163866. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletszabályozó több tér hőmérsékletszabályozására, főleg fülkés vasúti kocsikhoz

5 163866 6 Az első impulzussal egyidejűleg az első fülke 1 hőmérsék­letérzékelője a 6 erősítő bemenetével és az 1 hőmérséklet­érzékelőhöz hozzárendelt 19 beavatkozószerv a 11 és 12 sín­nel kapcsolódik össze. Az 1 hómérsékletérzékelő - az el­ső fülkében uralkodó hőménékletnek megfelelő - jele megfele­lő erősítéssel a 6 erősítő kimenetén jelenik meg és a 7 alapjeladó és jelösszehasonlító bemenetére kerül. A 7 alapjel- ° adó és jelösszehasonlító kimenete a 8 beavatkozójelképző áramkör 9 vagy 10 kapcsolótranzisztorát vezérli ki annak függvényében, hogy az érzékelt hőmérséklet az alapértékhez viszonyítva túl magas vagy túl alacsony. A kimenet a kimenőjelet ennek függvényében yagy a 11, vagy pedig a 12 IQ sínre adja ki. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időpontban a 11 és 12 sínnel csak a 19 beavatkozószerv van összeköttetés­ben, a kiadott beavatkozójel kizárólag ez utóbbival közlődik és azt vagy a hőteljesítményt csökkentő vagy a hőteljesít­ményt növelő irányba vezérli. A 19 beavatkozószerv 1 hőmérsékletérzékelő útján tör- ' 5 ténő közvetett befolyásolása a 23 vezérlőáramkör második impulzusának kezdetével egy teljes munkaperiódus tartamára megszakad. Ezen idő alatt a második impulzussal a 6 erősítő bemenetére ilLmindkét 11 és 12 sínre a 2 hőmérsékletérzéke­lőt és a 20 beavatkozószervet kapcsoljuk. A 6 erősítő 20 bemenetével üLmindkét 11 és 12 sínnel a 23 vezérlőáramkör harmadik impulzusa útján a 3 hőmérsékletérzékelőt és a 21 beavatkozószervet, további impulzusai segítségével pedig egymás után rendre az összes további hőmérsékletérzékelőt az esetenként hozzátartozó baavatkozószerwel együtt kap­csoljuk össze. 25 A 23 vezérlőáramkörnek az első vezérlési periódusban kiváltott utolsó példánk esetében negyedik impulzusa a 6 erősítő bemenetét ill. a 11 és 12 síneket a 4 hőmérsékletérzé­kelővel ill. a 22 beavatkozószerwel köti össze. Az 1, 2, 3, 4 hőmérsékletérzékelők, valamint a 19, 20, 21, 22 beavatkozó- 39 szervek fenti módon történő kivezérlése szüntelen folyamat formájában ismétlődik, miközben egy vezérlési cikluson belül a 18 központi szabályozóval \, minden hőmérsékletérzékelő hozzátartozó beavatkozószervével együtt a 23 vezérlőáram­kör körfrekvenciájának és szabályozandó terek számának megfelelő időtartamra kerül összeköttetésbe. A mért hőmér- 35 sékletnek az alapértéktől való eltérése esetén a fenti időtar­tam alatt a 18 központi szabályzó a beavatkozószervet ezen eltérést csökkentő irányban működteti. Ha pl. a vizsgált időpontban a 18 központi szabályozóval az 1 hőmérsékletérzékelő és a 19 beavatkozószerv van .Q összekötve úgy a 23 vezérlőáramkörből vezérlőfeszültséget kap a 14 kapcsolótranzisztorpár leközösített báziscsatlakozása, miáltal a 14 kapcsolótranzisztorpár mindkét tranzisztorra vezet, másrészt az 1 hőmérsékletérzékelő kimenete össze­kötődik a 6 erősítő bemenetével, A hőmérsékletnek megfele­lő jel felerősítve a 7 alapjeladó és jelösszehasonlító bemeneté- 45 re kerül. Amennyiben az 1 hőmérsékletérzékelővel észlelt hőmér­séklet az alapjeltől negatív irányban tér el, úgy a 7 alapjeladó és jelösszehasonlttónak a 8 beavatkozójelképző áramkör 9 kapcsolótranzisztora bázisával összekötött kimenetén jelenik „ meg a vezérlőjel. Ezzel a 9 kapcsolótranzisztor vezetővé válik. A 24 referenciafeszültség ilymódon áramot indíthat a 9 kapcsolótranzisztor emitter-kollektor szakaszán, all sínen, és a 14 kapcsolótranzisztorpár 11 sínre kötött emitterü kapcsolótranzisztorának emitter-kollektor szakaszán át a 19 beavatkozószerv egyik csatlakozójának irányába. Ezzel a 19 55 beavatkozószervet az eltérés csökkenését eredményező irány­ba vezéreljük. Amennyiben az 1 hőmérsékletérzékelővel észlelt hőmér­séklet az alapjeltől pozitív értelemben tér el, úgy a vezérlőjel a 7 alapjeladó és jelösszehasonlító másik kimenetén jelenik „„ meg, amely a 8 beavatkozójelképző áramkör 10 kapcsolótran­zisztorának bázisával van összekötve. Ezzel a 10 kapcsoló­tranzisztor válik átvezetővé. A 24. referenciafeszültség által indított áram ezesetben a 10 kapcsolótranzisztor emitter-kollektor szakaszán, a 12 sínen, valamint a 14 kapcsolótranzisztorpár 12 sinre kötött emitterű 65 kapcsolótranzisztorának emitter-kollektor szakaszán át a 19 beavatkozószerv másik csatlakozójának irányában folyik. A 19 beavatkozószervet ilymódon az előbbitől ellenkező irány­ba vezéreljük, ami az eltérés csökkenését eredményezi. Az összes többi 20, 21, 22 beavatkozószerveket a teljes vizsgált időtartam során változatlanul tartjuk, mivel a hozzá­juk tartozó 15, 16, 17 kapcsolótranzisztorpárok bázisaira nem kerül vezérlőfeszültség, és ezzel a 15, 16, 17 kapcsoló tranzisztorpárok zárnak. A 13 kimenő kapcsolóáramkör 14, 15, 16, 17 kapcsoló tranzisztorpárjaihoz a vezérlőteljesítmény csökkentésére rendre 25, 26, 27, 28 vezérlőtranzisztorokat lehet hozzá­rendelni. A 2. ábrán feltüntetett kapcsolás különösen előnyös elrendezést mutat be. A 25, 26, 27, 28 vezérlőtranzisztorok emitterei esetenként a 14, 15, 16, 17 kapcsolótranzisztor­párok megfelelő leközösített bázisaival vannak összekötve. Az összes 25, 26, 27, 28 vezérlőtranzisztor kollektora leközösít­ve a 29 közös kollektorellenállásra van kötve. A közös 29 kollektorellenállás másik oldala a tápfeszültségre csatlakozik. A 25, 26, 27, 28 vezérlőtranzisztorok bázisai ezen elrendezés esetében a 23 vezérlőáramkörrel vannak összeköttetésben. A 19, 20, 21, 22 beavatkozószervek kivezérlése a fentiekben leírtakkal analóg módon történik, a 23 vezérlőáramkör által indított vezérlőáram azonban ekkor a 25, 26, 27, 28 vezérlőtranzisztorok áramerősítési tényezőjével csökkentett mértékű. Az elrendezés csupán egyetlen 29 kollektorellenál­lást igényel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hőmérsékletszabályozó több tér hőmérsékletének egy­mástól független szabályozására, főleg fülkés vasúti kocsik­hoz, amelynek terenként legalább egy hőmérsékletérzékelője, valamint ez utóbbiról közvetve vezérelt beavatkozószerve, továbbá vezérlőáramköre van, azzal jellemezve, hogy egymás­sal sorbakötött egyetlen bemenő kapcsolóáramkörből (5), erősítőből (6), alapjeladó és jelösszehasonlító (7), valamint beavatkozójelképző áramkörből (8) és kimenő kapcsolóáram­körből (13) álló központi szabályozója (18) van, aholis a bemenő kapcsolóáramkör (5) bemenőpontjaira a hőmérsék­letérzékelők (1, 2, 3, 4) m% a kimenő kapcsolóáramkör (13) kimenőpontjaira a beavatkozószervek (19, 20, 21, 22) vannak kötve, továbbá a vezérlőáramkör (23) kimenete a központi szabályozó (18) bemenő kapcsolóáramkörének (5) és kimenő kapcsolóáramkörének (13) valamennyi vezérlőbemenetével össze van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti hőmérsékletszabályozó ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi szabályozó (18) beavatkozójelképző áramkörének (8) kapcsolótranzisz­torai (9, 10) közül az egyik kapcsolótranzisztor (9) bázisa (9) az alapjeladó és jelösszehasonlító (7) egyik kimenetére, a másik kapcsolótranzisztor (10) bázisa az alapjeladó és jel­összehasonlító (7) másik kimenetére van kötve, az előbbi kapcsolótranzisztor (9) kollektora egy közös sinre (11), a másik kapcsolótranzisztor (10) kollektora egy másik közös sinre (12), míg mindkét kapcsolótranzisztor (9, 10) emittere közös referenciafeszültségre (24) van csatlakoztatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőmérsékletszabályo­zó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes terekben elrendezett beavatkozószervekkel (19, 20, 21, 22) össze­kötött kapcsolóáramkör (13) beavatkozószervenként egy-egy kapcsolótranzisztor párból (14, 15, 16, 17) áll, melyek kollektorai rendre a hozzárendelt beavatkozószerwel vannak összekötve, a kapcsolótranzisztor párok (14, 15, 16, 17) egyik kapcsolótranzisztorainak emitterei az egyik közös sinre (11), másik kapcsolótranzisztorainak emitterei a másik közös sínre (12) csatlakoznak, míg a báziscsatlakozások, páronként közösítve a vezérlőáramkörrel (23) vannak összekötve. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hőménék­letszabályozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcso­lótranzisztor párok (14,15, 16, 17) elé páronként egy-egy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom