörből és ezen rezgőkörrel sorba­kapcsolt kondenzátorból (C,) áll, míg az egyik pontjával nagyfrekvenciás jelforrásra kapcsolt rezgőkör egy kapacitás­diódát (D) tartalmaz, amely moduláló jelforrásra csatlakozik, és ezzel sorosan kondenzátor (C,) van kapcsolva, amelyekkel (D, Cj) tekercs (L) van párhuzamosan kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyfrekvenciás generátor (G) a fázisban modulálandó nagyfrekvenciás rezgést szolgáltató kimenete ellenütemű erősítőn (VG) keresztül ellenállásból (R3 ) és a reaktanciából (F) álló fázistolóra van kapcsolva, továbbá az ellenállás (R,) és a reaktancia (F) közös pontja impedanciatranszformátor (J) bemenetével van összekötve, é* az impedanciatranszformátor (J) kimenő rezgést szolgáltató kimenete egy ellenállásra (R5 ), m% az ellenütemű erősítő (VQ) ellentétes fázisú rezgést adó kimenete egy másik ellenállásra (R6 ) van vezetve, és az ellenállások (R,,R,) másik végei össze vannak kötve. 3 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóis 740494, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom