163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására

163821 13 14 A lucernaszalma tartalmaz továbbá kisebb mennyiségben mangánt, cinket, kobaltot, rezet és jódot. Ugyanakkor az e példában használt lucernaszalmában megtalálhatók az 1. példában felsorolt aminosavak, csak kisebb koncentrációban. Mivel az ebben a példában felhasznált lucernaszalma fehérjetartalma az 1. példában használt lucernaszalma fehérjetartalmának mintegy 79%-a (szárított állapotban mérve), az adalékanyag adagolását mintegy 401 kg/óra (890 font/óra) arányúra emeljük, hogy a takarmány tápértékét azonos szinten tartsuk. Az 10 adalékanyag összetétele az 1. példában leírttal megegyező. A lucernaszalma betáplálási aránya ismét mintegy 3 tonna/óra. A működési paraméterek szintén megegyeznek az első példában leírtakkal. 5 perces időközökben a termékből mintát veszünk, hogy az eredmények hasonneműségét biztosítsuk. A 120 perces működési időszakban vett mintákat elemzés alá vetjük, a fehérjeegyenértékre, a foszfor-, kén- és nedvességtartalomra vonatkozó elemzési eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg súly%-ban: Mintavétel ideje percben Fehérje Foszfor Kén Nedvességtartalom 5 25 75 100 120 Átlagos 26,9 27,9 28,0 28,1 27,5 27,7 0,70 0,70 0,73 0,74 0,72 0,72 0,30 0,38 0,36 0,38 0,37 0,36 8,8 8,6 8,7 8,8 8,4 8,6 A példában a 120 perces kísérleti időszak alatt a rendszerbe betáplált összes lucernaszalma súlya 5355 kg (11 900 font) volt, míg az ugyanezen időszak alatt betáplált adalékanyag súlya 798 kg (1773 font). A kérődző állatok táplálására szolgáló, így előállított szemcsézett takarmány súlya 5180 kg (11 511 font) volt. Az eljárás során a fehérje-egyenérték kihozatala 100%-os. Az előállított szemcsék törőszilárdsága valamivel nagyobb, mint az 1. példában előállított szemcséké. Az 1. és 2. példában előállított szemcsék elemzési eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy az előállított szemcsézett takarmány fehérjeértéke 27,0% és 27,7% között van, miközben a nyers takarmány fehérjetartalma 15,1%-ról 11,3%-ra csökkent. A megnövelt adalékanyag adagolás következtében a szemcsék törőszilárdsága megnőtt. 3. példa Ebben a példában bemutatjuk egyrészt, hogy hogyan alakítható át a kukorica megfelelő adalékolással olyan megfelelő tápértékű takarmánnyá, amely a szarvasmarha tápanyagainak egyik legfontosabb alkotórésze, másrészt bemutatjuk szuszpendált szilárd anyagokat tartalmazó adalékanyagok felhasználhatóságát a takarmány előállításánál. Az eljárást lényegében az 1. példában leírt módon hajtjuk végre. A kukoricát a növekedés korai fázisában takarítjuk be, mely így 50 súly% kukoricacsutkát, 25 súly% kukoricaszárat, 12 súly% levelet, 10% más szárat és 5% háncsot tartalmaz. A betakarított növényt a mezőről beszállítjuk az üzembe, ahol szecskázó berendezésbe kerül. így a növényt feldolgozható nagyságú részekre aprítjuk és a hulladékanyagot elkülönítjük. A kukoricanövény elemzése a következő eredményeket adja: Komponens Súly% Nedvességtartalom 65,0 Fehérje 2,5 15 Zsiradék 0,8 Hamu 1,5 Foszfor 0,7 Kalcium 0,2 Cukrok (főleg poliszacharidok) 1,6 20 Szénhidrátok (poliszacharidok) 22,3 A folyékony adalékanyag összetétele a következő: 25 30 Komponens „A" oldat Ammónium-szulfát, kristályos Vizes karbamid-oldat (65% karbamid) CaC03

(porított mészkő) Víz (össznedvességtartalom 42,0%) 35 40 Súlyú a keverékben 30,0 10,0 40,0 5,0 15,0 100,0 A folyékony adalékanyagot a komponensek összekeverésével állítjuk elő. Mivel az adalékanyag bizonyos mennyiségű szuszpendált szilárd anyagot tartalmaz, keverést alkalmazunk a szilárd anyagok kiülepedésének meggátlása céljából. A folyékony adalékanyag fehérje-egyenértéke 106%, és elemzésének eredményei az alábbiak: 45 Komponens Nitrogén Fehérjeegyenérték Fehérje-egyenérték Súly% 17,1 106,0 106,0