163844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratintartalmú szálak és szövetek kezelésére
13 163844 14 kivonatának pH-értéke azonban 7,0 volt. A mintákat a polimerkaptán-észterek triklóretilénnel készült 1% koncentrációjú és különböző katalizátorokat tartalmazó oldataival kezeltük, olymódon, hogy az anyag 3% polimerkaptánt és 0,3% katalizátort vett fel: kivételt képezett a réznaftenát katalizátor, amelyből a textilanyag 0,0041% mennyiséget vett fel. A textilanyag kezelt mintáit légkeringtetéses szárítószekrényben 70° hőmérsékleten 10 percig szárítottuk, majd az alábbi III. táblázatban megadott idő elteltével mostuk és megszárítottuk a mintákat és meghatároztuk azok felületi zsugorodását. Az azonos anyagú, de polimerkaptán-észterrel nem kezelt minták átlag 24%-os zsugorodást szenvedtek (felületre számítva) a mosás hatására. A kapott kísérleti eredményeket az alábbi III. táblázat tartalmazza. 10 15 C,, n-alkil primer aminők 70 mól etilénoxiddal képezett adduktumjából állt. A fenti módon elkészített emulzió 6 g-ját 144 g vízzel hígítottuk és 0,3 g N,N'-díetil-tiokarbamidot, 0,3 g monoetanolamint, 0.3 g nátrium-dibutilditiokarbamátot vagy 0,135 g 100 tf. hidrogénperoxidot kevertünk hozzá. Egy kísérletben a katalizátor hozzáadását mellőztük. A fenti módon hígított emulziót gyapjú-flanelre vittük olymódon, hogy a textilanyag 3% polimerkaptán-észtert és 0,3% katalizátort vett fel: kivételt képezett a hidrogénperoxid katalizátor, ebből 0,035%-ot vett fel a textilanyag. A fenti kezelés után 1, 2 vagy 8 nappal végzett mosás és szárítás után mértük a textilminták felület-zsugorodását. A kapott eredményeket az alábbi IV. táblázatban foglaltuk össze. IV. táblázat III. táblázat PoliKatalizátor Felület-zsugorodás merkap tán 1 2 8 nap elteltével % B diizopropilxantogendiszulf id 11,7 10,3 8.3 C diizopropilxantogéndiszulfid 12,1 14,9 L diizopropilxantogéndiszulf id 15,4 O diizopropilxantogendiszulfid 6,9 4,9 4,9 B N,N'-dietiltiokarbamid 14,5 11,8 C N.N'-dietiltiokarbamid 13,1 13,6 O N,N'-dietiltiokarbamid 12,6 9,0 B tetrametiltiuramdiszulf id 12,7 12,7 C tetrametiltiuramdiszulf id 14,5 13,2 O C tetrametiltiuramdiszulfid réznaftenát*' 10,3 16,7 8,4 8,5 x/ megfelel 0,0009% réznek, a gyapjú súlyára számítva. 20 25 30 35 40 45 50 3. példa A 2. példában leírt módon jártunk el, a gyapjúszövetet 1% „polimerkaptán C" és vagy 0,02% dietiléntriamin („A" oldat) vagy 0,33% epoxidgyanta és 0,053%' dietilén-triamin („B" oldat) tartalmú perklóretilénes oldattal kezeltük olymódon, hogy a textilminta 300% oldatot vett fel. A „B" oldatban szereplő epoxidgyanta 2,2-bisz-(4-hidroxifenil)- propán- poliglicidiléter volt, amely 5.1 ekvivalens/kg 1,2-epoxidot tartalmazott. Az ,.A" oldattal kezelt minták 1 vagy 2 napi tárolás után történő mosás hatására 13,5% ill. 9,3% felület-zsugorodást, az ugyanígy a „B" oldattal kezelt minták pedig 9,8% ill. 6,4% felület-zsugorodást mutattak 4. példa 0,5 g nátrium-karboximetilcellulózt 44,5 g vízben oldottunk 70-80° hőmérsékleten, majd az oldatot lehűlni hagytuk, 50 g polimerkaptán-észtert és 5 g anionos emulgeálószert adtunk hozzá, majd az elegyet nagy fordulatszámú keverővel 5 percig kevertük. Az anionos emulgeálószer 1 mól C14 -Poli Katalizátor Felü let-zsugorodás mer kap 1 2 8 tán nap elteltével % C _ 14,4 C IM.N'-dietiltiokarbamid 14,4 C nátriumdibutilditiokarbamát 15,8 B monoetanolamin 9,8 10,7 C monoetanolamin 14,4 L monoetanolamin 9,3 13,1 9,3 O monoetanolamin 4,0 6,4 4,9 C hidrogénperoxid 14,0 55 60 65 70 75 5. példa Gyapju-flanellt oly vizes eleggyel kezeltünk, amely literenkint 85,7 g „polimerkaptán C" -emulziót (előállítva a 4. példában leírt módon), 20 g monoetanolamint és 29 g 70%-os vizes monoetanolamin-szeszkviszulfitot tartalmazott: a textilanyag 70%-ot vett fel ebből a vizes elegyből. Az így kezelt anyagot nedves állapotban 2,5 percig gőzöltük: a gőzölést vagy kisimított vagy redőzött alakban rögzített textilanyaggal végeztük és így a zsugorodásmentesítő kezeléssel egyidejűleg tartós alakítási hatást is elértünk. Az így kezelt, redőzött alakban stabilizált flanell mosás után is megtartotta a redőzetet, mig a csupán redőzött, de a találmány szerinti zsugorodásmentesítő emulzióval nem kezelt textilanyag a mosás hatására a redőzött alakját elvesztette. A csupán monoetanolaminnal és monoetanolaminszeszkviszulfittal kezelt flanell mosás utáni zsugorodása hasonló mértékű volt, mint a kezeletlen flanellé és a redőzött alakot sem tartotta meg olyan jól, mint a polimerkaptán-észterrel kezelt minták. 6. példa Gyapju-flanellt oly vizes oldattal kezeltünk, amely literenkint 29 g 70%-os monoetanolamin-szeszkviszulfitot és 20 g monoetanolamint tartalmazott. A textilminták 70% oldatot vettek fel: a kezelt mintákat azután nedves állapotban, kisimítva vagy redőzött alakban, 2,5 percig gőzöltük. Ezután 1% polimerkaptán-észtert és 0,02% dietilén-triamint tartalmazó perklóretilénes oldattal impregnáltuk a textilmintákat, 300% oldat-felvételig. Az így kezelt mintákat azután 70° hőmérsékleten 10 percig szárítottuk. A kisimított alakban kezelt mintákat monoetanolamin és monoetanolamin-szeszkviszulfit fentebb leírt módon elkészített vizes oldatával permeteztük: a redőzött alakba hozott mintákat nedves állapotban 2,5 percig gőzöltük a redőzés rögzítése céljából. Valamennyi kezelt mintát az előző példákban ismertetett módon, az alábbi táblázatban megadott ideig tároltunk, majd mostuk a mintákat. A kapott eredményeket az alábbi V. táblázatban foglaltuk össze. 7
