163850. lajstromszámú szabadalom • Triazin-származékot tartalmazó gyomirtószer

3 163850 4 gesek, amelyek már a haszonnövényekre is fitotoxikusak. Ez a herbicid szer is hatásbeli hiányosságokat mutat nagyszámú széleslevelű gyomnövényfajtával, mégpedig az Amaranthus spp.-vel szemben. Ez a gyomnövényfajta, mint a kölesféle gyomnövények, a nehezen írtható gyomokhoz tartozik és gyakorlatilag minden fontos kultúrnövénynél ez a problémát jelentő' gyom. Az említett hatóanyag (Bladex) használata bár szabadon választható vetésforgót tesz lehetővé, egyes gyomnövények, így az előbb említett Amaranthus fajták, által okozott elgazosodást sem a kezelt haszonnövényekben, sem az őket követő vetéskulturákban nem akadályozza meg. Az találtuk, hogy az Atrazin és a Bladex alkalmazásánál jelentkező problémák megoldhatók, ha a haszonnövényekben előforduló kölesféle gyomnövények és széleslevelű gyomnövények irtására 2-klór-4-izopropüamino- 6-(7- metoxipropilamino)-s-triazint tartalmazó gyomírtószert használunk.. E vegyület előállítását a 148 609 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetjük. Ezt a triazin-származékot a haszonnövények, különösen a kukorica, ugyanolyan mennyiségben viselik el, mint az Atrazint és emellett kitűnő herbicid hatást mutat gyakorlatilag minden kölesféle és széleslevelű gyomnövénnyel szemben, különösen jó hatású az Amaranthus fajokkal szemben, ezenkívül hatásos tarackbúza (Agropyron) ellen is. Ez a hatóanyag a talajban gyorsabban elbomlik, mint az Atrazin, ezért különösen jól alkalmazható gyomirtásra az alacsony átlaghőmérsékletű és kis csapadékmennyiséggel rendelkező területeken, valamint kötött talajokon. A találmány szerinti gyomírtószerek hatóanyagként alkalmazott 2-klór-4-izopropilamino-6-(7- metoxipropilamino)-s-triazinnak ez a könnyű lebonthatósága a talajban meglepő és nem volt előre látható. Csupán az volt eddig ismert, hogy a triazingyűrűn egy metiltio-csoport szubsztituenssel rendelkező s-triazin-származékok alkalmasak a talajban maradt hatóanyag problémájának a megoldására, mivel ezek az anyagok csak korlátozott ideig fejtik ki herbicid hatásukat a talajban. Ilyen metiltio-s-triazinok azonban a kukorica-kultúrákban fitotoxicitásuk miatt nem használhatók. Éppen ezért nagyon meglepőnek kell tekinteni, hogy a találmány szerinti szerekben alkalmazott klór-s-triazinnal a talajban lévő maradék kérdése a könnyű lebonthatóság miatt az Atrazinhoz képest kitűnően megoldható és a hatóanyag mind a kölesféle gyomnövények, mind a széleslevelű gyomok (Amaranthus) ellen egyaránt hatásos. Ebben mutatkozik a jelentős haladás egyrészt az Atrazinhoz, másrészt a Bladexhez képest. A találmány szerinti szerek mind a haszonnövények, illetve gyomnövények kikelése előtt (preemergens használat), mind pedig azok kikelése után (postemergens használat) alkalmazhatók anélkül, hogy a meglévő növényzet után következő növénykultúra károsodásától tartani kellene, mimellett azonban a későbben csírázó gyomnövényeket is még kiirtják. Laboratóriumi kísérletek során megállapítottuk, hogy a 2-klór- 4-izopropüamino- 6-( 7-metoxipropilamino)-s -triazin sokszorta rövidebb idő alatt bomlik le a talajban, mint az Atrazin. Ha a hatóanyag vizes diszperziójával, így szuszpenziókkal végezzük a gyomirtást, különösen jó eredményeket érhetünk el. Az Atrazinnal ellentétben, amely minden, a gyomirtószereknél alkalmazott oldószerben gyakorlatilag oldhatatlan, a 2-klór-4-izopropilamino- 6-( 7- metoxipropilamino)s-triazin oldhatósági tulajdonságai lehetővé teszik ilyen emulziók előállítását. A gyakorlatban a felhasznált mennyiségek az éghajlati és talajviszonyoktól függően hektáronként 0,5 és 4 kg-os, előnyösen pedig 1,5 és 3 kg-os hatóanyagmennyíségek között mozognak. A találmány szerinti gyomírtószerek előállítása önmagában ismert módon a hatóanyagnak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyaggal szemben közömbös diszpergálóvagy oldószerekkel való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A felhasznált diszperziókat vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumokból, így permetezőporokból (Wettable powder és emuigálható koncentrátumokból állítjuk elő. Vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok, azaz permetezőporok (wettable powder), paszták és emulziókoncentrátumok olyan szerek, amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hígíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyágból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló adalékokból, felületaktívanyagból, habzásgátló szerekből és adott esetben oldószerekből állnak. A hatóanyagkoncentráció ezeke ben a szerekben 5% és 80% között van A permetezőporokat (wettable powder) és pasztákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat diszpergálószerekkel és poralakú vivó'anyagokkal alkalmas berendezésekben a homogenitás eléréséig összekeverjük és összeőröljük. Vivőanyagok._ ként például a következő anyagok jönnek tekintetbe: kaolin, talkum, bolus, lösz, kréta, mészkő, mészkő-zúzalék, ataclay, dolomit diatomaföld, kicsapott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és kábumaluminiumszilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magnéziumszulfát, magnéziumoxid, 15 őrölt műanyagok, műtrágyák, így ammóniumszulfát, ammóniumfoszfát, ammóniumnitrát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulózpor, növényi kivonatok maradékai, aktívszén, stb., önmagukban vagy egymással keverve jönnek tekintetbe. 20 Diszpergálószerekként például a következő anyagok használhatók: szulfonált naftalinnak és szulfonált naftalin-származékoknak formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, naftalin, illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a ligninszulfon-25 jav alkálifém-, ammónium- és alkáliföldfémsói, továbbá alkilarilszufonátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfémsói, zsíralkoholszulfátok, így a szulfatált hexadekanolok, heptadekanolok, oktadekanolok sói, a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nátriumsója, diter<~ cier acetilénglikolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid és zsírsavas alkálifém- és alkáliföldfémsók. Habzásgátló szerekként például szilikonok jönnek tekintetbe. 35 A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt adalékokkal olymódon keverjük, őröljük, szitáljuk és paszírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd részek 0,02 - 0,04 mm-t, a pasztáknál pedig 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulzió-koncentrátumok és paszták előállításához az előzőekben megadott 40 diszpergálószereket, szerves oldószereket és vizet használunk. Oldószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: alkoholok, benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120 -350 C°-os hőmérséklettartományban forró ásványolajpárlatok. Az oldószereknek gyakorlatilag szagtalanoknak, a ható-45 anyaggal szemben közömböseknek kell lenniök és nem lehetnek fitotoxikusak, továbbá gyúlékonyak. A következőkben olyan kísérleteket írunk le, ahol a gyomnövényeket egymagukban és haszonnövényekkel együtt 5Q kezeljük a találmány szerinti szerekkel. Az alkalmazott emulziókat és szuszpenziókat emuigálható koncentrátumokból és permetezőporokból készítjük. Az emulgálható koncentrátumokat és a permetezőporokat a következő módon állítjuk elő: 55 Emulgálható koncentrátumok (a részek súlyrészeket jelentenek) a) 10 rész 2-klór-4- izopropilamino- 6- (7 -metoxipropilamino) -s-triazin 5 rész kombinációs emulgátor, amely kálcium-dodecil-50 benzolszulfonátból és nonilfenolpolioxietilénből áll 40 rész N-metil-pirrolidon(2) 45 rész xilol; b) 10 rész 2-klór-4-izopropilamino-6- (7- metoxipropilamino) -s-triazin g5 5 rész a) pont szerinti kombinációs emulgátor 40 rész N-metil-pirrolidon (2) 45 rész dioktilftalát; c) 20 rész 2-klór-4-izopropilamino-6-(7-metoxipropilamino)s-triazin 70 5 rész a) pont szerinti kombinált emulgátor 50 rész dimetilacetamid 25 rész xilol. E koncentrátumok előállításához a részeket alaposan összekverjük egymással. E koncentrátumok vízzel alkalmas • 75 töménységekre hígíthatok. 2