163684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polioxikarbonsavak előállítására

163684 17 18 40%-os formaldehid-oldatot. Keverés közben lassan hozzáfolyatunk 87 ml 40%-os nátriumhidroxidot. 50 perces kevertetés után a reakciókeverék semle­ges. Még hozzáadunk 43 ml 40%-os nátriumhid­roxidot és néhány órát állni hagyjuk. Végül követ­kezik a kicsapás 321 ml 20%-os sósavval. Mosás és szárítás után 89 g polioxikarbonsavat kapunk (COOH-tartalom=73 %, OH-tartalom=8 %). c) A polioxikarbonsavat nátriumhidroxiddal ke­zelve megint a vízben jól oldódó sóhoz jutunk, amelynek a Komplexképző sajátságát a következő adat jellemzi: lg KCa + + = l,82; Hampshire-vizsgálat értéke=332. 20. példa: a) 60 C°-os vízfürdőn felmelegítjük a keverésben tartott elegyet, amely 800 ml 30%-os hidrogénper­oxidból és 400 ml desztillátumból áll, amely desz­tillátumot a monomer visszanyerésnél, a hasonló kiindulási keverék bepárlásánál kapunk (1 % akro­leinből, 7% akrilsavból és 92% vízből áll), 50 C° belső hőmérséklettől kezdve hozzácsepegtetünk 813 ml akroleint 4,5 óra leforgása alatt. A reakció hő­mérséklete ezalatt lassan 80 C°-ra emelkedik, e maximum átlépése után azonban megint lassan csökken. Néhány órás állás után 500 ml 20%-os só­savval kicsapjuk a polimert, a csapadékot leszűr­jük, mossuk és szárítjuk. A kapott polialdehido­-karbonsav átlag polimerizációs foka P=79, kar­boxil-tartalma =61 %, karbonil-tartalma=4%. b) E terméket Cannizzaro-reakciónak alávetve egyidejű formaldehid kondenzáció mellett — az ismertetett eljárások szerint — olyan polioxikarbon­savat kapunk, melynek karboxil-tartalma=64% és hidroxil-tartalma=4%. A termék sója alakjában komplexképzőként használható (pl. komplexkép­zés Ca++ -al: lg K stab =l,58, 1=0,24 mól. I" 1 ion-erősségnél mérve; Hampshire-vizsgálat értéke= =202). Szabadalmi igénypont Eljárás szilárd, karboxil-, illetve karboxilát-cso­portokat és hidroxil-csoportokat, valamint adott esetben legfeljebb 25 mólszázalékban az oldallánc­ban vinil- vagy karbonil-csoportokat tartalmazó, a 10 foláncban C—C-kötésekkel rendelkező polimerek előállítására, melyek fő alkotórészként (I) és (II) általános képletű egységekből — és adott esetben legfeljebb 25 mólszázalékban (III) és (VI), illetve (IV) és (V) általános képletű egységekből épülnek 15 fel, mely általános képletekben „A" jelentése hidro­génatom, valamely egy vegyértékű fém, elsősorban alkálifém, előnyösen nátrium vagy több vegyértékű fém egy vegyértéke, vagy ammónium gyök, R és Rx egymással megegyezően vagy eltérően 1—6 szén-20 atomos alkil-csoport, különösen metil-csoport, elő­nyösen hidrogénatom, míg az (I) és (II) általános képletű egységek és adott esetben a (III), (IV), (V) és (VI) általános képletű egységek tetszőleges sor­rendben lehetnek elrendezve és a polimerizációs fok 25 legalább 3, különösen 3—5000, előnyösen 3—600, azzal jellemezve, hogy akroleint önmagában vagy alkilakrilsavakkal, vagy akrilsavval, és adott esetben telítetlen polikarbonsavakkal, különösen malein­savval, hidrogénperoxid jelenlétében oxidatív poli-30 merizációnak vetünk alá és a kapott polialdehido­-karbonsavakat egy erős bázissal, különösen alkáli­hidroxiddal, adott esetben formaldehid jelenlétében Cannizzaro-reakcióba visszük, és a hidrogénper­oxid-monomer arányt úgy választjuk meg, hogy a 35 kapott polimerben a karboxil-, illetve karboxilát­csoportok aránya a hidroxil-csoportokhoz 1—16, előnyösen 2—9 közötti érték legyen. 1 lap rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75-5272 — Szegedi Nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom