163809. lajstromszámú szabadalom • Csiszolóanyag

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.111.18. VE-674 Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. X. 31. 163809 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 31/16 C 09 k 3/14 Feltalálók: OTOPKOV Petr Petrovich fizikus, SENCHAKOV Anatoly Ivanovich mérnök, NOZHKINA Álla Viktorovna mérnök, SOBOLEV Alexandr Stepanovich mérnök, Moszkva, Szovjetunió Tulajdonos: Vsesojuzny Nauehno—Issledovatelsky i Konstruktorsko-Tekhnologichesky Institut Prirodnykh Almazov i Instru­menta, Moszkva, Szovjetunió Csiszolóanyag í A találmány bevonattal ellátott szemcséjű csi­szolóanyagokra vonatkozik. A találmány szerinti csiszolóanyagokat szerves, keramikus és fémes kötőanyag-alapú csiszolószer­számok előállítására használhatjuk fel. 5 A csiszoláshoz, egyengetéshez, vágáshoz és fú­ráshoz jelenleg felhasznált, különféle csiszolóanya­gokbői előállitott szerszámok egy részénél a csi­szolóanyagok bevonattal ellátott szemcsékből áll­nak. 10 Ismeretes, hogy a kötőanyag nem mindig bizto­sit megfelelő tapadást a csiszolószemcséknek a matricában; ezért a csiszolószemcsék szilárdabb tapadásának biztosítására azok felületére különfé­le bevonatokat visznek fel. Ezeknek a bevonatok- 15 nak egy sor követelményt kell kielégiteniök. A be­vonatoknak mindenekelőtt szilárdan kell kapcsolód­niuk a csiszolószemcsék felületéhez. Ilyen bevonat csak a bevonószer és a csiszoló­szemcsék komponenseinek kémiai kölcsönhatása 20 révén jöhet létre. A kémiai kölcsönhatások energiá­ja nagyságrendileg 10-100 Kcal lehet, mig a fi­zikai kölcsönhatások energiája (Van der Waals erők) 1 Kcal-nál kisebb értéknek, vagy csak né­hány Kcal-nak felel meg. 25 A bevonószer anyagának továbbá a kötőanyag (azaz a szerszámok előállításában a csiszolószem­csék megkötéséhez felhasznált, és a szemcsékkel együtt a szerszám testét, vagyis a matricát alko­tó anyag) komponenseivel is kémiai kölcsönhatás-. 30 ba kell lépniük. A kölcsönhatást a szerszám elő­állitásának technológiai folyamata által meghatáro­zott hőmérsékleten, nyomáson és közegben kell létrehozni. A kémiai kölcsönhatások nem ronthat­ják a matrica mechanikai-fizikai sajátságait. A be­vonatnak korrózió- és hőállónak kell lennie, és hosszabb tárolás után is meg kell tartania eredeti sajátságait. További követelmény, bogy a bevona­tok könnyen, bonyolult berendezések és költséges anyagok felhasználása nélkül előállíthatók legye* nek. A csiszolószemcsék bevonására fémeket és nem-fémeket, azok karbidjait, boridjait vagy oxid­jait, valamint az emiitett anyagok elegyeit alkal­mazzák. Ismeretes, hogy a gyémántszemcsékre nikkel­ből, kobaltból, ezüstből, rézből, molibdénből, ti­tánból, alumíniumból, mangánból, kadmiumból, ónból, ólomból, cinkből, krómból, aranyból, volf­rámból, indiumból, vasból, cirkóniumból, platiná­ból, ródiumből és/vagy palládiumból vagy azok öt­vözeteiből, vagy a felsorolt fémek közül legalább egyet tartalmazó elegyekből álló bevonat vihető fel (57 825 sz. Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leirás). Ezek a bevonatok azonban nem elégitik ki a fent felsorolt legfontosabb követelményeket. Annak következtében, hogy a fémeket viszonylag alacsony hőmérsékleten (160-200 C°-on) viszik fel, a bevo­. natok nem tapadnak szilárdan a gyémántszemcsék 163809 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom