163715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-dienil-terpénvegyületek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőírtószerek

7 163715 8 Az (I) általános képlett! észtert önmagában Ismert módon közvetlenül is a megfelelő savamiddá ala­kíthatjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy egy (I) általános képletu észtert önmagában ismert módon átészterezéssel egy másik [pl. (XI) általános kép­­letll savból készített] észterből állitunk elő. Az A és B helyén oxigénhidat tartalmazó (II) ál­talános képletu kiindulási anyagokat az (11,1) álta­lános képletli vegylileteknek az (I) általános képle­tu vegyietekkel kapcsolatban leirt módon történő epoxidálásával állíthatjuk elő. Az (V) és (VII) általános képletu kiindulási anya­gokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (11,1) általános képletu vegyUletet valamely (XII) általános képletu vegyülettel (mely képletben Rg, R9 és Rio jelentése a (IV) általános képletnél meg­adott) reagáltatunk a fentiekben a Wittig-reakció kapcsán megadott módon. Egy kapott (VII) általános képletu vegyUletet - amennyiben A’ és B’ egyUtt további kötést alkotnak - adott esetben a fent ismer­tetett módon epoxidálhatunk. A K helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (IX) általános képletu kiindulási anyagokat pl. oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely (I) általános kép­letu kis szénatomszámu alkilésztert (ahol A és B egyUtt további kötést alkotnak) (kis szénatomszámu) -alkoxl-(kis szénatomszámu)-alkilénoxi-alkáli-alu­­miniumhidriddel vagy alkálifémaluminiumhidriddel, előnyösen bisz-(metoxi-etilénoxi)-nátrium-alumini­­umhidriddel ill. litiumaluminiumhidriddel reagálta­tunk. A kiindulási anyagot Ql) általános képletu észtert] oldhatósági tulajdonságainak megfelelően valamely oldószerben [pl. tetrahidrofuránban di­­oxánban, etiléterben, hexánban, toluolban vagy xi­­lolban; (kis szénatomszámu)-alkoxi-(kis szénatom­­számu)-alkilénoxi-alkáli-aluminiumhidrid esetén elő­nyösen benzolban, mig alkálifémaluminiumhidrid esetében előnyösen éterben vagy tetrahidrofuránban] oldjuk. A redukálőszert - előnyösen benzolos oldat­ban - hozzáadjuk. A hidridet általában ekvimoláris mennyiségben elégséges alkalmazni, azonban bizo­nyos esetekben kb. 10-20%-os hidrid-felesleg elő­nyös. A reakció-hőmérséklet tág határokon belül változtatható. A hidrogénezést a kiindulási anyagtól függően -70 C° és + 80 C° közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Előnyösen 0-20 C°-on dolgozhatunk. A kapott alkoholt kívánt esetben epoxidálhatjuk' és /vagy (IX) általános képletu halogeniddé (ahol K jelentése klór-, bróm- vagy jódatom) alakíthatjuk. A (IX) általános képletu alkoholnak (ahol K=hid­­roxil-csoport) (IX) általános képletu halogeniddé (ahol K= halogénatom) történő átalakításánál az al­koholt iners oldószerben (pl.petroléterben, benzol­ban, hexánban, előnyösen tetrahidrofuránban) old­juk és savmegkötőszer (pl. piridin, trietilamin, kínolin stb., előnyösen piridin) jelenlétében halo­­génezőszerrel (pl.tionilkloriddal, foszfortriklorid­­dal, tionilbromiddal, fos zforoxikloriddal, előnyösen tionilkloriddal) reagáltatjuk. Egy (XI) általános képletu savat pl. egy (I) ál­talános képletu észternek önmagában ismert módon történő elszappanosltása utján állíthatunk elő. A savakat elsősorban az átészterezés utján nehézke­sen előállítható (I) általános képletu észterek elő­állításánál kiindulási anyagként alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletu vegyületek cisz/transz - izomer-keverék alakjában képződnek, A keveréket pl.szelektiv aktivitással rendelkező, anyagon törté­nő adszorpció utján választhatjuk szét az izomer formákra. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az izo­mer-keveréket iners szerves oldószerben (pl. he­xánban, éterben vagy etilacetátban) oldjuk és kova­­savgélen adszorbeáljuk. A különböző zónákon adszor­­beált izomereket a fentiekben említett oldószerek­kel vagy oldószer-elegyekkel eluálhatjuk és izolál­hatjuk. Az izomer-keveréket bizonyos esetekben frakció­­nált désztilláció vagy adott esetben preparativ gáz­­kromatográfia vagy preparativ vskonyrétegkromatog­­ráfia segítségével is szétválaszthatjuk. Az (I) általános képletu vegyületek kártevők ir­tására alkalmazhatók. Az eddig ismert legtöbb kár­tevőirtószerrel ellentétben - melyek az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítják el, bé­nítják meg vagy Űzik el - az (1) általános képletu vegyületek az állati szervezet hormon-rendszerébe avatkoznak be. Rovaroknál pl. megzavarják az imágóvá történő átalakulást, a fejlődőképes peték lerakását és a lerakott normál peték kifejlődését. A generációs ciklus megszakad és az állatok köz­vetett módon elpusztulnak. Az (I) általános képletu vegyületek gerincesekre nézve gyakorlatilag nem mérgezőek; toxicitásuk 2500 mg/kg testsúly felet­ti érték. A felhalmozódás veszélye ezért kizártnak tekinthető. Az (I) általános képletu vegyületeket kártevők (pl. állatok, növények és raktárak kárte­vőinek) irtására veszélytelenül felhasználhatjuk. Az (I) általános képletu vegyületek különösen ge­rinctelen állatok (pl. artropódák és nematódák, kü­lönösen rovarok pl. Tenebrio molitor, Tineola bi­­selliella, Carpocapsa pomonella, Leptinotarsa de­­cemlineata, Calandra granaria, Dysdercus cingu­­latus vagy Ephestia kuhniella) irtására alkalmaz­hatók. A kívánt hatás eléréséhez általában már. 10"3-10‘6 g/cm2 hatóanyag-koncentráció elegendő. Dysdercus cingulatus: Steriláns hatás. 90 cm2 felületű szUrőpapir-csikokat a hatóanyag acetonos oldatával egyenletesen bepermetezünk és száradni hagyunk. Variánsonként 1-1 müanyagpoha­­rat a szűrőpapírral kibélelünk és a poharakba 3-4 pár frissen kifejlődött imágót helyezünk, melyeket gyapotmaggal etetünk és vízzel itatunk. A petelera­kás néhány nap múlva megtörténik. A petéket na­ponta eltávolitjuk és a lárvák kibújásához alkalmas edénybe helyezzük. A teszt-vegyület hatása abban áll, hogy az emb­riók a petében vagy a lárvák röviddel a kibújás után elpusztulnak(a lárvák életképességét csak a 2. lárvastádiumig vizsgáljuk). A kapott eredményeket a kontrolihoz viszonyí­tott petepusztulás %-ában adjuk meg. A hatóanyag adagolását 10*x g hatóanyag/cm2 szűrőpapír dimenzióban adjuk meg; e szerint 5 = 10"5 g/cm2. (Tábl. 5.old.) A hatóanyagot pl. emulziók, szuszpenziók, be­porzó készítmények, oldatok vagy aeroszolok alak­jában alkalmazhatjuk. Bizonyos esetekben a véden­dő tárgyakat (pl. élelmiszereket, vetőmágvakat) közvetlenül impregnálhatjuk, a hatóanyaggal vagy oldatával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom