163851. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású gyomirtószer

163851 2-klór-4-etilamino- 6-n- propilamino- s-triazin 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino- s- triazin 2-klór- 4-etilamino-6- szek.butüamino- s-triazín 2-klór- 4-metilamino-6-terc. butilamino -s- triazin 24clór- 4-etilamino- 64erc. butilamino- s-triazin 2-klór-4- izopropilamino- 6-szek. butilamino-s-triazin 2-klór-4-izopropilamino-6-terc. butilamino- s-triazm 2-klór- 4,6-bisz- (etilamino)-s-triazin 2-klór- 4,6-bisz- (izopropilamino)-s-tirazin 2-klór- 4-etüamino-6- (l',2'-dimetilpropilamino> s-triazin 2-klór-4-izopropilamino- 6-ciklopropilamino-s- triazin 2-k!ór-4-etilamino-6- (2'-ciano-propil-2'-amino) -s-triazin 2-klór-4-ciklopropilamino-6- (2'-cianopropil-2'-amino)s-triazin 2-metiltio-4-metilamino-6-izopropilamino- s-triazin 2- metiltio-4,6-bisz(etilamino) -s-triazin 2-metütio-4-etilamino-6-izopropilamino- s-triazin 2-metiltio-4-etilamino-6- szek.butilamino- s-triazin 2-metiltio-4-etilamino-6- terc.butilamino- s-triazin 2-metiltio-4,6-bisz (izopropilamino)-s-triazin 2-metiltio-4-izopropilamino-6-szek.butilamino-s-triazin 2-metiltio-4-izopropüamino-6-terc.butilamino-s-triazin 2-metiltio-4- izopropüamino-6-ciklopropilamino- s-triazin 2-metiltio-4-izopropilamino-6- (2'-cianopropil-2'-amino )-s-triazin 2-metiltio-4-ciklopropilamino-6- (2'-cianopropil-2'-amino) -striazin 2-metiltio-4-etilamino-6- (' l\2'-dirnetilpropilamino)-s -triazin. Előnyös (IIa) képletű cianofenol-szánnazékok, mint keverék-alkotórészek a 2,6-dijód-4-cianofenol, a 2,6-dibróm-4-cianofenol és a megfelelő acilszármazékok, így a kaprilsav(2,6- dibróm- 4-ciano)- fenüészter és a metilkarbaminsav (2,6-dijód-4- ciano)- fenüészter. A Gib) képletű (benzaldoxim-nitrofeniléter) előnyös keverék-komponensek a következők lehetnek: A (IV) képletű 3,5-dibróm-44iirdoxi- benzaldoxim-O(2',4' -dinitrofenil)-éter, amelyet a következőkben „bromofenoxim" néven említünk, továbbá a megfelelő 3,5-dijód-4-hidroxi-benzaldoxim-0-( 2 ',4' -dinit rofenil)-éter és a 3,5-dijód-4-hidroxi-benzaldoxim-0-(2'-nitro-4,-dimetil-szulfamoil-fenil)-éter, valamint a 3,5-dibróm- 4-hidroxi-benzaldoxim-O- (2'-nitro-4'-dimetilszulfamoil-fenil)- éter. Hasonló oximéterek, amelyek 4-es helyzetben a nitro-, formil- vagy dialkilszulfamoil-csoport helyett más elektronvonzó csoportokat tartalmaznak, hasonló hatással rendelkeznek. Gyomnövényeken e leírásban mind széleslevelű gyománövényeket (dixotyledonae), mind különböző fűfajta gyomnövényeket (monocotyledonae) - kétszikű- és egyszikű gyomok - értünk. E gyomnövények , például a következő családokba tartoznak: Umbelliferae, compositae (különösen egyévesek), cruciferae, chenopodiaceae, rubiaceae, solanaceae, papaveraceae, boraginaceae, coryophyllaceae, scrophyllaceae, polygonum spp., geranium spp;, amaranthaceae, valamint a következő fűfélék: panicum, echinochloa, digitaria, setaria, cynodon, alopecurus, és hasonló fajták. Ilyen gyomnövények nagymértékben befolyásolják mind* a tavaszi, mind az őszi búza, valamint a kukorica növekedését. Mind a mai napig a szokásos herbicid szerekkel elfogadható mennyiségek használata esetén csak nagyon mérsékelt utóhatás volt elérhető. Bizonyos esetekben az ésszerű 2-6 kg hatóanyag/ha felhasználása esetén egyes gyomnövényfajták irtásánál kielégítő eredmények voltak elérhetők, egyidejűleg azonban más gyomnövények növekedése alig volt korlátozható vagy a szerek egyáltalán nem voltak hatásosak. Egyes esetekben olyan gyomnövény fajták, amelyek bizonyos herbicid hatású anyagoknak ellenálltak olymódon voltak csak írthatók, hogy a herbicid hatóanyag mennyiségét felemeltük. Ez azonban hátrányos, mivel az alkalmazandó mennyiség növelésénél fennállt a haszonnövények károsodásának a veszélye vagy nagy mennyiségű herbicid szer maradt vissza a talajban. Éppen ezért kívánatos a J kultúrnövények között tenyésző gyomnövények irtására olyan herbicid szerek kidolgozása, amelyek kis koncentrációk esetén is hatásosak. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti több komponensű keverékek, amlyek az (I) képletű triazin mellett valamely K (Ha) képletű hatóanyagot, különösen pedig egy (IIb) képletű hatóanyagot tartalmaznak, már kis koncentrációkban hatásosabbak gabona- és kukorica-kultúrákban tenyésző gyomnövények irtására, mint összehasonlítható koncentrációkkal rendelkező egyes komponensek egyéni hatásának összehason,Q Utasából várni lehet. Különösen hatásosaknak bizonyultak azok a keverékek, amelyek (I) képletű s-triazinként 2-klór-4-etilamino- 6-izopropilamino-s -triazint (a következőkben „Atrazin" néven említjük) a másik komponensként 3.5-dibróm- 4-hidroxi-benzaldoxim-O- (2;4'-dinitrofenil) 15 -étert (a következőkben „Bromofenoxim" megjelölést alkalmazunk) tartalmaznak. A találmány szerinti keverékek az (I) és (Ha), illetve (IIb) képletű alkotórészeket 1:1 és 1:12, előnyösen 1:2 és 1:8 súlyviszony közötti tartományban tartalmazzák. 2o Az alkalmazott mennyiségeknek elég nagynak kell lenniök ahhoz, hogy a mindenkor kívánt herbicid hatás elérhető legyen. így a gyomnövények irtására vagy növekedésük akadályozására alkalmazott mennyiségek az egyes gyomnövény fajták, az elkészítési formák, a hatóanyagok megfelelő 25

herbicid hatása, az alkalmazási cél (rövid- illetve hosszan tartó hatás), a felhasználás módszere, a növénysűrűség, az uralkodó időjárási viszonyok és egyéb körülmények szerint változnak. Ezért nem lehetséges minden feltételnek megfelelő alkalmazási mennyiséget megadni. Általában a hatóanyagelegy alkal-Q mazási mennyisége hektáronként 0,2 kg és 1,2 kg, előnyösen 0,25 kg és 0,9 kg között mozog. Ez az elegy emellett még vivőanyagokat és/vagy hígítószereket is tartalmaz. Ilyen keverékekkel a mérsékelt zónában különösen az őszi- és tavaszi-gabonakúltúrák, valamint a kukorica-kultúrák 2» kezelhetők a növények kikelése után anélkül, hogy a haszonnövények valamilyen módon károsodnának. A növényzet kezelése a találmány szerinti keverékekkel a növekedési szakasz lehető legkorábbi időpontjában a növények kicsírázása után történhet. 40 A találmány szerinti szerekben a triazinkomponensek az összes hatóanyagmennyiség 8-50 súly%-át, míg a (Ha), illetve (IIb) típusú komponensek az összes hatóanyagmennyiség 92-50 súly%-át teszik ki. A két említett fajta hatóanyag különböző kondicionáló szerekkel és adalékokkal szokásos 45 módon olyan szerekké alakíthatók, amelyek a hatóanyagokat a gyomirtásnál szokásos mennyiségekben tartalmazzák. Szokásosan 1% hatóanyagmennyiséget használunk porozószerekben, míg permetezőporokban és oldatokban a hatóanyagmennyiség 80 vagy 90%-ra is növelhető. 50 A találmány szerinti herbicid szerek megfelelő adalékanyagokkal vagy eloszlatószerekkel való összekeverés után oldatok, porozószerek, permetezó'porok és vizes diszperziók vagy emulziók alakjában készíthetők el. A találmány szerinti szerek tehát valamely vivőanyaggal vagy hígítószerrel, így ^ például finomeloszlású szilárd anyaggal, szerves eredetű anyagok vizes oldatával, vízzel nedvesítő szerrel, diszpergálószerrel, emulgálószerrel vagy szuszpendáló szerrel, vizes emulzióval vagy e szerek minden fajta alkalmas kombinációjával együtt alkalmazhatók. A nedvesítő szereket, diszpergáló*~ szereket, emulgáló- és szuszpendálószereket szokásosan „felületaktív anyagok" gyűjtőnéven foglaljuk össze. Ilyen felületaktív anyagok" anionaktív, kationaktív vagy nem-ionos anyagok lehetnek, amelyek sok fajta változatban ismeretesek. A találmány szerinti szerek előállításánál a felületaktív 66 anyagokat szokásosan 1 súly% és 10 súly% közötti koncentrációtartományban alkalmazzuk. A találmány szerinti szereket a kívánt felhasználásnak megfelelően oldatok, emulziók, szuszpenziók vagy porozó-70 szerek alakjában kerülnek alkalmazásra. A hatóanyagokat az összes alkalmazási formának finoman eloszlatott alakban kell tartalmaznia. A növénynövekedés szelektív megakadályozására, különösen a szelektív gyomirtásra használt szereknél olyan közömbös vivőanyagokat részesítünk előnybe, amelyek 75 maguk nem fitotoxikusak.