163823. lajstromszámú szabadalom • Vasszerelés-elem vas-betonszerkezetekhez
163823 gonyzórúddal, az 5a) ábra egy átmenő lemez nyomatéki ábrájának a részletét mutatja, az 5b) ábra két rétegben elrendezett, lépcsőzött hálóvasalást mutat, amelyet a hagyományos megoldás alapján készítettek, az 5c) ábra a találmány szerint készített kétrétegű lépcsőzött hálóvasalást mutat, a 6a) ábra két betonacélháló csatlakoztatását mutatja a jelenleg ismert megoldásnak megfelelően, a 6b) ábra két betonacélháló csatlakoztatását a találmány szerinti megoldással tünteti fel. Az 1. ábra egy ponthegesztéssel készült betonacélháló részletét mutatja metszetben, amelynél az 1 lehorgonyzandó rúdra keresztirányban, a végtartományban, négy 2 lehorganyzórúd egymástól azonos e távolságban van elrendezve. A lehorgonyzási hosszat Ve -vel jelöltük. Eddig a szakemberek abból indultak ki, hogy pl. egy betonacélháló csatlakoztatott keresztrúdjainak a lehorgonyzási hosszához meghatározott számú hálómező — egy hálómező mérete egyenlő két hosszrúd közötti e távolsággal — szükséges, amelynek továbbá minimálisan (teherhordó betétek csatlakoztatásánál) 30 cm-nek kell lennie, emellett az utolsó 2 rúd utáni túlnyúlást nem vették figyelembe a lehorgonyzáshoz. A 2. ábra a találmány szerint felhegesztett rudak lehorgonyzási hatását szemlélteti. Itt abból indultunk ki, hogy egy rudat működési állapotában le kell horgonyozni, és a lehorgonyzási hatást egy felhegesztett rúd esetében a hasznos terhelésből származó húzóerő 30%-ában kell meghatározni. A lehorgonyzási hossznak a rúdvéggel ellentétes felén belül elrendezett rúd a találmány szerint pl. 0,3-6„_,o „- F e C ylIlCg c teljes lehorgonyzási hatással rendelkezik. Itt a rajzokon feltüntetett feszültségek ül. feszültség-hányadok Sg meg megengedett feszültségekként értendők. A lehorgonyzási hossznak a rúdvéggel szomszédos félrészén belül elrendezett lehorgonyzórúdnak a lehorgonyzó hatását a 2. ábrából kivehető módon csökkenteni kell, mivel a lehorgonyzási hossz végén a lehorgonyzási hatás nulla, mert az eltolódásnak nullának kell lennie. Amennyiben egy keresztrúd pl. ennek a félrésznek a negyedelő pontjában helyezkedik el, csak 0,15 • Se meg • Fe erőt vesz fel. A 3. ábrán a találmány szerinti betonacélháló kialakításának egy példáját tüntettük fel. Ezen belül a 3a) ábra egy olyan diagramot tartalmaz, amelynél az abszcisszán egy rúd Vj^, lehorgonyzási hossza van feltüntetve, amelyen először nincs lehorgonyzórúd, és amelyre Z húzóerő hat az E pontban. A számítással felvett feszültségi ábra a Z húzóerő csökkentésében az A—B vonalból adódik, mivel a B pontban a húzóerőnek meg kell szűnnie, tehát nuüával kell egyenlőnek lennie. Amennyiben a lehorgonyzási hossz elülső tartományában, tehát a 3 rúdnak a rúdvéggel ellentétes felében egy 4 lehorgonyzórudat (3b ábra) helyezünk el, a feltüntetett példánál x távolságban az E pontban való lerhogonyzás kezdetétől, a teljes lehorgonyzási 8 hatás, pl. 0,3 • 5g meg * Fg bekövetkezik, ül. érvényesül. A feszültségvonal tehát a C pontban 0,3. őg meg -nyi ugrást tesz, mégpedig a C és D pontok 5 között, majd párhuzamosan fut az A-B vonaüal, a D ponttól az F pontig. Amennyiben az F pontot levetítjük a 3b) ábrára, a V^ megrövidített lehorgonyzási hossz adódik, amely az előbbi példának megfe-JQ lelően 30%-kal kisebb, mint a \f^Q hosszúság, nevezetesen VL = 0,7 • VJ^J. A 3b) ábrán a szükséges V^ lehorgonyzási hosszt tüntettük fel a találmány szerint, mégpedig egy lehorgonyzandó 3 rúd esetére, amely elülső felében (0,5 • VjJ egy 4 lehorganyzórúddal van eüátva. A jelen példában tehát a találmány szerint a lehorgonyzási hossz megtakarítása következik be, és ezzel a lehorgonyzandó rúd acélanyagának 30%-át megtakarí-20 tottuk. A 4a) ábra és a 4b) ábra a találmány szerinti megoldás egy további változatát mutatja, amelynél egy lehorgonyzandó 5 rúd 6 lehorgonyzórúdja a lehorgonyzási hossz hátsó félrészében, mégpedig az E 25 pontban levő lehorgonyzási kezdőponttól y távolságra, tehát a rúdvéggel szomszédos félrészben helyezkedik el. A példában a 6 lehorgonyzórúdnak a végleges Vj^ lehorgonyzási hossz hátsó felében kell feküdnie. A 2. ábra szerint a lehorgonyzási hatás 0,15-6e meg 30 F értékre csökken, és ezzel a lehorgonyzási hossz csökkenése következik be, 0,15-Vj^-val 0,85. Vj^Q-ra. A 4a) ábrán azt a megfelelő diagramot tüntettük fel, amelynél a 6 lehorgonyzórúd tartomá-35 nyában az ugrás csak 0,15- ő. maa értéket tesz ki. A c, Illeg megrövidített V^ lehorgonyzási hossz itt 0,85 • Vj^val egyenlő. Amennyiben egy lehorgonyzási hossz végén a E .„ pontban rendezünk el, ez működési helyzetben gyakorlatilag hatástalan, amint a 2. és 4. ábrákon feltüntetett diagramból minden további nélkül megállapítható. Ebben az esetben tehát lehorgonyzási hosszat nem takarítottunk meg. Ac Lehetőség van arra is, hogy több lehorgonyzórudat rendezzünk el a lehorgonyzandó rud elülső és/vagy hátulsó felében, mégpedig a 2. ábra szerinti diagram egy húzásra igénybevett rúd lehorgonyzási hosszának alapulvételével. Ebben az esetben is figyelemmel kell 5Q lenni arra, hogy a végleges VT lehorgonyzási hossz esetében csak a VT lehorgonyzási hossz elülső felében fekvő lehorgonyzórudak vehetők számításba teljes lehorgonyzási hatásukkal, és a lehorgonyzási hossznak a hátsó félrészében fekvő lehorgonyzórudak csak 55 csökkentett lehorgonyzási hatásukkal vehetők figyelembe. Itt továbbá be kell tartani egy minimális lehorgonyzási hosszat, mégpedig pusztán abból a követelményből kiindulva, hogy a lehorgonyzó csomópontok bizonyos hosszat igényelnek. 60 Egy további alkalmazási példát mutatnak az 5a—
