163587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek, főként tízemeletesnél magasabb házgyári épületek zárt dobozszerű szekrényalapjainak előállítására

163587 3 küszöbölésére acélszerkezetű hosszirányú alagút­zsaluval és ugyancsak acélszerkezetű harántfal zsaluzattal készítenek monolit vasbeton szekrény­alapokat, ez a megoldás azonban csak igen korlá­tozott feltételek között alkalmazható. Ilyen alagút­zsaluzat például az 1 272 519. számú NSZK sza­badalmi leírásból ismerhető meg. A 67 362 sz. sz. NDK szabadalmi leírás — a zsaluzási munkaigény csökkentését célzó — mono­lit vasbeton fenéklemezből és arra helyezett előre­gyártott vasbetonelemekből készült falakból álló alapozási szerkezetre vonatkozik, amelyből azon­ban monolitikus zárt dobozszerkezet nem alakítható ki. A találmány célja, hogy olyan eljárást és zsaluzó­szerkezetet szolgáltasson, amelynek segítségével a jelenleg ismert hasonló célú megoldások hátrányait kiküszöbölve monolit szerkezetként működő doboz­szerű vasbeton szekrényalapok állíthatók elő mi­nimális munkaráfordítással. Ezt a célt a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldjuk meg, amelynek lényege, hogy az alaplemezt, valamint a hosszanti falakat és ha­rántfalakat fémanyagú zsaluzószerkezettel mono­litbetonból elkészítjük, majd a zsaluzószerkezet ki­emelése után a felmenő falakon előregyártott, ön­hordó, a végleges szekrényalapra ható terhelések­től származó pozitív nyomatékot felvevő vasszere­lékkel ellátott és felfelé kiálló, célszerűen oldalfe­lületeiken fogazással vagy hasonlóval kialakított bordákkal rendelkező zsaluzópaneleket helyezünk, a zsaluzópaneleken elhelyzzük a fogadószintet al­kotó kiegészítő zárófödém kiegészítő vasszerelését, majd a zsaluzópanelek által alkotott felületre mo­nolitbetonréteget hordunk fel és ezzel dobozszerű, zárt monolitikus jellegű szekrényalapot alakítunk ki. A találmány szerinti zsaluzószerkezet lényege, hogy a zsaluzóelemek kétirányban teherviselő, a ki­zsaluzáshoz az alsó él körül elforgatható szerkeze­tekként vannak kialakítva, mimellett előnyösen a zsaluzófelületet alkotó acéllemezből ehhez csatla­kozó hossz- és keresztirányú bordákból, e bordák­hoz csatlakozó tartókból, valamint az elemek kerü­lete mentén végigvezetett határolólapokból, pél­dául szögvasakból van felépítve. A tartókban a felmenő falakban maradók két egymással szemben elhelyzett zsaluzóelem között távtartószervként szolgáló hüvelyeken, előnyösen műanyaghüvelye­ken átvezethető, szemben levő zsaluzóelemeket egy­máshoz kapcsoló rögzítőcsavarok felvételére al­kalmas furatok vannak kiképezve. Egy további találmányi ismérv szerint a határoló­szögvasakban az egymás mellett elhelyezkedő zsa­luzóelemek egymáshoz kapcsolására szolgáló rög­zítőelemek átvezetésére szolgáló furatok vannak kiképezve. A találmány szerinti eljáráshoz és zsaluzószerke­zethez számos olyan előny fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem ren­delkeznek, így például a találmány révén jelentős mértékű importfaanyag-megtakarítás biztosítható, a fazsaluzat helyett huzamosabb termelési ciklust kiszolgáló, időálló zsaluzati anyag alkalmazható. Az ácsmunka-igény jelentősen csökken, így a szak­munkások nagy részben betanított munkásokkal 4 helyettesíthetők. Mivel mind az élő-, min a holt­munkaráfordítás lényegesen kisebb, a termelékeny­ség növekszik, a teljes építési időtartam csökken, aminek eredménye az építési kapacitás bővülése, 5 és ezzel a lakásprogram megvalósításának elősegí­tése. A kétirányban teherviselő zsaluzóelemek a szokásos, komplikált belső merevítőszerkezetet fe­leslegessé teszik, így a kazetták belsejében elegendő tér áll rendelkezésre, és a zsaluzóelemek daruval 10 rendkívül egyszerűen és gyorsan kiemelhetők. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás vázlatos kiviteli fázisait, illetve annak tartozékait és a zsaluzóelemeket mutatják. A rajzokon: 15 az 1. ábra egy részben elkészült dobozszerű szekrényalapot felülnézetben mutat; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A metszetet mutat; 20 a 3. ábra egy zsaluzópanel részletét perspek­tivikusan mutatja; a 4. ábra a találmány szerinti zsaluzószerke­zet egy egyenes zsaluzóelemét pers­pektivikus nézetben mutatja; 25 az 5. ábra a találmány szerinti zsaluzószerkezet egy sarok-zsaluzóelemét ugyancsak perspektivikus nézetben tünteti fel Amint az 1. és 2. ábrán látható, a találmány 30 szerinti eljárás értelmében is először önmagában ismert módon elkészítjük az 1 alapgödröt, majd a 2 vasbeton alaplemezt. A találmány szerinti eljárás elsősorban a felmenő 3 hossz- és 4 harántfalak, valamint a fogadószintet 35 alkotó 5 zárófödém készítését tekintve tér el dön­tően a hagyományos technológiától. A házgyári épületek alapjai modulált formában képezhetők, illetve képezendők ki, az 1. ábrán bejelölt a, b, c, d és e méretek ritmikus változtatásával. 40 E modulált alap 3 és 4 felmenő falait a 4. és 5. ábrákon feltüntetett B és C zsaluzótáblákból álló fém-zsaluzószerkezet segítségével gyorsan és méret­pontosan bezsaluzzuk. Egy-egy alapkazetta zsalu­zásához 4 db zsaluzótáblából előre összeállított 45 egységet alkalmazunk, amely daruval emelhető elő­írt helyzetébe. A zsaluzótáblák megfelelő méretekben történő kialakításával a találmány szerinti eljárással bár­milyen típusú házgyári épület zárt szekrényalap-50 jai előállíthatók. A 3 és 4 felmenő falak bebetonozása és a zsalu­zat elbontása és kiemelése után kialakítjuk az 5 fo­gadószintet — a zárt szekrény felső vízszintes le­mezét — oly módon, hogy a kész 3, 4 falakon elő-55 szőr a 3. ábra szerinti előregyártott és egészében 6 hivatkozási számmal jelölt zsaluzópaneleket he­lyezzük el, amelyek alul a pozitív nyomatékokat felvevő 7 vasszereléssel vannak ellátva, felül pedig a 8 bordákkal rendelkeznek, amelyek függőleges 60 oldallapjai fogazva vagy hullámosítva vannak; a hosszirányú 8 bordák között keresztirányú 9 bor­dák lehetnek kiképezve. A bordázás a később fel­hordására kerülő betonréteggel való együttdolgo­zást hivatott biztosítani. 65 A 6 zsaluzópaneleken elhelyezzük az 5 záró-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom