163684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polioxikarbonsavak előállítására

MAGYAR ÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1970. I. 31. (DE-705) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. II. 1. (P 19 04 941.3) Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163684 Nemzetközi osztályozás: C 08 f 3/42 ilálók: HASCHKE Heinz, vegyész, Grossauheim, BADER Erich, vegyész, Hanau/Main Tulajdonos: DEUTSCHE GOLD UND SILBER-SCHEIDE­ANSTALT VORMALS ROESSLER, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás polioxikarbonsavak előállítására l 1 találmány tárgya eljárás szilárd, karboxil-, ill. boxilát-csoportokat és hidroxil-csoportokat, va­int adott esetben legfeljebb 25 mólszázalékban oldalláncban vinil- vagy karbonil-csoportokat almazó, a főláncban C—C-kötésekkel rendelke­polimerek előállítására, melyek fő alkotórész­t (I) és (II) általános képletű egységekből épül­fel és adott esetben legfeljebb 25 mólszázalék-i (III) általános képletű egységeket is tartalmaz­:, mely általános képletekben A jelentése hidro­atom, valamely egy vagy több vegyértékű fém, Jsorban alkálifém, előnyösen nátrium vagy am­niumgyök. R és Rx egymással megegyezően vagy rően 1—6 szénatomos alkilcsoport, különösen tilcsoport, vagy hidrogénatom, míg az (I) és (II) tlános képletű egységek és a (III) általános kép­í egységek tetszőleges sorrendben lehetnek elren­,ve és a polimerizációs fok legalább 3, különösen -5000, előnyösen 3—600. smeretessé vált már akrolein gyökös katalizátor almazásával végzett polimerizácója. Ezzel az el­íssal C—C-polimerizátumokat állítanak elő, elyeket kevés acetál-kötés szakít meg [ld. Makro­lekulare Chemie 53 (1962) 145. old. ff; 100 (1967) !. old.]. smeretes továbbá akroleinnek adott esetben nomer vinil-vegyület jelenlétében katalizátor és 02 katalitikusnál nagyobb mennyiségben törté­alkalmazásával lefolytatott polimerizációja, ikoris karboxilcsoport tartalmú polimerek kép-10 15 20 25 30 ződnek. Ezt a megoldást ismerteti az 1 071 339 sz. német szabadalmi leírás. E polimerek műanyagok és lakkok előállítására alkalmazhatók. A fentieken túlmenőleg ismert a 611 797 sz. belga szabadalmi leírás szerinti eljárás, amely cc,/?-telítet­len aldehidekből polimerek vagy kopolimerek elő­állítására irányul, erős bázisok jelenlétében, mono­mer aldehidekkel vagy ketonokkal való reagáltatás útján. A kapott vegyületek 90%-ban olyan egysé­geket tartalmaznak, amelyekben a karboxilcsopor­tok aránya a hidroxilcsoportokhoz csak 0,33. Ez az arányszám minden esetben 1 alatti érték. A találmány szerinti eljárás olyan polioxikarbon­savak, illetve ezek sói előállítására vonatkozik, ame­lyekben a karboxil-, illetve karboxilátcsoportok aránya a hidroxilcsoportokhoz 1,1 és 16 között van. Az eljárás azzal jellemezhető, hogy akroleint ön­magában vagy alkilakrilsavakkal, előnyösen akril­savval, és adott esetben telítetlen polikarbonsavak­kal, különösen maleinsavval, hidrogénperoxid je­lenlétében oxidatív polimerizációnak vetünk alá és a kapott polialdehido-karbonsavat egy erős bázis­sal, különösen alkálihidroxiddal Cannizzaro-reak­cióba visszük, míg a polimerizáció- és egyéb reakciókörülmények, különösen azonban a hidro­génperoxid mennyiségének megválasztásával az (I), (II) és (III) általános képletű egységek gyakoriságát úgy állítjuk be, hogy a karboxil-, illetve karboxilát­csoportok aránya a hidroxil-csoportokhoz 1—16, előnyösen 2—9 közötti érték. 5684 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom