163607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széndiszulfid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1971. VII. 30. Franciaországi elsőbbsége: 1970. VII. 31. (PV 70.29 130) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. III. 31. (PO—497) 163607 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 31/26 Feltalálók: SCHWACHHOFER Chislain mérnök, Miribel, PIERROT Francois mérnök, Lyon, Franciaország Tulajdonos: PROGIL, Párizs, Franciaország Eljárás széndiszulfid előállítására 1 A találmány tárgya eljárás széndiszulfid előállítására, és a kén regenerálására a melléktermékként képződő kénhidrogénből. Ismeretes, hogy kén és egyes szénhidrogének reakciója során lényegében széndiszulfidot, kénhidrogént, és rendszerint a kezdetben alkalmazott kén fölöslegét tartalmazó gázelegyek képződnek. Az elegyeket általában úgy választják szét komponenseikre, hogy először az átalakulatlan ként kondenzációval elkülönítik, a megmaradt gázokat lehűtik, adott esetben a széndiszulfid főtömegét kondenzáltalak, a gázalakú maradékot megfelelő folyadékokban abszorbeáltatják, végül a széndiszulfid teljes mennyiségét deszorpcióval elkülönítik. A gázalakú maradék ekkor már fő tömegében kénhidrogénből áll. A gáz alakú maradékot kéndioxid előállítása céljából elégetik, vagy a kén visszanyerése céljából Claus-eljárásnak vetik alá. Az utóbbi eljárás során a kénhidrogén egy részét kéndioxiddá égetik, és a kapott kéndioxidot magas hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében a kénhidrogén maradékával reagáltatják. A fenti eljárással a kénhidrogén alakjában jelenlevő kén regenerálható. A kénhidrogén és kéndioxid vizes oldatban végbemenő, kénhez vezető reakcióját már hosszú ideje tanulmányozták. A reakcióban képződő elegyet a szakirodalomban Wackenroder-oldat néven ismerik. A vizes oldatban végrehajtott, ismert eljárással azonban a tiszta szilárd ként csak nagy nehézségek árán lehet elkülöníteni. A kén legalább egy része 10 15 20 25 30 ugyanis kolloid állapotban van jelen, továbbá a reakcióban kisebb-nagyobb mennyiségű kénsav, valamint különféle összetételű politionsavak képződnek, és ezek csökkentik a kén hozamát. További hátrányt jelent, hogy a szuszpenziók meglehetősen stabilak, így azokból a ként csak igen nehezen lehet elkülöníteni. A fenti hátrányok kiküszöbölésére már több módszert javasoltak, így pl. a reakcióközeghez a kén ülepedésének elősegítése érdekében elektrolitokat vagy szerves flokkulálószereket adnak, vagy az első lépésben képződő folyadékot a reakcióba való visszavezetés előtt semlegesítik. Egy korábbi közleményünkben olyan eljárást ismertettünk a széndiszulfidos elegyben jelenlevő kénhidrogén kénné való alakítására, amelynek során a kénhidrogént vizes közegben kéndioxiddal kezeljük. Az eljárással a kén folyékony állapotban, igen jó hozammal különíthető el. A fenti eljárás szerint a reakciót atmoszférikusnál nagyobb nyomáson kell végrehajtani. A képződő kén a kondenzált széndiszulfidban oldódik; a kapott oldatból a széndiszulfid desztillációval különíthető el. A találmány szerinti eljárással széndiszulfid-kénhidrogén gázelegyet víz jelenlétében kéndioxiddal reagáltatunk, és a kénhidrogénből képződő ként finoman eloszlatott szilárd anyag formájában, gyakorlatilag kvantitatív hozammal regeneráljuk, Az eljárást atmoszférikus nyomáson hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás előnye a szilárd kénhez vezető, ismert eljárásokkal szemben az, hogyelektro-163607 1
