163843. lajstromszámú szabadalom • Szalagszeletelő -tekercselő és föltekercselt szalag hosszát automatikusan mérő berendezés

3 163843 4 csévélő tengelyen elhelyezett elválasztó tárcsákkal van ellátva, az elválasztó tárcsák között pedig a vágótárcsák által fölszabott szalagcsikok szélességi méretéhez igazodó, a fölcsévélt szalagtekercsek tároló orsóját képező orsózógyűrűk foglalnak helyet. A fölcsévélő tengely, legalább egyik alkotója mentén a ráhúzott elválasztótárcsáknak és orsózógyűrűknek a fölcsévélő tengelyhez viszonyított relatív elfordulását meggátló (legalább egy) bordaszerű ékkel van ellátva. Az orsózógyűrűk, valamint az elválasztótárcsák a fölcsévélő tengelyre való fölfűzhetó'ségük érdekében centrális furattal vannak ellátva, e furatok palástfelületébe pedig a fölcsévélő tengely ékjei számának és méretének megfelelő számú és méretű vezetőhorony van bemunkálva. Az orsozógyűrű külső palástfelületébe legalább egy, előnyösen azonban két darab alkotóirányú fűzó'horony van bemunkálva. \7 elválasztótárcsák centrális furataik közelében legalább egy, előnyösen azonban két darab fűzőfurattal vannak ellátva, e fűzőfuratoknak a fölcsévélő tengely geometriai középvonalától mért távolsága pedig az orsózógyú'rűkbe bemunkált fűzó'hornyoknak ezen geometriai középvonaltól mért távolságával megközelítőleg azonos. Az orsózógyűrűk fűzőhornyain és az elválasztótárcsák fűzó'furatain legalább egy darab, az orsózógyűrűknek egymáshoz viszonyított relativ elfordulását meggátló összefűző elem van keresztüldugva. A mérőegységnek menetes orsóra szerelt mérőtárcsája és ugyancsak a menetes orsón elhelyezett mérőidoma van, a mérőegységnek részét képezi továbbá egy, - a menetesorsóval célszerűen párhuzamos - hosszbeállító orsó, amelyen tetszésszerinti helyzetben rögzíthető, a mérőidommal való érintkezés pillanatában a fölcsévélő szerkezet meghajtószervét leállító kikapcsoló ütköző van elhelyezve. A méró'tárcsa palástfelülete mentén felületdurvitással, előnyösen alkotóirányú bordázattal (u.n. randalirozással) van ellátva, a mérőtárcsa pedig ezen palástfelülete mentén a fölcsévélő tengelyen helyet foglaló szalagtekercsek egyike útján dörzstárcsa módjára van meghajtva. A szalagtekercsekre fölcsévélt szalagcsíkok hossza a mérőtárcsa körülfordulásának előnyösen egészszamú többszörösével van meghatározva, e hosszak pedig a szalagtekercsek kényszerű együttforgása következtében azonos nagyságúak. A mérőidom a menetes orsó mentén van könnyű áthelyezhetőségek érdekében függőleges irányban elnyújtott furattal van ellátva, és ezen elnyújtott furat belső palástfelületének pedig legalább a fölső részébe a menetes orsó csavarmenetének megfelelő anyamenet van belevágva. A találmány szerinti szalagszeletelő és -tekercselő berendezés számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy a fölcsévélő tengely meghajtása, és ugyanakkor a vágótárcsák és a tárolódob szabadonfutása következtében teljesen szoros szalagtekercseket tudunk előállítani, mégpedig olymódon, hogy a mérőegység beállítása segítségével a fölcsévélt szalagtekercsek abszolút méretpontossága biztosítható. Ez a méretpontosság a fölcsévélt szalagtekercsek hosszára vonatkozóan nem csupán az egyidejűleg fölcsévélt szalagtekercsek egymással való azonosságát jelenti, hanem a beállított hossz tetszésszerinti ideig az egymás után gyártott szalagtekercs-sorozatok egymással azonos méretét is jelenti, amely mindaddig változatlan marad, amig a hosszbeállító orsó kikapcsoló ütközőjét változatlan pozícióban hagyjuk. A berendezés külön előnye, hogy segítségével rendkívül széles méretskálán belül - gyakorlatilag kb. 1,5 és 30 mm közötti szélességű intervallumban - tudunk szalagtekercseket készíteni. Annak sincsen akadálya, hogy az egyidejűleg készített szalagtekercsek számát is szintet tetszésszerint megnöveljük. Ez csupán azt teszi szükségessé, hogy kellő szélességű alapszalagot és kellőszámú vágótárcsát, és természetesen ennek megfelelő orsózógyűrűl és elválasztótárcsát alkalmazunk. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzon az l.ábra a találmány szerinti szalagszeletelő és -tekercselő berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos 5 részlete fölülnézetben, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt 11 II egyenes mentén vett metszet, csupán a méró'tárcsa meghajtásának elvi feltüntetésével, a Lábra az elválasztó tárca oldalnézete, a .- 4. ábra az orsozógyűrű oldalnézete. Az 1. abran jol látható, hogy az 1 alapszalagot a 2 tárolódobról vezetjük a 3 vágótárcsák felé. Mind a 2 tárolódob, mind pedig a 3 vágótárcsák szabadonfutó módon vannak kialakítva. A 3 vágótárcsák két oldalról - például 15 alulról és fölülről - kis mértékben hozzászorulnak az 1 alapszalaghoz. Itt jegyezzük meg, hogy a 3 vágótárcsák két darab egymással célszerűen egyetlen függőleges síkban elhelyezkedő, az ábrán föl nem tüntetett tengelyre vannak fölfűzve. 2o A két egymás alatti tengelyen elhelyezett vágótárcsák kontúrjai az 1 alapszalag elvágása érdekében a tengelyeik által meghatározott síkban egymásba metszenek. Ezen egymásba metsződés mértéke a fölszeletelendő anyag szilárdságától, illetve keménységétől függ. Lágy fémanyagok, például kö-25 tozoszalagkent alkalmazható lágyvas szalagok esetében elegendő a kb. 0,5 mm-es egymásbanyúlás is. A szabadonfutó 2 tárolódob és a 3 vágótárcsák felöl érkező anyagot a 4 fölcsévélő tengely hajtja meg voltaképpen, miközben a 3 vágótárcsák által 5 szalagcsikokká fölszabott 30 szeleteket egyidejűleg a 6 szalagtekercsekké föl is csévéli. A 4 fölcsévélő tengely meghajtásáról valamilyen önmagában ismert erőgép gondoskodik, melyről a forgó mozgást a 4 fölcsévélő tengelyre például a 25 szíjtárcsa segítségével vihetjük át. 35 A4 fölcsévélő tengelyen váltakozva foglalnak helyet a 7 elválasztó tárcsák, valamint a 8 orsózógyűrűk. Ezek föl vannak fűzve egyszerűen a 4 fölcsévélő tengelyre, amelynek legalább egyik alkotója mentén a 9 bordaszerű ék van kialakítva. A 7 elválasztó tárcsákban a 10 centrális furatok, a 40 8 orsózó gyűrűkben pedig a 11 centrális furatok vannak kialakítva. Mind a 10, mind pedig á 11 centrális furatok legalább egy-egy 12, illetve 13 vezetó'horonnyal vannak ellátva. Ezek a 12 és 13 vezetó'hornyok befogadják a 9 bordaszerű éket, és ezáltal megakadályozzák azt, hogy akár a 45 7 elválasztó tárcsák, akár pedig a 8 orsózó gyűrűk a 4 fölcsévélő tengelyhez képest el tudjanak fordulni. Természetesen a 4 fölcsévélő tengelyre annyi darab 8 orsózó gyűrűt kell fölfűznünk, ahány darab 5 szalagcsikká vágtuk föl az 1 alapszalagot a 3 vágótárcsák segítségével. 50 Minden egyes 8 orsózó gyűrű mindkel oldalán egy-egy 7 elválasztó tárcsa loglal helyet, tehát a 7 elválasztó tárcsák száma legalább eggyel több, mint az általuk elválasztott 6 szalagtekercsek száma. Annak érdekében, hogy a 7 elválasztó tárcsák, valamint a 8 orsózó gyűrűk egymáshoz viszonyított 55 helyzetét biztosítsuk, a 8 orsózó gyűrűkbe a 14 fűzó'hornyokat, a 7 elválasztótárcsákba pedig a 15 fűzó'furatokat munkáljuk bele, és ezeken keresztüldugjuk a 17 összefűző elemet. Csupán az összeszerelés megkönnyítése érdekében a 14 60 fűzőhornyokat, valamint a 15 fűzó'furatokat - mint a 3. és 4. ábrán látható - szimmetrikusan helyeztük el, és így teljesen mindegy, hogy a 7 elválasztó tárcsákat és a 8 orsózó gyűrűket melyik oldaluk felöl húzzuk rá a 4 fölcsévélő tengelyre. Természetesen a 17 összefűző elem könnyű átdughatóságát 65 biztosíthatjuk azáltal, ha a 14 fűzó'hornyok bemunkálási mélysége megegyezik a 15 fűzőfuratoknak a 4 fölcsévélő tengely 16 középvonalától mért távolságával. Az 5 szalagcsikokból fölcsévélt 6 szalagtekercsek fölcsé-70 vélt hosszainak méretpontosságáról és azonosságáról a mérőegység gondoskodik. E mérőegység legfontosabb eleme a 18 menetes orsón elhelyezett 19 méró'tárcsa. A 19 méró'tárcsa vastagsága célszerűen az 5 szalagcsíkok vastagságához igazodik, palástfelülete pedig durvitássál, például randalírozót tan 75 van kialakítva, hogy a 6 szalagtekercsek valamelyikével 2