163847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilacethidroxámsav- származékok előállítására

3 163847 4 napon az állatokat megöltük, a keletkezett granulómát kihámoztuk és ennek súlyát nedves, illetve száraz állapotban meghatároztuk. A vizsgált anyaggal kezelt patkányokból kioperált granulómák szárazsúlyát összehasonlítva a kontroli­állatokból kivett granulómával kiszámítjuk a granulóma-gát­lást. Az elviselhetőséget a kísérleti állatok kezelés alatti súlygyarapodása bizonyítja. A gyomor- és bélrendszernél mutatkozó elviselhetőséget például patkányoknál fekélykeltő hatással mértük, amelynél a hatóanyagot 15 óra különbséggel kétízben orálisan alkal­maztuk, majd az első adag után 21 órával a kísérleti állatokat megöltük és az emésztőszerveket a keletkezett fekély és a nyálkahártya további elváltozásai szerint ítéltük meg. A lázcsillapító hatás megállapítására az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő dózis formájában perorálisan patkányoknak adagoltuk, amelyeknek 16-18 órával előbb, desztillált vízben 15% élesztőt, 1% tragantot és 1% nátrium­kloridot tartalmazó oldatból 1 ml/100 g testsúly mennyiség­ben intramuszkulárisan injektáltunk. Az élesztő által előidé­zett láz mértékét a gyógyszerezés előtt egy órával és fél órával, majd a gyógyszerezés után 5 órán keresztül félórán­ként végbélben mértük és a maximális hőmérsékletdepresszió, valamint a vizsgálandó anyag adagolása után 5 órán keresztül mért számtani közepes hó'mérsékletcsökkenés az adagolás előtt két mérés átlagával szemben szolgált összehasonlítási alapul. Az (I) általános képletű vegyületek az ultraibolya fénysu­garakat kb. 290-315 mn hullámhossz-tartományban abszor­beálják. Ez a speciális tulajdonság különösen alkalmassá teszi ezeket a vegyületeket arra, hogy napozásnál a leégést akadá­lyozó kozmetikai készítményekben bedolgozásra kerüljenek. Ilyen nap ellen védő készítmények megfelelő összeállításával és ezek alkalmazásával a leégés elkerülhető anélkül, hogy a bőr kívánt lebarnulása megakadályozva lenne. Az (I) általános képletnek megfelelő új. helyettesített o^anilino-fenilacethidroxámsav-származékok alkalmasak mint hatóanyagok szájon át, végbélen át, parenterálisan vagy bőrön át adagolható gyógyszerek készítésére, melyek a gyógyulás különböző fokán a fájdalmak és gyulladásos folyamatok enyhítésére és megszüntetésére szolgálnak, például sérülés utáni és műtét utáni állapotban: továbbá szájon át, végbélen át, parenterálisan vagy bőrön át felhasználhatók reumás, artritiszes és más gyulladásos betegségek kezelésére. Különösen említésre méltók az (la) általános képletű vegyületek, mely képletben R,' jelentése hidrogénatom, metil-csoport, vagy a 35. rend­számig bezárólag halögénatom, RÍ" hidrogénatom, metil-csoport, a 35. rendszámig bezárólag halogénatom, vagy trifluormetü-csoport és jelentése hidrogénatom, metil-csoport, vagy a 35 rend­számig bezárólag halogénatom, az R,', Ra ' és R 3 ' szubsztituensek egyidejű meghatározásának mint hidro­génatomnak kizárásával, és a megfelelő sói. Különösen előnyösek az (Ib). általános képletű vegyüle­tek, valamint sói, mely képletben R," jelentése metil-csoport, vagy kloratom, Ri" jelentése hidrogénatom, metil-csoport, vagy kloratom es V jelentése hidrogénatom, metil-csoport, vagy kloratom. Különösen előnyös gyógyászati tulajdonságokkal rendel­keznek a következő vegyületek: [o- (2,6-diklóraniüno)-fenil]-acethidroxámsav [o-(2,6-diklór-m-toluidino)-fenil]-acethidroxámsav ío-(3-klór-o-touidino)-fenil]-acethidioxámsav [o- (6-klór-o-tuluidino)-fenil]- acethidroxámsav és [o-(2,6-xüidino)-fenil)-ace thidroxámsav. Az (I) általános képletű ú| vegyületek és ezek sói önmagában ismert módon állíthatók elő. A találmány tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületek és ezek szervetlen bázissal képezett sóinak előállítására egy (II) általános képletű sav helyettesítetlen amidját vagy rövidszénláncú alkil-, cianometil- vagy nitro-5 fenileszter- származékát, mely képletben R,,R2 ésR 3 jelentése az (I) általános képletben megadottal azonos, hidroxilaminnal vagy ennek sójával bázikus közegben reagál­tatjuk és szükség szerint a kapott (I) általános képletű , Q vegyületet szervetlen bázissal sóvá alakítjuk. A reakciót szerves oldószerben, előnyösen 20—100 C° közötti hőmérsékleten, illetőleg az alkalmazott oldószer forráspontján és 20 perctől 15 óráig terjedő reakcióidővel folytatjuk le. 15 A reakció körülményei közt alkalmas oldószerként inert szerves oldószert, pL kis szénatomszámú alkanolokat, aceto­nitrilt vagy kloroformot, továbbá acetont, dietilétert, di-n­butilétert, ecetsavas-etilésztert, 1,2-diklóretánt.dimetilforma- / midot, dimetilszulfoxidot, 1,4-dioxánt, metüénkloridot, nit-20 rometánt, petrolétert, tetraklóretilént, széntetrakloridot vagy triklóretilént, valamint benzolt, nitrobenzolt, piridint vagy toluolt alkalmazhatunk. Az előnyös oldószer kiválasztása a mindenkor alkalmazott kiindulási anyag természetétől függ. Például egy (II) általános 25 képletű sav kis szénatomszámú alkilészterének vagy amidjá­nak reakcióját kis szénatomszámú alkanolban, előnyösen metanolban folytatjuk le. Egy (II) általános képletű sav aktivált észter reakciójához mint oldószert, pl. acetonitrüt, kloroformot, dimetilformamidot vagy ecetsavas-etilésztert 30 alkalmazunk. Az említett (II) általános képletű savak amid- és észter­származékait hidroxilaminnal vagy ennek sójával sztöchiometrikus mennyiségben, vagy hidroxilamin felesleg­gel reagáltatjuk. Az említett sav-származékok hidroxilamin-35 hidrokloriddal történő reakciójánál a hidroxilaminhoz viszo­nyítva ennél erősebb bázist kell feleslegben hozzáadni. A (II) általános képletű savak kis szénatomszámú alkilész­ter- vagy amid-származékainak reakciójánál a hidroxilamin­hidrokloriddal ekvivalens mennyiségben, előnyösen négysze-40 res feleslegben bázist, pl. nátriumalkoholátot vagy alkoholos nátrium-hidroxidot adunk a reakcióelegyhez. Amennyiben egy (II) általános képletű sav aktivált észte­rét, például a ciánmetilészterét, vagy a p-nitrofenil- észterét reagáltatjuk, úgy a hidroxilamin-hidrokloridnak megfelelően 45 legalább kétszeres ekvivalens mennyiségű tercier szerves bázist, pl. trietilamint, vagy piridint alkalmazunk. A 01) általános képletű savak kis szénatomszámú alkil­észterének és amidjának néhány származéka ismert és továb­biak az ismertekhez analóg módon állíthatók elő. A kis 50 szénatomszámú alkilésztert például a megfelelő (II) általános képletű sav-származékok észterezésével, vagy a megfelelő nitrü alkoholizisével állítjuk elő. Az így kapott kis szénatom­számú alkilészterből az ismert módon ammóniával reagáltatva a megfelelő amidot állítjuk elő. A helyettesített o-anilino-fenilecetsavas-ciánmetilésztert a megfelelően helyettesített (II) általános képletű o-anilino­fenilecetsav-származékokból ekvivalens mennyiségű trietil­amin jelenlétében klóracetonitrfllel reagáltatva, vagy az emlí-0Q tett savak nátrium-sóit megfelelő oldószerben pl. dimetilszul­foxidban klóracetonitrillel reagáltatva állítjuk elő. A (II) általános képletű helyettesített savak p-nitrofenilészterét a megfelelő sav-származékok, piridin jelenlétében trifluorecet­savas-p-nitrofenüészterrel végzett reakcióval állítjuk elő. gg Az így előállított (I) általános képletű új fenilacethid­roxámsav-származékokat ezután szükség szerint - a szokásos módon - szervetlen bázissal sókká alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek sóinak elkészítéséhez alkálihidroxidot, pl. nátrium- vagy káliumhidroxidot, vagy jQ alkáliföldfémhidroxidot, pl. kalciumhidroxidot alkalmazha­tunk. Az (I) általános képletű helyettesített fenilacethidroxám­savak orálisan, rektálisan vagy parenterálisan adagolhatok. A vegyületek külsőleg, például kenőcs-alapanyagba bedolgozva .75 is felhasználhatók. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom